Magyar Művészeti Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el. Fő feladata, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését.[1][2]

2011. november 5-én Budapesten, a Magyarság Háza Corvin Termében került sor a Magyar Művészeti Akadémia alakuló ülésére.[3]

Története[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fórumaként jött létre. Az egyesületet 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész: Bak Imre festőművész, Balassa Sándor zeneszerző, Bertha Bulcsu író, Bodonyi Csaba építész, Bozay Attila zeneszerző, Csaba László (építész), Deim Pál festőművész, Finta József építész, Gerzson Pál festőművész, Gyarmathy Tihamér festőművész, Gyurkovics Tibor író, Kerényi József Péter építész, Kokas Ignác festőművész, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész, Páskándi Géza író, Schéner Mihály festőművész, Schrammel Imre keramikus iparművész, Somogyi József szobrászművész, Szokolay Sándor zeneszerző, Tornai József író és Vígh Tamás szobrászművész. Elnöküknek Makovecz Imre építészt választották, aki 2011-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a tisztséget.[4]

(Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.[5])

A Magyar Művészeti Akadémia tagjai Ungváron, Petőfi szobránál 2006 januárjában

Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták. Az akadémia megalakulásában azok vehettek részt, akik az 1992-ben alapított MMA egyesület rendes tagjai voltak 2011. január 1-jén, így a köztestület 2011. november 5-én 157 taggal jött létre. Emiatt Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa az alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mivel ez nem felelt meg az Alaptörvény rendelkezéseinek.[6] Végül az Ab nem semmisítette meg az MMA-t létrehozó törvénynek a taggá válásra vonatkozó rendelkezéseit (bár az valóban nem volt megfelelő), de kötelezte az MMA-t, hogy tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése feleljen meg a művészeti szabadság alkotmányos értékének.[7]

A Magyar Művészeti Akadémia működése[szerkesztés]

Az MMA rendes és levelező tagjai[szerkesztés]

Az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. A rendes tagok száma nem lehet több 250 főnél, a levelező tagoké 50 főnél.[8]

Az MMA tagjainak életművét egy digitális lexikonban mutatja be.[9]. A weblapon 376 akadémikus és nem akadémikus tag életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videó-tartalommal illusztrálják. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind pedig a néhai, valamint posztumusz tiszteleti tagok életművét feldolgozza.

A tagok havi életjáradékban részesülnek, amelynek összege rendes tag esetében 2017. január 1-jétől 290 000 forint/hó, levelező tag esetében 2017. január 1-jétől 220 000 forint/hó. Az elhunyt rendes és levelező tagok hozzátartozói 2013 júniusától az MTA által folyósított hozzátartozói ellátások mindenkori összegét kapják. A kormány célja, hogy az MMA tagjainak járadéka is elérje az MTA tagjainak tiszteletdíját 2022-re.[10]

Tisztségviselői[szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

Alelnökök[szerkesztés]

Elnökségi tagok[szerkesztés]

Főtitkár[szerkesztés]

Felügyelő Testület[szerkesztés]

Tagozatvezetők[szerkesztés]

Tevékenysége[szerkesztés]

Első hivatalos rendezvénye 2011. december 1-jén a Kortársaink voltak címmel megnyílt kiállítás volt, mellyel a MMA hatvanegy néhai tagjának életművére emlékezett az Iparművészeti Múzeumban. A köztestület első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta, Budapesten. Az MMA kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította a Nemzet Művésze díjat, amelyet az MMA elnöke adományoz évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. Az MMA-nak saját alapítású köztestületi (Életműdíj, Nagydíj, Aranyérem stb.) és tagozati díjai is vannak.

Az akadémia évkönyvekben mutatja be és dokumentálja a köztestülethez kötődő eseményeket. 2013 végétől negyedévente megjelenő folyóiratban, a Magyar Művészetben kíván fórumot adni a tagozataiban folyó műhelymunka eredményeinek és időszerű kérdések felvetésével, kifejtésével termékenyítően próbál hatni a művészek alkotómunkájára. A köztestület megalakulásáról egy exkluzív, számozott kiadványt is megjelentetett, amelyet Árendás József grafikus tervezett.[13]

Az Országgyűlés a 2013. évi CLVII. számú törvénnyel az MMA tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét, valamint a XII. kerületi Hild-villát. Utóbbit az MMA felújíttatta, és itt helyezte el 2016. év végétől az akadémia új Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetét.[14]

A Magyar Művészeti Akadémia intézményei[szerkesztés]

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó[szerkesztés]

A Pesti Vigadó sokszínű kulturális eseményeknek helyszínt adó épülete egyben az MMA székháza is.

A Műcsarnok[szerkesztés]

Az MMA Műcsarnok Nemzeti Szalon néven 2014-ben új kiállítássorozatot indított, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek legkülönbözőbb területén született főbb hazai teljesítményekről. Első alkalommal Építészeti Nemzeti Szalont, 2015-ben Képzőművészeti Nemzeti Szalont 2016-ban pedig Fotóművészeti Nemzeti Szalont rendezett. 2017-ben Iparművészeti és Tervezőművészeti, míg 2018-ban Népművészeti Nemzeti Szalont terveznek a Műcsarnokban.

Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet[szerkesztés]

Hild-villa

Az MMA közgyűlése 2013-ban döntött a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MKKI) önállóan működő költségvetési szervként történő megalapításáról, az intézet 2015 elején kezdte meg munkáját, azzal a céllal, hogy a művészet társadalmi relevanciáját, valamint elméleti összefüggéseit tudományos igénnyel vizsgálja. Az első feladat után (az MMKI mindennapi működőképessége, működtetése feltételeinek biztosítása, a Hild-villába költözés), most a megfelelő művészeti-szakmai háttér megteremtése zajlik, a kutatók a saját szakterületük áttekintését végzik, kutatási koncepciót készítenek. A háttéranyagok elkészültével majd kutatási stratégia készül. Az Intézet „nyílt intézményként” működik, a társintézményekkel együttműködésben hozza nyilvánosságra munkájának eredményét. Az MMKI konferenciákat, rendezvénysorozatokat szervez, tanulmányköteteket, könyvsorozatokat jelentet meg.

(A Hild-villát (Bp. XII. Budakeszi út 38-40.) – amelyet későbbi tulajdonosa után Geiszt-villának is neveztek – a magyar klasszicista építészet kiemelkedő egyénisége, Hild József a maga és családja számára tervezte és építette, 1844-ben. A fokozottan védett műemlék felújítása 2016 januárjában kezdődött meg, ünnepélyes átadóját pedig december 20-án tartották.[15])

Az MMA kiadványai[szerkesztés]

Magyar Művészet[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia negyedévenként megjelenő lapja. Díszes kiállítása, albumformátuma az intézmény céljait, jellegét és szellemiségét van hivatva megjeleníteni. Egyszerre kíván fórumot adni az Akadémia tagozataiban folyó műhelymunka értekezésekben és képekben közölhető eredményeinek és időszerű kérdések felvetésével, igényes kifejtésével termékenyítően hatni vissza a művészek alkotómunkájára. Az MMA elnökének, Fekete Györgynek és az MMA főtitkárának, Kucsera Tamás Gergelynek a Bevezetőben olvasható visszatekintése a Művészeti Akadémia megalakulásának, illetőleg törvénybe iktatásának eszmei, jogi és kultúrpolitikai hátterét villantja fel, az ezt követő tanulmányok, esszék és ars poeticák pedig a szerzők és a szerkesztőség közös műhelymunkájába engednek bepillantást.[16]

Szerkesztőbizottság[szerkesztés]

Közelképek írókról[szerkesztés]

A Közelképek írókról a Magyar Művészeti Akadémia által 2014-ben indított kismonográfia-sorozat Ács Margit szerkesztésében, amelyben összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek bemutatásra. A kötetekben mindegyik esetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap.[17]

A Magyar Művészeti Akadémia Évkönyve[szerkesztés]

2012 óta jelenik meg a Magyar Művészeti Akadémia évkönyve, amely az Akadémia elmúlt évét mutatja be, a köztestülethez kötödő eseményeket, történéseket dokumentálja. Az évkönyvben kronológia tekinti végig az Akadémia tevékenységét, egy-egy kiemelt művészeti rendezvényét, ezenkívül az akadémiáról és a művészetről szóló beszélgetések, valamint az elhunyt akadémikusokra való emlékezések is olvashatók a fényképekkel illusztrált lapokon. Az évkönyvet az MMA tagjainak és az MMA Titkárság köztisztviselőinek arcképcsarnoka teszi teljessé.[18]

Az MMA díjai, elismerései[szerkesztés]

MMA Aranyérem[szerkesztés]

(Ez az elismerés nem tévesztendő össze a Magyar Tudományos Akadémia által jóval előbb alapított Akadémiai Aranyéremmel, amelyet 1961 óta minden évben átadnak az arra érdemesnek ítélt személynek) Aranyérem díjban részesíthető az a személy vagy szervezet, aki vagy amely munkájával, anyagi támogatásával, egyéb adományával vagy tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra és művészet társadalmi elismertségének emeléséhez. 1996 óta minden esztendőben a Magyar Művészeti Akadémia Akadémiai aranyérmet adományoz a magyar szellemi élet egy-egy jeles személyiségének, akinek életműve példa a nemzet megmaradásáért, felemelkedéséért végzett önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra.

A Nemzet Művésze díj[szerkesztés]

Az MMA kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította A Nemzet Művésze díjat, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díjat ő és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át. A díj odaítéléséről a 11 fő Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, amelynek elnöke a köztestület elnöke (amennyiben Kossuth-díjjal kitüntetett személy). A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre.[19]

Köztestületi díjak[szerkesztés]

MMA Nagydíj[szerkesztés]

Nagydíjban részesíthető a magyar szellemi élet azon személyisége, aki a korábbi két évben kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotást, művészetelméleti munkát hozott létre.

MMA Művészeti Írói Díj[szerkesztés]

Művészeti Írói Díjban részesíthető az a művészeti író, aki kiemelkedő és tartósan magas színvonalú tevékenységével, ismeretterjesztő, művészetelméleti vagy műkritikusi munkájával hozzájárult a magyar művészet közkinccsé tételéhez, egyszersmind emelve és megőrizve ezzel a magyar kultúra értékeit.

MMA Kováts Flórián-emlékérem[szerkesztés]

Kováts Flórián Emlékérem díjban részesíthető az a személy, aki hivatásbeli vagy civil tevékenységével jelentős művészeti és kulturális szervezőmunkát végez, vagy a művészetszervezés, a művészeti igazgatás területén kiemelkedő tevékenységet folytat.

Tagozati díjak[szerkesztés]

()[20]

  • A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díja
  • Szőts István-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti díja
  • A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti díja
  • A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti díja
  • Cs. Szabó László-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti díja
  • Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti díja
  • A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja
  • A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díja
  • A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula-díja

MMA-TV[szerkesztés]

A Magyar Művészeti Akadémia hivatalos online videocsatornája. A hazai művészeti élet jeles képviselőinek alkotásai dokumentumfilmekben és riportokban feldolgozva, színházi előadások, irodalmi pódiumbeszélgetések, hangversenyek és minden, az Akadémia tevékenységével kapcsolatos videós tartalom egy helyen.[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  2. MMA – Az Akadémiáról. mma.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  3. MMA –Alakuló ülés, mma.hu
  4. MMA – Az MMA történetéről, mma.hu
  5. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia honlapja
  6. Alkotmányellenes a Művészeti Akadémia?. index.hu, 2013. február 3. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  7. Ab: ki kell nyitni Fekete György zártkörű akadémiáját. hvg.hu, 2014. május 28. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  8. MMA – Alapszabály. mma.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  9. MMA – Akadémikusok
  10. Újabb havi harmincezer a kormány művészeinek. hvg.hu, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  11. Új ember ül be Fekete György helyére. hvg.hu, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  12. Meghalt a művészeti akadémia titkára. hvg.hu, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  13. MMA – Megalakulási kiadvány, mma.hu
  14. MMA – Az Akadémia történetéről. mma.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  15. MMA – Hild-villa, mma.hu
  16. MMA – Magyar Művészet, mma.hu
  17. MMA – Közelképek írókról, mma.hu
  18. MMA – Évkönyv, mma.hu
  19. A Nemzet Művésze díj
  20. MMA – tagozati díjak. mma.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  21. MMA-TV. mma-tv.hu. (Hozzáférés: 2017. március 29.)

Lásd még[szerkesztés]

Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Külső hivatkozások[szerkesztés]