Dobai Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dobai Péter
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyikeCsigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született Dobai Péter
1944augusztus 12. (74 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg
Kitüntetései József Attila-díj (1976)
Balázs Béla-díj (1990)
Kossuth-díj (2014)
A Nemzet Művésze (2014)

Dobai Péter (Budapest, 1944. augusztus 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett (2014), Kossuth-díjas és József Attila-díjas (1976) magyar költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

Életpályája[szerkesztés]

Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten Barth Péter és Wlk Klára házasságából, (vezetéknevét nevelőapja után kapta).[1][2] 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, matematika szakos osztályban. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon középiskolai tanári diplomát szerzett.

Érettségi után három évig (1963-1965) hajózott a DETERT tengerjáró hajóin, a Földközi-, az Északi- és a Balti-tengeren. Hajókormányosi képesítéssel szerelt le. 1970-1994 között a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, később mint dramaturg és forgatókönyvíró. (Hunnia Filmstúdió, Hétfői Műhely, stb.). 1973-1974 között Kubában volt ösztöndíjas.

Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Írók Egyesületének, a Magyar PEN Club Intézőbizottságának, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének, a Forgató-könyvírók Céhének, s 1992 óta Magyar Művészeti Akadémiának.

Művészete[szerkesztés]

Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizve természetes lendületű, nagyon személyes, "gondolkodó" vagy elbeszélő "emlék" versekké, egyúttal "érzelem-gondolatokká" mélyülnek. Erőteljes szerelemi lírája mellett, illetve azokban különleges átéltségben jelennek meg, s emelkednek egyetemes jelentésűvé, lelki tartalommá a magyar- és világtörténelem, irodalom, kultúra és civilizáció alkotásai, helyszínei és alakjai. Miközben novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, mintegy a költői témák prózai műfajában, addig parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti.[3] Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek, (Pasoliniről, festőkről, fotóművészek alkotásairól, filmekről, magyar avantgárdról, stb.)

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Pilótatemető / Foro Italico / Egy város kapujában / Jelentés / Andante / Egy Rouault kép előtt / Ablakból / Virradó / Önarckép sugárban / Akt sugárban / Délután / Vitorláson / Ébredő / Félelem (versek), 1968 (in: Első ének - fiatal költők versei)
  • Alapműveletek (novella), 1971 (in: Ahol a sziget kezdődik - fiatal prózaírók antológiája)
  • Kilovaglás egy őszi erődből (versek), 1973
  • Csontmolnárok (regény), 1974, 1998
  • Tartozó élet (regény), 1975, 1978
  • Egy arc módosulásai (versek), 1976
  • Játék a szobákkal (novellák), 1976
  • 1964-Sziget (napló-regény), 1977
  • Imago (novella), 1977 (in: Körkép 1977)
  • Tékozló fiú / Vincent van Gogh intenzív világa / A rábeszélések sátra / Che Guevera / Sisakarc / Dél a Dunán / Elválás Kuba szigetétől / Uta szobra a naumburgi dómban / Édent / Sziget vagy (versek), 1977 (in: Tengerlátó)
  • Sakktábla két figurával (novellák), 1978
  • Hanyatt (versek), 1978
  • Szippantó (novella), 1978 (in: Körkép 1978)
  • Lavina (regény, irodalmi forgatókönyv), 1980 (Rakéta Regénytár)
  • Budapest - 71 színes képpel (album), 1980, 1983, 1984, 1986
  • Rosszemberek (irodalmi forgatókönyv), 1981, Szomjas Györggyel
  • Se szó, se törvény (irodalmi forgatókönyv), 1981
  • Kulcscsomó és háló (novella), 1981 (in: Körkép 1981)
  • Vadon (regény), 1982
  • Háromszögtan (regény, irodalmi forgatókönyv), 1983 (Rakéta Regénytár)
  • Archaikus torzó - Forgatókönyvek, tanulmányok (tanulmányok, forgatókönyvek), 1983
  • Buda-Duna-Pest (elbeszélés), 1983
  • A vadász (novella), 1983 (in: Körkép 1983)
  • Redl ezredes - forgatókönyv (forgatókönyv), 1984, Szabó Istvánnal
  • Az Éden vermei (versek), 1985
  • A birodalom ezredese - Alfred Redl élete (regény), 1985
  • Az Éden vermei (versek), 1985 (in: Költői jelenlét 1985)
  • Ív (regény), 1988 (Rakéta Regénytár)
  • Lendkerék (regény), 1989
  • Válogatott versek - ...de én tudom, hogy emlékezik, s nem tudja, hogy emlékezik - (versek), 1989
  • Margit / Margaréta (versek), 1989 (in: Margit)
  • Egy uniformis öngyilkossága / Redl ezredes (irodalmi forgatókönyv), 1990 (in: Péter)
  • Vitorlák emléke 1979-1994 (versek), 1994
  • Önmúltszázad (versek), 1997
  • Rimbaud Abesszíniában (válogatás), 1998 (szerkesztés)
  • Párbaj, tükörben (novellák), 2000
  • Versek egy elnémult klavírra - nemes és nemzetes Dukai Takách Judit késő rokokó és kora biedermeier styljében. (versek), 2002
  • Angyali agresszió (esszék Pier Paolo Pasoliniról), 2002
  • Fiúleány (regény) - munkafolyamatban
  • Ma könnyebb. Holnap messzebb. (versek), 2003
  • "Barth ​hadapród, becsületszavamra, visszatér a nyár!" (versek), 2005
  • Becsomagolt tengerek / Nemlétünkben nem lesz halál (versek), 2007 (in: Szép versek 2007)
  • Emlékek jövőidőben (versek), 2008
  • Latin lélegzet - Itáliai versek és képek. (versek, fotók), 2010, Máté Máriával
  • Emlék az ember - előrehagyott versek (versek), 2011
  • Belvedere (versek), 2014
  • A filozófiát akartam hazának / Farsang és feltámadás / Úszómesterek kanálisvízben (versek), 2014 (in: Az év versei 2014)
  • Voltam élni (versek), 2017

Forgatókönyvei[szerkesztés]

  • Büntetőexpedíció, 1970
  • Hat Brandenburgi verseny, 1970 (filmterv, rendező: Magyar Dezső)
  • Archaikus torzó, 1971
  • Régi magyar képtár, 1971
  • Anyám, 1975
  • Radetzky-induló, 1976
  • 1964: élményanyag, 1977
  • Rosszemberek, 1978
  • Csontváry, a festő, 1979
  • Mephisto, 1980; (Szabó István rendezővel együtt.)
  • Lavina, 1980 (filmterv, rendező: Fehér György)
  • Rosszemberek, 1981
  • Se szó, se törvény, 1981
  • A vadász, 1982
  • Egy szabad nő, 1982 (filmterv, rendező: Grunwalsky Ferenc)
  • Az utolsó őszi tutajokkal, 1982 (filmterv)
  • Redl ezredes I.-II. 1983; (Szabó István rendezővel együtt.)
  • Háromszögtan, 1983
  • Hanussen, 1984; (Szabó István rendezővel együtt.)
  • Der Verdacht (A gyanú, F. Dürrenmatt), 1985
  • Budavár visszavívása: A.D.1686. 1986
  • Eszmélet (MTV: három részes sorozat József Attiláról), 1987
  • Kutyaszív (Bulgakov regényéből), 1988
  • Eszmélet, 1989
  • Vadon, 1989
  • Rembrandt van Rijn (élete és munkássága), 1992
  • Károly és Zita, 1993
  • Sátántangó, 1994
  • Guantanamera, 1995
  • A felderítő, 1996
  • A fürdőorvos (Csáth Géza élete), 1996
  • Magyar kereszt, 2000
  • Werckmeister harmóniák, 2000
  • Amrita Sher-Gil, 2001
  • Római álom, 2002
  • Morfium, 2005
  • A filmrendező, é. n. (filmterv)
  • Éveink órái: jelenetek, é. n. (filmterv)
  • Hétfő, mészárszék, é. n. (tv-film, rendező: Kisfaludy András)
  • A nyáj, é. n.
  • Tizedik emelet, é. n.
  • Szinopszis, é. n.
  • A Napút deltája, é. n.

Filmrendezések[szerkesztés]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  3. Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 447. o. ISBN 963-05-6805-5  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]