Dobai Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobai Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született Dobai Péter
1944augusztus 12. (78 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg
Iskolái
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Dobai Péter (Budapest, 1944. augusztus 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas (1976) magyar költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

Életpályája[szerkesztés]

Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten Barth Péter és Wlk Klára házasságából, (vezetéknevét nevelőapja után kapta).[1][2] 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, matematika szakos osztályban. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon középiskolai tanári diplomát szerzett.

Érettségi után három évig (1963–1965) hajózott a DETERT tengerjáró hajóin, a Földközi-, az Északi- és a Balti-tengeren. Hajókormányosi képesítéssel szerelt le. 1970–1994 között a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, később mint dramaturg és forgatókönyvíró (Hunnia Filmstúdió, Hétfői Műhely, stb.). 1973–1974 között Kubában volt ösztöndíjas.

Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Írók Egyesületének, a Magyar PEN Club Intézőbizottságának, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének, a Forgató-könyvírók Céhének, s 1992 óta Magyar Művészeti Akadémiának.

Művészete[szerkesztés]

Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizve természetes lendületű, nagyon személyes, "gondolkodó" vagy elbeszélő "emlék" versekké, egyúttal "érzelem-gondolatokká" mélyülnek. Erőteljes szerelemi lírája mellett, illetve azokban különleges átéltségben jelennek meg, s emelkednek egyetemes jelentésűvé, lelki tartalommá a magyar- és világtörténelem, irodalom, kultúra és civilizáció alkotásai, helyszínei és alakjai. 

Miközben novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, mintegy a költői témák prózai műfajában, addig parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti.[3] Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek (Pasoliniről, festőkről, fotóművészek alkotásairól, filmekről, magyar avantgárdról, stb.).

2016-ban Morsányi Bernadett írt róla monográfiát Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete címmel, amely az L'Harmattan Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
  • Pilótatemető / Foro Italico / Egy város kapujában / Jelentés / Andante / Egy Rouault kép előtt / Ablakból / Virradó / Önarckép sugárban / Akt sugárban / Délután / Vitorláson / Ébredő / Félelem (versek), 1968 (in: Első ének – fiatal költők versei)
  • Alapműveletek (novella), 1971 (in: Ahol a sziget kezdődik – fiatal prózaírók antológiája)
  • Hétfő és konyhák (novella), 1971 (in: Holnap – fiatal írók antológiája)
  • Kilovaglás egy őszi erődből; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Csontmolnárok. Egy múlt századi magyar regény; Magvető, Bp., 1974
  • Tartozó élet (regény), 1975, 1978
  • Egy arc módosulásai (versek), 1976
  • Játék a szobákkal (novellák), 1976
  • 1964 / Sziget (napló-regény), 1977
  • Imago (novella), 1977 (in: Körkép 1977)
  • Tékozló fiú / Vincent van Gogh intenzív világa / A rábeszélések sátra / Che Guevera / Sisakarc / Dél a Dunán / Elválás Kuba szigetétől / Uta szobra a naumburgi dómban / Édent / Sziget vagy (versek), 1977 (in: Tengerlátó)
  • Sakktábla, két figurával (novellák), 1978
  • Hanyatt (versek), 1978
  • Szippantó (novella), 1978 (in: Körkép 1978)
  • Lavina (regény, irodalmi forgatókönyv), 1980, Fehér Györggyel (Rakéta Regénytár)
  • Budapest – 71 színes képpel (album), 1980, 1983, 1984, 1986
  • Se szó, se törvény [Rosszemberek] (irodalmi forgatókönyv), 1981, Szomjas Györggyel
  • Kulcscsomó és háló (novella), 1981 (in: Körkép 1981)
  • Vadon (regény), 1982
  • Egy szabad nő [Háromszögtan] (regény, irodalmi forgatókönyv), 1983 (Rakéta Regénytár)
  • Archaikus torzó – Forgatókönyvek, tanulmányok, 1983
  • Buda-Duna-Pest (elbeszélés), 1983
  • A vadász (novella), 1983 (in: Körkép 1983)
  • Redl ezredes – forgatókönyv (forgatókönyv), 1984, Szabó Istvánnal
  • Az Éden vermei (versek), 1985
  • A birodalom ezredese – Alfred Redl élete (regény), 1985
  • Az Éden vermei (versek), 1985 (in: Költői jelenlét 1985)
  • Ív (regény), 1988 (Rakéta Regénytár)
  • Lendkerék (regény), 1989
  • Válogatott versek – ...de én tudom, hogy emlékezik, s nem tudja, hogy emlékezik (versek), 1989
  • Margit / Margaréta (versek), 1989 (in: Margit)
  • Egy uniformis öngyilkossága / Redl ezredes (irodalmi forgatókönyv), 1990
  • Vitorlák emléke 1979–1994 (versek), 1994
  • Önmúltszázad (versek), 1997
  • Rimbaud Abesszíniában (válogatás), 1998 (szerkesztés)
  • Párbaj, tükörben. Összegyűjtött novellák; Littera Nova–Accordia, Bp., 2000
  • Versek egy elnémult klavírra – nemes és nemzetes Dukai Takách Judit késő rokokó és kora biedermeier styljében (versek), 2002
  • Angyali agresszió. Írások Pier Paolo Pasoliniról és a filmről; Nagyvilág, Bp., 2002 (Nagyvilág esszék)
  • Fiúleány (regény) – munkafolyamatban
  • Ma könnyebb, holnap messzebb (versek), 2003
  • "Barth hadapród, becsületszavamra, visszatér a nyár!" (versek), 2005
  • Becsomagolt tengerek / Nemlétünkben nem lesz halál (versek), 2007 (in: Szép versek 2007)
  • Emlékek jövőidőben (versek), 2008
  • Latin lélegzet. Itáliai versek és képek. Dobai Péter versei és Máté Mária fotói; Kráter, Pomáz, 2010
  • Emlék az ember – előrehagyott versek (versek), 2011
  • Belvedere (versek), 2014
  • A filozófiát akartam hazának / Farsang és feltámadás / Úszómesterek kanálisvízben (versek), 2014 (in: Az év versei 2014)
  • Voltam élni. Válogatott versek; Tipp Cult, Bp., 2017 (P'art könyvek)
  • Dear India. Irodalmi forgatókönyv; rend. Sára Sándor; MMA, Bp., 2018 (Láthatatlan filmtörténet)
  • Magyar kereszt. Irodalmi forgatókönyv; rend. András Ferenc; MMA–MNF, Bp., 2019 (Láthatatlan filmtörténet) + DVD

Forgatókönyvei[szerkesztés]

  • Büntetőexpedíció, 1970
  • Hat Brandenburgi verseny, 1970 (filmterv, rendező: Magyar Dezső)
  • Archaikus torzó, 1971
  • Régi magyar képtár, 1971
  • Anyám, 1975
  • Radetzky-induló, 1976
  • 1964: élményanyag, 1977
  • Rosszemberek, 1978
  • Csontváry, a festő, 1979
  • Mephisto, 1980 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Lavina, 1980 (filmterv, rendező: Fehér György)
  • Rosszemberek, 1981
  • Se szó, se törvény, 1981
  • A vadász, 1982
  • Egy szabad nő, 1982 (filmterv, rendező: Grunwalsky Ferenc)
  • Az utolsó őszi tutajokkal, 1982 (filmterv)
  • Redl ezredes I.-II. 1983 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Háromszögtan, 1983
  • Hanussen, 1984 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Der Verdacht (A gyanú, F. Dürrenmatt), 1985
  • Budavár visszavívása: A.D. 1686, 1986
  • Eszmélet (MTV: háromrészes sorozat József Attiláról), 1987
  • Kutyaszív (Bulgakov regényéből), 1988
  • Eszmélet, 1989
  • Vadon, 1989
  • Rembrandt van Rijn (élete és munkássága), 1992
  • Károly és Zita, 1993
  • Sátántangó, 1994
  • Guantanamera, 1995
  • A felderítő, 1996
  • A fürdőorvos (Csáth Géza élete), 1996
  • Magyar kereszt, 2000
  • Werckmeister harmóniák, 2000
  • Amrita Sher-Gil, 2001
  • Római álom, 2002
  • Morfium, 2005
  • A filmrendező, é. n. (filmterv)
  • Éveink órái: jelenetek, é. n. (filmterv)
  • Hétfő, mészárszék, é. n. (tv-film, rendező: Kisfaludy András)
  • A nyáj, é. n.
  • Tizedik emelet, é. n.
  • Szinopszis, é. n.
  • A Napút deltája, é. n.

Filmrendezések[szerkesztés]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Dobai Péter családfája
Dobai Péter

(Budapest, 1944. aug. 12.)

Apja:

Barth Péter[4]

(Budapest, 1910. szept. 13. –

1972)

Apai nagyapja:

Barth Péter[5]

(1873. ápr. 10. – ?)

géplakatos segéd

Apai nagyapai dédapja:

Barth Péter

(Hant, 1845 –

Budapest, 1899. aug. 8.)

Apai nagyapai dédanyja:

Probst Anna

Apai nagyanyja:

Karolus Lujza Anna[6]

(Eselbach, 1880. márc. 19. –

Budapest, 1959. febr. 14.)

varrónő

Apai nagyanyai dédapja:

Karolus János Jakab

Apai nagyanyai dédanyja:

Eisele Erzsébet

Anyja:

Wlk Klára Anna

(Budapest, 1921. febr. 17. – ?)

Anyai nagyapja:

Wlk Rezső[7]

(Budapest, 1902. márc. 18. –

Budapest, 1964. máj. 16.)

géplakatos segéd

Anyai nagyapai dédapja:

Wlk István

(Nemesliesztó, 1860 – ?)

szűcsmester

Anyai nagyapai dédanyja:

Janovecz Terézia

(Valcsa, 1858. szept. 15. – ?)

Anyai nagyanyja:

Karlecz Mária Jozefa[8]

(Budapest, 1903. márc. 18. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

Karlecz János Antal[9]

(Répáshuta, 1861. jan. 18. – ?)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Majoros Mária Anna

(Eger, 1867. aug. 5. – ?)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]