A Magyar Kultúra Lovagja
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. (2022 februárjából) |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
 |
Ez a szócikk ugyan megfelelően forrásolt, de megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| A Magyar Kultúra Lovagja | |
 | |
| Mottó: A kultúra a béke követe | |
| Megalakulás dátuma | 1998 |
| Típus | elismerés |
| kuratórium elnök | Nick Ferenc |
| Vezető | Nick Ferenc |
| Helyek | |
| Központ | Aranyosapáti-Aranyossziget |
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány[szerkesztés]
A honfoglalás millecentenáriumának értékteremtéseként létrejött létre A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nemzetközi kuratóriummal és közösségekkel rendelkező, országos működési körű, közhasznú szervezet. Az Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése.
Az öt földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítvány a fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de „a haza éltető erejével” a legtávolabbi földrészek magyar közösségeivel is tartja a kapcsolatot.
A budapesti székhelyű alapítvány organikusan fejleszti programját és közösségeit. Szervezetében a kultúra különböző ágait művelő, valamint az egészséges életmódot és olimpiai eszmét népszerűsítő közösségek működnek. Több vidéki és határon túli bázissal rendelkezik.
Működésének fő jellemzője a hosszú távú, komplex gondolkodás, az elérhető legmagasabb színvonal, a tolerancia és az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára, valamint a fenntarthatóság biztosítása.
Ennek egyik példaértékű eseménye az 1997-ben alapított Magyar Kultúra Napja Gála, amely mára a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó, nemzetközi jelentőségű, országos hagyománnyá vált.
A gála központi eseménye, az 1998-ban alapított Kultúra Lovagja elismerés adományozása, amely a civiltársadalom kiemelkedő, a nemzet valamennyi részében és külföldön nagy népszerűségnek örvendő, esélyegyenlőséget biztosító elismerésforma.
A Kultúra Lovagja cím[szerkesztés]
A Kultúra Lovagja cím a Falvak Kultúrájáért Alapítvány ajándéka a millecentenáriumát ünneplő Magyarországnak.
Az alapítvány ezt a címet a kultúra különböző területein huzamos ideje, önzetlenül tevékenykedők elismerésére 1998. októberében alapította.
A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, támogatóknak, szponzoroknak és mecénásoknak is. Az alapítvány - küldetésének megfelelően - kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését.
Az elmúlt évtizedekben a cím a civiltársadalom kiemelt jelentőségű, népszerű elismerésévé vált.
Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is, nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért is, továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is.
A cím adományozásának rendje[szerkesztés]
Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázatra a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel.
Az alapítvány kuratóriumának a címek odaítéléséről szóló javaslatát az 1999. január 22-én elsőként elismert Alapító Lovagok 12 fős testülete, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje által évente felkért háromszáz lovagjából álló Tanácsadó Testület készíti elő.
A testület javaslata alapján a kuratórium december 1-ig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a javaslattevők „karácsonyi ajándékként" adhassák át a Kultúra Lovagja címre történő jelölést az elfogadott javasoltaknak. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát - kitöltve és aláírva - a következő év január első hetéig visszajuttatja.
Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.
Az avatás rendje[szerkesztés]
A Kultúra Lovagjainak avatására a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor.
A lovaggá ütés az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőr Egyesület szolgálatában megjelenő Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer.
Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.
A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.
A Kultúra Lovagrendje[szerkesztés]
A küldetés, a példamutatás igénye és az elismerés organikus fejlesztése megkövetelte az elismertek nemzetközi közösségének létrehozását. Ezért az Alapítvány – a doni áttörés 60. évfordulóján – 2003. január 22-én bontott zászlót, majd 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét.
A Kultúra Lovagrendje alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, ezáltal találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal.
A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány.
A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelent az elismerésben részesültek számára, önzetlen tevékenységük folytatásához.
Az örökös kapcsolat[szerkesztés]
Az önzetlen életművek elismerésének jelentőségét az „örökös kapcsolat” fokozza.
- A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az „Emlékezet harangja”, amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól a lovagtársakra való emlékezés és az év során elhunyt lovagtársak emlékemlékoszlopainak emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik. A tábori ökumenikus istentisztelettel és kulturális programmal egybekötött eseményen valamennyi lovagra a harang megkondításával külön emlékeznek. Az emlékükre állított új emlékoszlopok jelentőségét a szülőföld küldöttsége és az általuk hozott föld fokozza. (2013-ban 105 elhunyt lovag emlékét őrzi az emlékpark.)
- 2010-ben megnyílt a Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, amely alkalmat ad a személyes és közösségi értékek megőrzésére.
- 2015-ben felépült az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, a „nemzet otthona”, amelynek hatékony működését gazdagítja a 2019-ben átadott Négyeshatármenti Művelődési Központ.
- Az értékek őrzésében segítségére lesz az alapítványnak a 2022-ben felavatásra kerülő lovagok könyvtára.
A Kultúra Lovagrend küldetése[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít. Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk semleges nézőpontú legyen. (2022 februárjából ) |
A Magyar Kultúra Napja Gála és a kultúra lovagja cím példák sokaságával bizonyítja az esélyegyenlőség és a nemzet kulturális egyesítése megvalósíthatóságát. A létrehozott értékek negyedszázada bizonyítják, hogy a gála szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye.
A cím az esélyegyenlőséget bemutatva, újabb önzetlen tevékenységekre ösztönöz. Nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg. Népszerűségét az jelenti, hogy azok kezdeményezték, akik emberségüket és lovagias tetteiket a legjobban ismerik, együttműködő társaikra leltek, akikkel örökös kapcsolatuk biztosított.
A Kultúra Lovagrendje mint az elismertek önkéntes közössége együttműködésének eredményei beláthatatlanok. A jövőbeni világtájak szerinti szerveződés „Origó pontja” a világ legidősebb szőlőjének Tihanyban elültetett hajtása.
A Magyar Kultúra Napja Gálát és az elismerés adományozását már az iskolákban is oktatják, számos szakdolgozat és évfolyammunka témája volt ez idáig.
Források[szerkesztés]
- A Magyar Kultúra Lovagja elismerésről (PHP). alkotohazak.shp.hu (a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapja). (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)[nem megbízható forrás]
- Az alapítvány hivatalos oldala (Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáér/Falvak Kultúrájáért Alapítvány)
- Az alapítvány bejegyzése a bíróságon (Alapítva: 1995, Közhasznú: 2017. március 30.)