Ugrás a tartalomhoz

Selmeczi György (zeneszerző)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selmeczi György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született1952. március 8. (72 éves)
Kolozsvár
GyermekeiSelmeczi András György
Selmeczi Borbála
SzüleiSelmeczi Marcella
Selmeczi János
Iskolái
Pályafutás
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenységzeneszerző, karmester, pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Selmeczi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Selmeczi György (Kolozsvár, 1952. március 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Anyja Selmeczi Marcella zenepedagógus. Zenei tanulmányait már ötéves korában elkezdte, tanárai Tulogdy Sarolta, Guttmann Mihály, Szalay Miklós és Vermesy Péter voltak. 1971-ben nyert felvételt a bukaresti Zeneművészeti Főiskolára, ahol Halmos György és Oláh Tibor voltak a mesterei. 1975-ben Budapesten folytatta tanulmányait: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kadosa Pálnál tanult. 1976-tól 1977-ig Párizsban Pierre Boulez, majd 1979-ben – szintén Párizsban – Daniel Charles irányításával dolgozott.

Közben, 1974-től 1975-ig a kolozsvári Állami Magyar Színházban helyezkedett el karmesterként és zeneszerzőként, miközben számos rádió- és televíziófelvételt készített. 1976-ban Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Emellett még a budapesti 25. Színház zeneigazgatói posztját is betöltötte. Zeneszerzőként számos színpadi és filmzenét komponált. Az 1980-as években a budapesti Várszínház[1] és a József Attila Színház zeneigazgatójaként tevékenykedett. Megalapította a Mérték Egyesületet, a Vetületek Kortárs Opera Fórumot, 1989-ben Budapesten újjáalakította a Camerata Transsylvanica kamarazenekart, létrehozta a Budapesti Kamaraoperát. 1995-ben megalapította az Auris Társulat és Művészeti Alkotóközösséget, melynek azóta is művészeti vezetője. 1996 és 2000 között a szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója volt, miközben a Kolozsvári Állami Magyar Opera állandó vendégkarmestere, 2004-től művészeti vezetője. 2002-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője és a Nemzeti Színház zeneigazgatója. 2000 márciusában – a hat alapító tag egyikeként – közreműködött a Miskolci Akadémiai Bizottság keretén belül megalakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Miskolci Területi Csoportja létrehozásában.

Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Hangfelvételek sora fűződik a nevéhez (saját művein kívül Liszttől Sztravinszkijig), ezeken kívül televíziós népszerűsítő sorozatot készített az operáról (Kolozsvári operamesék), tévés interjúsorozatot kortárs zenészekkel (Kortársaim). Részben az Auris Társulat közreműködésével számos opera- és más zenei előadást rendezett és vezényelt szerte az országban, Bizet-től Verdiig.

Díjai

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Zenekari művek
    • Két zenekari darab
    • Három zenekari darab
    • Scherzo zenekarra
    • Waldszenen
    • Bulgakov – Poeme Symphonique
  • Versenyművek
    • Concerto trombitára, hárfára és vonószenekarra
    • Concerto négy hegedűre és vonósokra
  • Kamarazene
    • Vonósnégyesek
    • Zongoraművek
    • Dalok
  • Oratorikus művek
    • A Tisza (oratórium)
    • Rekviem
    • Operetka (kantáta)
    • Kamarakantáták
    • Monumentum Bartók emlékére
    • Himnuszok I–VII. (kantáta ciklus)
    • Szólókantáták
    • Missa Prima
    • Missa Quarta
    • Ünnepi gyermekzene (Millenniumi óda)
    • A szerelem és irgalom dalai I–IX. (oratórium)
    • Missa Quinta
  • Kórusművek
    • II., III., V. mise
    • Két madrigál nőikarra
    • Három kórusmű Weöres Sándor verseire
    • Három varjú
    • Missa Sixta

  • Színpadi művek
    • Spiritiszták (opera)
    • A Szirén (opera)
    • Les enfants de la patrie (balett)
    • A pokol színei (balett)
    • Diótörő herceg (zenés játék)
    • Még ma (musical)
    • Svejk vagyok (musical)
    • A három testőr (musical)
    • Micimackó (zenés játék)
    • A függő város (zenei performansz)
    • Az aranyember (koncert-filmzene Korda Sándor némafilmjéhez)
    • Vedd könnyen, szivi! (zenés játék)
    • Veron (opera, 2022)[5]
  • Filmzenék

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Selmeczi György, info.bmc.hu
  2. Törőcsik Mari kapta a Kossuth-nagydíjat (magyar nyelven). Színház.org, 2019. március 15. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  3. Lantos István, Sajdik Ferenc és Selmeczi György lett a Nemzet Művésze (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
  4. https://szinhaz.online/piros-ildiko-es-elek-judit-is-eletmudijat-kap-a-magyar-mozgokep-fesztivalon/
  5. [1]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]