Magyar Művészeti Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 1992-ben művészek által létrehozott magyarországi civilszervezet, amely 2011 óta már köztestület.[1] A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok száma összesen kb. 150 fő.

A Magyar Művészeti Akadémia tagjai Ungváron, Petőfi szobránál 2006 januárjában

Története[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fóruma. Az egyesületet 1992. január 22-én,[2] a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész.

(Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.)

Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták.

Tisztségviselői[szerkesztés]

Örökös elnök[szerkesztés]

Elnök[szerkesztés]

Alelnökök[szerkesztés]

Elnökségi tagok[szerkesztés]

Főtitkár[szerkesztés]

Örökös tiszteleti főtitkár[szerkesztés]

Felügyelő Testület[szerkesztés]

  • Dr. Kazai Viktor elnök
  • Dr. Vízkelety Mariann
  • Haris lászló
  • Dr. Jávor András
  • Erdélyi Rudolf Zalán

Tagjai[szerkesztés]

Kiadványai[szerkesztés]

Magyar Művészet[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia negyedévenként megjelenő lapja. Díszes kiállítása, album-formátuma az intézmény céljait, jellegét és szellemiségét van hivatva megjeleníteni. Egyszerre kíván fórumot adni az Akadémia tagozataiban folyó műhelymunka értekezésekben és képekben közölhető eredményeinek és időszerű kérdések felvetésével, igényes kifejtésével termékenyítően hatni vissza a művészek alkotómunkájára. Az MMA elnökének, Fekete Györgynek és az MMA főtitkárának, Kucsera Tamás Gergelynek a Bevezetőben olvasható visszatekintése a Művészeti Akadémia megalakulásának, illetőleg törvénybe iktatásának eszmei, jogi és kultúrpolitikai hátterét villantja fel, az ezt követő tanulmányok, esszék és ars poeticák pedig a szerzők és a szerkesztőség közös műhelymunkájába engednek bepillantást.[3]

Lapalapító-főszerkesztő[szerkesztés]

Szerkesztőbizottság[szerkesztés]

Közelképek írókról[szerkesztés]

A Közelképek írókról a Magyar Művészeti Akadémia által 2014-ben indított kismonográfia-sorozat Ács Margit szerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek bemutatásra. A kötetekben mindegyik esetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap.[4]

A Magyar Művészeti Akadémia Évkönyve[szerkesztés]

2012 óta jelenik meg a Magyar Művészeti Akadémia évkönyve, ami az Akadémia elmúlt évét mutatja be, a köztestülethez kötödő eseményeket, történéseket dokumentálja. Az évkönyvben kronológia tekinti végig az Akadémia tevékenységét, egy-egy kiemelt művészeti rendezvényét, ezenkívül az akadémiáról és a művészetről szóló beszélgetések, valamint az elhunyt akadémikusokra való emlékezések is olvashatók a fényképekkel dokumentált lapokon. Az évkönyvet az MMA tagjainak és az MMA Titkárság köztisztviselőinek arcképcsarnoka teszi teljessé.[5]

A Magyar Művészeti Akadémia kiállításkatalógusai[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia Köztestülete[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia köztestület 2011. november 5-én alakult meg. A kivételes, történelmi jelentőségű ünnepélyes alkalomra exkluzív kiadásban, 250 számozott példányban megjelent kiadvány az Alaptörvény vonatkozó részét, a 2011. évi CIX., a Magyar Művészeti Akadémia jogállásáról és feladatairól szóló törvényt, valamint az MMA köztestület alapító tagjainak névsorát tartalmazza. Az Árendás József grafikus tervezte exkluzív kötet az MMA és a magyar művészeti élet alapdokumentációjának része.[6]

Elismerései[szerkesztés]

A Nemzet Művésze díj[szerkesztés]

A Nemzet Művésze díjat a magyar országgyűlés alapította 2013-ban. A címet egyidejűleg 70 művész viselheti. 2014-től adományozza a Magyar Művészeti Akadémia elnöke azon 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészeknek, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A díjat a köztársasági elnök és a köztestület elnöke közösen adja át minden év november 5-én, az akadémia alapításának évfordulóján. Az elismeréssel életjáradék jár.

Akadémiai aranyérem[szerkesztés]

(Ez az elismerés nem tévesztendő össze a Magyar Tudományos Akadémia által jóval előbb alapított Akadémiai Aranyéremmel, melyet 1961 óta minden évben átadnak az arra érdemesnek ítélt személynek)

1996 óta minden esztendőben a Magyar Művészeti Akadémia Akadémiai aranyérmet adományoz a magyar szellemi élet egy-egy jeles személyiségének, akinek életműve példa a nemzet megmaradásáért, felemelkedéséért végzett önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra.

Állami juttatások[szerkesztés]

Az MMA tagjai állami életjáradékban részesülnek, melynek összege

rendes tagok
esetén
levelező tagok
esetén
2013. január 1-jétől[7] havi 150 ezer forint havi 100 ezer forint
2014. január 1-jétől[8] havi 200 ezer forint havi 135 ezer forint

Az elhunyt rendes és levelező tagok hozzátartozói 2013 júniusától az MTA által folyósított hozzátartozói ellátások mindenkori összegét kapják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]