Dévényi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dévényi Sándor
Született 1948. november 27. (69 éves)
Pécs
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei Lakodalmas ház (Pécs), Bikafejes ház (Pécs), Villámsújtotta ház (Pécs), Szent Gellért téri díszkút és térarchitektúra (Budapest)
Díjai Ybl Miklós-díj
Kossuth-díj
A Nemzet Művésze
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévényi Sándor témájú médiaállományokat.

Dévényi Sándor (Pécs, 1948. november 27.[1]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a pécsi organikusok körének meghatározó alakja, a Kós Károly Egyesülés alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Családja apai ágon horvát származású, anyai ágon tősgyökeres pécsi.[2] Anyai dédanyja és nagybátyja is a Zsolnay porcelángyár művésze volt. A pécsi újmecsekaljai gimnáziumban érettségizett 1967-ben.[1] 1968-73 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd 1973-75 között az Iparterv fővárosi irodájában, majd 1975-80 között a Baranyatervnél dolgozott. 1980-tól műemlékvédelmi szakmérnök,[1] 1987-ig elsősorban Pécs történeti belvárosának rehabilitációjával foglalkozott. 1980-82 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1988-90-ben a Pécsi Építész Iroda munkatársaként dolgozott, majd önálló tervezőirodát alapított, Dévényi és Társa néven. Állandó tervezőtársa Halas Iván.

Dévényi Sándor: Lakodalmas Ház, Pécs

Dévényi a hetvenes évek közepén került kapcsolatba a Csete György által irányított Pécs Csoporttal. Ebben az időszakban elsősorban kevésbé népszerű építészeti feladatokkal, térburkolatok tervezésével, és örökségvédelemmel foglalkozott. Különleges, a magyar építészetben kiemelkedő munkája a korai posztmodern alkotások közé sorolható Egyetemi Pinceklub (1976). Városképi szempontból meghatározó műve az Aradi Vértanúk útjának kialakítása, ahol Kistelegdi Istvánnal a korábban tervezett híd helyett a Kálvária-domb alatti alagúttal tudták megoldani a forgalom kiszolgálását. 1988-ban „Pécs belvárosában végzett építészeti tevékenységéért” Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. Későbbi ilyen típusú munkái közül mindenképp említést érdemel a pécsi Jókai tér kialakítása (2000) és a budapesti Szent Gellért tér arculata a Forráskúttal (2003). 1992-ben részt vett a dél-dunántúli autópálya létrehozását megcélzó Dunántúl Autópálya Alapítvány létrehozásában.

Első lakóépületei a nyolcvanas években készültek el. Jellegzetes, a történeti építészetből és a közvetlen környezetből merített formakinccsel dolgozó, bátor színekkel és változatos anyaghasználattal kiképzett homlokzatai a magyar posztmodern építészet jellegzetes, egyedi, a humortól és az iróniától sem visszariadó irányvonalát mutatják. A nyolcvanas-kilencvenes években szívesen használt épületein kerámiát, gyakori alkotótársa volt Dobány Sándor keramikusművész. E korszakának legkiválóbb példái a Lakodalmas ház, a Római udvar, valamint 1985-ben az év lakóháza építészeti nívódíjjal elismert Villámsújtotta Ház. Ezt a díjat a következő évben István utca 5. házával is elnyerte, majd 1990-ben újfent a pécsi Miklós u. 20. alatti épületével. Kiemelkedő alkotása 1991-ből az ország első lakóparkjaként 2,1 hektáron létrejött Makár Tanya (Hotel Makár) szálloda és szabadidőközpont, melyet Laczkó Béla és Sebestyén Gyula mérnök barátai közreműködésével tervezett.

1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója,[1] többek közt Makovecz Imrével, akit mesterének tart. 1991-ben több munkáját is kiállítják a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában.[3] 1994-ben a Munkácsy Udvar épületéért Pro Architectura-díjat kapott. 1997-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.[4] 2002 és 2004 között önkormányzati képviselő volt Pécsett.

2004-ben Príma-díjat kapott. Újabb munkái a kortárs szerves építészet jellegzetességeit mutatják; közülük a barcsi és marcali fürdőkomplexumokat, illetve a pécsi János utca két lakóházát érdemes kiemelni. 2009 óta a Kós Károly Egyesülés igazgatója.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • 1976-84. „Tímárház”, Pécs, Felsőmalom u. 9. (Várostörténeti Múzeum)
  • 1976. Egyetemi pinceklub, Pécs
  • 1978-79. Hullámos teraszház, Pécs (munkatársak: Csaba Gyula, Lugosi Ágnes, Weiler Árpád)
  • 1978-85. „Villámsújtotta Ház”, Pécs, Felsőmalom u. 2. [2]
  • 1980-82. A Színház tér rendezése, Pécs
  • 1982. Bányamúzeum, Pécs, Káptalan u. 3.
  • 1982. „Lakótelepet Harapó Ház”, Pécs
  • 1982-88. Akvárium-terrárium, Pécs, Munkácsy Mihály u. 31-33. (Kistelegdi Istvánnal)
  • 1983. Műemléki lakóház rekonstrukciója, Pécs, Felsőmalom u. 11.
  • 1982-83. „Bikafejes ház”, Pécs, Kazinczy u. 3.
  • 1981-88. Kálvária-dombi alagút és Aradi Vértanúk útja, Pécs (útvonalterv)
  • 1982-88. Akvárium-terrárium, Pécs, Munkácsy Mihály u. 31. (Kistelegdi Istvánnal)
  • 1983-85. „Lakodalmas Ház”, Pécs, Hunyadi u. 2. [3]
  • 1985-87. Műemléki lakóház rekonstrukciója, Pécs, Felsőmalom u. 16/1
  • 1985-2003. Térarchitektúra, városfal-rekonstrukció, Kálvária utca – Ágoston tér, Pécs
  • 1986. Lakóház, Pécs, István u. 5.
  • 1987. Családi ház a Mecsek oldalában, Pécs
  • 1987. A Dóm étterem belsőépítészete, Pécs
  • 1987-89. Nyugdíjasház, Paks
  • 1988. Családi ház, Pécs-Málom
  • 1989. Családi ház, Pécs-Báránytető
  • 1991. Munkácsy Udvar, Pécs, Munkácsy Mihály u. 9. (munkatársak: Borza Endre, Lápossy Kristóf) [4]
  • 1991. Római Udvar, Pécs, Teréz u. 11. – Jókai u. 13. [5]
  • 1991. Bagolyvár Vendéglő, Pécs
  • 1991. Panzió, Siófok
  • 1991-95. A Lágymányosi híd gyalogos feljáróinak terve, acélszerkezet arculata, Budapest
  • 1991-2010. Dunántúl Autópálya (M65) koncepcióterve
  • 1992-93. A Színház tér rendezése, Pécs
  • 1993. Lakóház, Pécs-Kisgyűd
  • 1993. Családi ház, Budapest
  • 1993. Családi ház, Érd
  • 1993. Hungária-irodaház, Pécs, Hungária u. 45.
  • 1993-1998. Makár-tanya, Pécs, Középmakár dűlő 4. [6]
  • 1994-96. Corvin Hotel, Budapest
  • 1994-97. Családi ház, Pécs, Nyíl u. 18.
  • 1995. Családi ház, Baja
  • 1997. A Gellért Szálló részleges felújítása, Budapest
  • 1999. Társasház, Pécs, János u. 8.
  • 1999. Hotel Millennium, Pécs
  • 1999-2009. Szent Mihály római katolikus templom, Kékesd
  • 2000. A Jókai tér térburkolata és a Millenniumi Emlékmű, Pécs [7]
  • 2000. Bagolyvár Panzió, Pécs
  • 2000/2006. Strand és gyógyfürdő, Barcs
  • 2000/2006. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósági épület, Drávaszentes
  • 2002. Lakóház, Budapest, II. Szemlőhegy u. 34.
  • 2002-2008. Fürdő és tanuszoda, Marcali
  • 2003. Térburkolatok, Keszthely
  • 2003. Térburkolat és Forrásház, Budapest, Gellért tér
  • 2003. Térarchitektúra, Budapest, Nagymező utca
  • 2004. Társasház, Pécs, János u. 10.
  • 2004. Társasház, Pécs, Megye u. 4.
  • 2004. Családi ház, Pécs
  • 2004. Túraállomás, Túrony
  • 2004. Gyimóthy-villa bővítése és felújítása, Nagyharsány
  • 2004. Látogatóközpont, Nagyatád
  • 2005. Családi ház, Pécs
  • 2006. Társasház üzletekkel, szórakozóhellyel (az Egyetemi Pinceklub bővítése), Pécs, Tímár u. – Rákóczi u. [8]
  • 2007. Gyalogoshíd a Rinya felett, Barcs
  • 2009-2011. Integrált Oktatási Intézmény, Sásd (a Marp Építészirodával) [9]
  • 2010. A Kossuth tér térfelszínének rendezése, Pécs
  • 2010-2011. Kulturális központ, Nyíregyháza (terv) [10]

Díjai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 166. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Tizenkét kőmíves – mesterek a kortárs magyar építészetből. Dévényi Sándor. Csontos János és Csontos Györgyi filmsorozata, 2007. [1]
  3. Ld. Dvorszky Hedvig (szerk.): Architettura organica ungherese. Hungarian Organic Architecture. Magyar organikus építészet. Katalógus a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállításához. 2., javított kiadás. Kós Károly Alapítvány, Kaposvár, 1992. 28. o.
  4. Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
  5. Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévényi Sándor témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Dévényi Sándor. Architektúra - Vallomások sorozat. Kijárat Kiadó, Budapest, 1997
  • Gerle János (szerk.): Tízéves a Kós Károly Egyesülés. Kós Károly Alapítvány, Budapest, 1999
  • Horváth András – Szilágyi Domokos – Máté János – Sziklai Judit (szerk.): 12 év – Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején. A Dél-Dunántúli Építész Kamara által 2010 őszén rendezett kiállítás katalógusa. Pécs, 2010
  • Kortárs pécsi építészet 1980-1998. A Pécsi Galériában 1998. szeptember 1-27. között rendezett kiállítás katalógusa. Pécs, 1998
  • Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1995
  • Tizenkét kőmíves – mesterek a kortárs magyar építészetből. Dévényi Sándor. Csontos János és Csontos Györgyi filmsorozata, 2007. [11]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Plichta Adrien interjúja Dévényi Sándorral a Magyar Építész Kamara honlapján [12]
  • Dévényi Sándor munkái a Magyar élő építészet adatbázisában: [13]
  • A Dévényi és Társa bemutatkotása a Kós Károly Egyesülése honlapján: [14]
  • A Kós Károly Egyesülés honlapja: [15]