Hubay Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hubay Miklós
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1918. április 3.
Nagyvárad
Elhunyt 2011. május 7. (93 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Díjak József Attila-díj (1955, 1965, 1975)
Déry Tibor-díj (1988)
Kossuth-díj (1994)
Szép Ernő-jutalom (1997, 2007)
Tekintet-díj (2000)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003)
Prima Primissima díj (2005)
Hazám-díj (2006)

Hubay Miklós az IMDb-n
Hubay Miklós PORT.hu-adatlapja

Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918. április 3.Budapest, 2011. május 7.[1]) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1936-1940 között. 1942-től Genfben ösztöndíjas.

Első darabja már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás - drámai magyarság. Színpadi bemutatója 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegennyelvű szemlének, amely genfi ösztöndíjhoz segítette, ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte, továbbá a következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1949-1957 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955-1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított (pl. Marceau, Miller, Sartre, Molière darabjait). Petrovics Emil felkérésére született zenei alapszöveg a C'est la guerre.

1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.

Az első magyar musicalt Vas Istvánnal és Ránki Györggyel alkotta meg Szinetár Miklós zenés színháza számára: Egy szerelem három éjszakája. Ezután született bravúros egyfelvonásos sorozata, az 1968-ban Márkus Lászlóval bemutatott Néró játszik, amely népszerűvé vált Olaszország nagyvárosaiban, fesztiváljain és franciaországi előadásokon is.

A hosszan tartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Később jelentős funkciót vállalt idehaza is, 1981-től, 5 éven át a Magyar Írószövetség elnökeként. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. Emellett tovább alkot: A zsenik iskolája tartalma: „27 rövid dráma” egyedülállóan mutatja Hubay rendkívüli hajlamát a fordulatos egyfelvonásosok írására.

Hubay a firenzei évek után ismét kapott közéleti szerepet Magyarországon: 1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től 10 évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke, ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.

1997-1998-ban a debreceni Csokonai Színházban szerepelt műsoron a Hova lett a Rózsa Lelke? című világtörténelmi tragédiája. 2004-től megindult drámái összkiadása, az Elektra Kiadóház gondozásában.

Művei[szerkesztés]

  • Nemzeti színjátszás, drámai magyarság (tanulmány, 1941)
  • Hősök nélkül (dráma, 1942)
  • Coq d'Esculape (1945)
  • François Rabelais (tanulmány, 1953)
  • Egy magyar nyár (dráma, 1954)
  • István napja (dráma, 1955)
  • C'est la guerre (dráma, 1958)
  • Három csésze tea (egyfelvonásos, Koppányi Jánossal és Szepes Máriával, 1959)
  • Tavaszi mise (elbeszélés, 1960)
  • Népi komédiák (dráma, 1960)
  • Hősökkel és hősök nélkül (drámák, 1964)
  • A megváltó mutatvány (tanulmány, 1965)
  • Játékok életre-halálra (drámák, 1968)
  • Antipygmalion (dráma, 1968)
  • Úton és itthon (tanulmány, 1970)
  • Nerone é morto? La Sfinge (1970)
  • Tüzet viszek (drámák, 1971)
  • Aranykor (tanulmányok, 1972)
  • Színház a Cethal hátán (színmű, 1974)
  • Néronissime ou l'Empereur s'amuse (1975)
  • A zsenik iskolája (drámák, 1977)
  • A szív sebei (drámák, 1978)
  • Napló nélkülem (tanulmányok, 1978)
  • Búcsú a csodáktól (drámák, 1979)
  • Világvégjátékok (drámák, 1980)
  • A dráma sorsa (esszék, 1983)
  • Fiatal nők kékben és pirosban (dráma, 1983)
  • Végtelen napjaim I.-II. (naplójegyzetek, 1996-1997)
  • Törtaranykor (írások, 1997)
  • Hová lett a Rózsa lelke? (drámák, 1997)
  • "Talán a lényeg..." Olvasói és tanári napló a magyar líráról (napló, 1998)
  • Kívül Magamon (drámák, 2004)
  • Gím a fekete csalitban (drámák, 2005)
  • Lélegzetvisszafojtva (drámák, 2006)
  • Lábnyomok a porban (drámák, 2007)
  • Két kuruc beszélget (Csillaghy Andrással, 2008)
  • "Aztán mivégre az egész teremtés?" (2010)

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerző-fordító: 93-36.[2]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Egy magyar nyár (1954)
  • A beszélő köntös (1954, 1963)
  • István napja (1955)
  • Egyik Európa (1957)
  • C'est la guerre (1958, 1962, 1968, 1975, 1983, 2001)
  • Ők tudják, mi a szerelem (1959, 1970, 1993, 1995, 1999, 2014)
  • Egy szerelem három éjszakája (1961, 1964-1966, 1970, 1974-1975, 1978, 1981, 1984-1985, 1991, 1993, 1998-2001, 2004-2005, 2007-2008)
  • Csend az ajtó mögött (1963)
  • Késdobálók (1963-1964, 1982, 2006)
  • Szüless újra, kedves (1965)
  • Felismerés és búcsú (1965)
  • Szfinx (1966)
  • Római karnevál (1967, 1983, 1988)
  • Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
  • Antipygmalion (1968, 1982, 2014)
  • Fiatal nők kékben és pirosban (1969)
  • Akik ifjú szívekben élnek (1969)
  • A szfinx, avagy búcsú a kellékektől (1970, 1979)
  • Lélegzetvisszafojtva (1970)
  • Tüzet viszek (Feltámadás nincs) (1970, 1972, 1980, 1985, 1988, 1995, 2000)
  • Álomfejtés (1971)
  • Színház a cethal hátán (1973)
  • Isten füle (1973)
  • Én vagyok Ravelszki (1979)
  • A síró nő, avagy az efezuszi özvegy (1981)
  • A túsz-szedők (1981, 1984)
  • Itt valami ketyeg (1982)
  • A zsenik iskolája (1982, 1999)
  • Különös nyáréjszaka (1983)
  • Freud, az álomfejtő álma (Különös nyáréjszaka) (1984, 2003)
  • A cethal hátán (1995)
  • Hová lett a Rózsa lelke? (Nizsinszki) (1997, 1999)
  • Te Imre, itt valami ketyeg (1999)
  • Elnémulás (2004, 2006, 2010)
  • Egy faun éjszakája, avagy hová lett a rózsa lelke? (2006)

Íróként[szerkesztés]

  • Együtt és egyedül (1966)
  • Kszanaksz (2008)
  • Oly korban éltem én e földön (2009)

Fordítóként[szerkesztés]

  • Kornyejcsuk: Bodzaliget (1951, 1954)
  • Musset: Vagy ki vagy be (1955)
  • Pogogyin: A Kreml toronyórája (1955)
  • Sartre: Főbelövendők klubja (1956)
  • Csepurin: Tavaszi áradás (1956)
  • Sheridan: A rágalom iskolája (1957, 1960)
  • Marceau: A tojás (1957, 1980, 1994)
  • Miller: A salemi boszorkányok (1961, 1965, 1970, 1974, 1976, 1979, 1981, 1990, 1998, 2001-2004)
  • Merle: Korinthoszban többé nem hal meg senki (1963)
  • Schéhadé: Ibolyák (1963)
  • Giraudoux: Párizs bolondja (1966)
  • Sartre: A legyek (1966, 1989)
  • Kafka: A per (1966)
  • Hecht-McArthur: Rendkívüli kiadás (1967)
  • Rolland: A szerelem és a halál játéka (1975)
  • Ketten egy személyben (1999)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Hubay Miklós. Terasz.hu, 2011. május 10. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  2. 2011. május 30.-i lekérdezés
  3. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]