Kossuth-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kossuth-díj
Díjazott A tudomány, a művészet és az irodalom területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek
Szervezet neve Magyarország kormánya
Névadó Kossuth Lajos
Alapítás éve 1948
Ország Magyarország Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás 1948. március 14.
Legutóbbi díjátadás 2020. augusztus 19., Országház
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth-díj témájú médiaállományokat.
Kossuth Lajos, a legmagasabb magyar állami kitüntetés névadója

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította.[1] 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díjat rendszerint március 15-én adják át.[2]

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg.

Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió, 2012-ben 12,9 millió forintot[3] fizettek ki. A Kossuth-nagydíj összege 2012-ben 25,8 millió Ft.[3] A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

Története[szerkesztés]

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb embereinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az első időszakban a díj mellé 20 ezer forint járt.

A tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A minisztertanács adományozta, 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda.

Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú.

A díj odaítélése[szerkesztés]

Bizottság[szerkesztés]

Név 2016[4] 2017[5] 2018[6] 2019[7] 2020[8] 2021[9]
Bitskey István
Balog Zoltán
Bogsch Erik
Freund Tamás
Granasztói György
Eperjes Károly
Hámori József
Jókai Anna
Kalász Márton
Klinghammer István
Kodolányi Gyula
Maróth Miklós
Marton Éva
Mezey Katalin
Palkovits Miklós
Sánta Ferenc
Szőcs Géza
Vékás Lajos
Vidnyánszky Attila

A díjazottakról általában[szerkesztés]

Konkrét díjazással kapcsolatos problémák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1948. évi XVIII. törvény a „Kossuth-díj” alapításáról
  2. Kivéve például 2012-ben és 2014-ben, amikor március 14-én
  3. a b https://index.hu/kultur/2012/03/14/kossuth_dijasok/
  4. 18/2016. (II. 9.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  5. 14/2017. (II. 2.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  6. 11/2018. (II. 8.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  7. Orbán Viktor kijelölte a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjait (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  8. Orbán Viktor rájuk bízta, kiket díjaz majd az állam (magyar nyelven). 24.hu, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  9. Flóra, Nagy: Orbán Viktor a Kossuth-díjaknál is számít Vidnyánszky Attilára (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 16. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  10. A Kossuth-díj őskora Archiválva 2011. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 168ora.hu, 2008. március 14.
  11. Blaskó Péter tiltakozásból nem veszi át a Kossuth-díját. (Hozzáférés: 2008. március 14.)
  12. https://index.hu/belfold/2011/03/14/a_kossuth-_es_szechenyi_dijasok_nevsora/
  13. Kossuth-díjas lett a Kaláka együttes és Sunyovszky Szilvia is. Nyugat.hu. 2020. aug. 19.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]