Sütő András (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sütő András
Sütő András.jpg
Született 1927. június 17.[1]
Pusztakamarás község
Elhunyt 2006. szeptember 30. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Bethlen Gábor Kollégium
Kitüntetései
Halál okaskin cancer
Írói pályafutása
Fontosabb művei Mezítlábas menyasszony
Anyám könnyű álmot ígér
Csillag a máglyán
Advent a Hargitán

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat.
Emlékháza Pusztakamaráson

Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17.Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

Mezőségi szegényparaszti családból származott, szülei Sütő András és Székely Berta voltak. 1940 őszétől a nagyenyedi református kollégium, majd 1945 januárjától kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, a RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.[2]

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Darabjait 1971 óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. A színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője Komor István volt.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.[3]

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány ismertebb műve[szerkesztés]

  • Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
  • Emberek indulnak (novellák) 1953
  • Egy pakli dohány (elbeszélések) 1954
  • Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
  • Fecskeszárnyú szemöldök (színpadi játék), 1958
  • Szerelem, ne siess! (színpadi játék), 1961
  • Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
  • Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
  • Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
  • Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
  • Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
  • Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
  • Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
  • A szuzai menyegző (dráma), 1980
  • Gyermekkorom tükörcserepei 1982
  • Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
  • Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
  • Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
  • Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
  • Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
  • Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
  • Sütő András; vál., szerk., bev., jegyz. Bertha Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Létvégi hajrában. Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek; szerk., jegyz. Ablonczy László, Cs. Nagy Ibolya; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006
  • Volt egyszer egy édesszájú medve; Cerkabella, Szentendre, 2006
  • Hargitai vadászkalandok; Cerkabella, Szentendre, 2007
  • Sikaszói fenyőforgácsok. Cikkek, naplójegyzetek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2007
  • A készülődés éjszakái. Emlékek, beszélgetések, tanulmányok. Pusztakamarástól Marosvásárhelyig; szerk. Ablonczy László; Helikon, Bp., 2008 (Sütő András összes művei)
  • A máglya füstje; szerk. Ablonczy László; Helikon, Bp., 2008 (Sütő András összes művei)

Digitalizált művei[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Farkas József orvos vezérőrnagy, MH és Túri Károly orvos vezérőrnagy, a MH főszemésze vizsgálatai alapján Sütő András a fején és bal szemén sérült, bal mellkasán elmozdulás nélküli bordarepedést, bal kezén pedig törés nélküli zúzódásokat szenvedett. (TV1 Híradó 2. és 3. kiadás, 1990. március 20.)
  3. 2012. szeptember 24-i lekérdezés
  4. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  5. PIM.hu

Források[szerkesztés]

  • Kuszálik Péter: Purgatórium (Pro-Print, Csíkszereda, 2009) ISBN 978-973-8468-93-1
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1852–1853. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Sütő András Nemzeti Színház
  • Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  • Görömbei András: Sütő András; Akadémiai, Bp., 1986 (Kortársaink)
  • Sütő András irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia; Gáspárné Monostori Judit készülő bibliográfiájának felhasználásával összeáll. és kieg. Fegó Lajos; Állami Gorkij Könyvtár–Baranya Megyei Könyvtár, Bp.–Pécs, 1987
  • Péter Orsolya: Csillagok a máglyán. Sütő-drámák elemzése; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997 (Irodalmi zsebkönyvek)
  • Bertha Zoltán: Sütő András; Kalligram, Pozsony, 1995 (Tegnap és ma)
  • Lázok János: Sütő András drámatrilógiája; Custos–Mentor, Marosvásárhely, 1997
  • Ablonczy László: Nehéz álom. Sütő András 70 éve; Codex Print, Bp., 1999 (Nemzeti könyvtár)
  • Ablonczy László: Nehéz álom. Sütő András 75 éve; 2. jav., bőv. kiad.; Codex Print, Bp., 2002
  • Sütő András 75 éves; szerk. Káli Király István; Mentor, Marosvásárhely, 2002
  • Sütő András; vál., szerk., bev., jegyz. Bertha Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Tanulmányok Sütő Andrásról; szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
  • Görömbei András: Sütő András; 2. bőv. kiad.; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007 (Csokonai könyvtár)
  • Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András; vál., szerk. Görömbei András; Nap, Bp., 2007 (In memoriam)
  • Nyolcvan nyugtalan esztendő. Születésnapi megemlékezés Sütő Andrásról Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson 2007 júniusában; összeáll., előszó Székely Ferenc; Mentor, Marosvásárhely, 2008
  • Bartis Imre: "Az igazság ismérve az, hogy igaz". Etika és nemzeti identitás Sütő András "Anyám könnyű álmot ígér" című művében és annak recepciójában; University of Jyväskylä, Jyväskylä, 2008 (Jyväskylä studies in humanities)
  • Kuszálik Péter: Purgatórium. Vitairat; Pro-Print, Csíkszereda, 2009
  • Sütő András életműve. Annotált bibliográfia; összeáll. Kuszálik Péter; OSZK–Pro-Print, Bp.–Csíkszereda, 2009
  • Sütő András világa; szerk. Karádi Ilona; Officina, Bp., 2010
  • (M)ilyen gazdagok vagyunk(?), Sütő András műhelykonferencia. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, a Magyar Művészeti kar szervezésében tartott konferencia előadásai. Marosvásárhely, 2014. október 29-30.; szerk. Lázok János; Polis–UArtPress, Kolozsvár–Marosvásárhely, 2015

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]