Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945)
| Sánta Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1945. március 2. (78 éves) Kaposvár |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1963–1969) |
| Pályafutás | |
| Aktív évek | 1958– |
| Hangszer | hegedű |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zenész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ifj. Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Cigányzenész családba született, édesapja, id. Sánta Ferenc elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza.
Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjas, 2011-ben Budapest díszpolgára lett.
Elismerései[szerkesztés]
- A Magyar Televízió nívódíja (1981)
- A Magyar Rádió nívódíja (1982, 2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- eMeRTon-díj (1998)
- Lyra-díj (1998)[1]
- Liszt Ferenc-díj (2002)
- Kossuth-díj (2007)
- Prima Primissima díj (2009)
- Budapest díszpolgára (2011)
- A Nemzet Művésze (2014)
- Kossuth-nagydíj (2023)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó, Budapest, 2003. 1399. old.
- Harmincöt éve hegedűvel a világ körül
- Magyar Nemzeti Cigányzenekar
- Ifj. Sánta Ferenc Budapest díszpolgára
- Prima Primissima Díjat kapott ifjabb Sánta Ferenc hegedűművész is Archiválva 2020. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
