A Magyar Kultúra Lovagja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Magyar Kultúra Lovagja
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány címere.jpg
Mottó: A kultúra a béke követe
Megalakulás dátuma 1998
Típus elismerés
kuratórium elnök Nick Ferenc
Vezető Nick Ferenc
Helyek
Központ Aranyosapáti-Aranyossziget


A Falvak Kultúrájáért Alapítvány[szerkesztés]

A honfoglalás millecentenáriumának értékteremtéseként létrejött létre A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nemzetközi kuratóriummal és közösségekkel rendelkező, országos működési körű, közhasznú szervezet. Az Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése.

Az öt földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítvány a fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de „a haza éltető erejével” a legtávolabbi földrészek magyar közösségeivel is tartja a kapcsolatot.

A budapesti székhelyű alapítvány organikusan fejleszti programját és közösségeit. Szervezetében a kultúra különböző ágait művelő, valamint az egészséges életmódot és olimpiai eszmét népszerűsítő közösségek működnek. Több vidéki és határon túli bázissal rendelkezik.

Működésének fő jellemzője a hosszú távú, komplex gondolkodás, az elérhető legmagasabb színvonal, a tolerancia és az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára, valamint a fenntarthatóság biztosítása.

Ennek egyik példaértékű eseménye az 1997-ben alapított Magyar Kultúra Napja Gála, amely mára a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó, nemzetközi jelentőségű, országos hagyománnyá vált.

A gála központi eseménye, az 1998-ban alapított Kultúra Lovagja elismerés adományozása, amely a civiltársadalom kiemelkedő, a nemzet valamennyi részében és külföldön nagy népszerűségnek örvendő, esélyegyenlőséget biztosító elismerésforma.

A Kultúra Lovagja cím[szerkesztés]

A Kultúra Lovagja cím a Falvak Kultúrájáért Alapítvány ajándéka a millecentenáriumát ünneplő Magyarországnak.

Az alapítvány ezt a címet a kultúra különböző területein huzamos ideje, önzetlenül tevékenykedők elismerésére 1998. októberében alapította.

A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, támogatóknak, szponzoroknak és mecénásoknak is. Az alapítvány - küldetésének megfelelően - kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését.

Az elmúlt évtizedekben a cím a civiltársadalom kiemelt jelentőségű, népszerű elismerésévé vált.

Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is, nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért is, továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is.

A cím adományozásának rendje[szerkesztés]

Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázatra a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel.

Az alapítvány kuratóriumának a címek odaítéléséről szóló javaslatát az 1999. január 22-én elsőként elismert Alapító Lovagok 12 fős testülete, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje által évente felkért háromszáz lovagjából álló Tanácsadó Testület készíti elő.

A testület javaslata alapján a kuratórium december 1-ig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a javaslattevők „karácsonyi ajándékként" adhassák át a Kultúra Lovagja címre történő jelölést az elfogadott javasoltaknak. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát - kitöltve és aláírva - a következő év január első hetéig visszajuttatja.

Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.

Az avatás rendje[szerkesztés]

A Kultúra Lovagjainak avatására a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor.

A lovaggá ütés az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőr Egyesület szolgálatában megjelenő Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer.

Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.

A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.

A Kultúra Lovagrendje[szerkesztés]

A küldetés, a példamutatás igénye és az elismerés organikus fejlesztése megkövetelte az elismertek nemzetközi közösségének létrehozását. Ezért az Alapítvány – a doni áttörés 60. évfordulóján – 2003. január 22-én bontott zászlót, majd 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét.

A Kultúra Lovagrendje alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, ezáltal találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal.

A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány.

A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelent az elismerésben részesültek számára, önzetlen tevékenységük folytatásához.

Az örökös kapcsolat[szerkesztés]

Az önzetlen életművek elismerésének jelentőségét az „örökös kapcsolat” fokozza.

Kultúra Lovagrendje Emlékparkja. Háttérben a református templom tornya
  • A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az „Emlékezet harangja”, amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól a lovagtársakra való emlékezés és az év során elhunyt lovagtársak emlékemlékoszlopainak emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik. A tábori ökumenikus istentisztelettel és kulturális programmal egybekötött eseményen valamennyi lovagra a harang megkondításával külön emlékeznek. Az emlékükre állított új emlékoszlopok jelentőségét a szülőföld küldöttsége és az általuk hozott föld fokozza. (2013-ban 105 elhunyt lovag emlékét őrzi az emlékpark.)
  • 2010-ben megnyílt a Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, amely alkalmat ad a személyes és közösségi értékek megőrzésére.
  • 2015-ben felépült az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, a „nemzet otthona”, amelynek hatékony működését gazdagítja a 2019-ben átadott Négyeshatármenti Művelődési Központ.
  • Az értékek őrzésében segítségére lesz az alapítványnak a 2022-ben felavatásra kerülő lovagok könyvtára.

A Kultúra Lovagrend küldetése[szerkesztés]

A Magyar Kultúra Napja Gála és a kultúra lovagja cím példák sokaságával bizonyítja az esélyegyenlőség és a nemzet kulturális egyesítése megvalósíthatóságát. A létrehozott értékek negyedszázada bizonyítják, hogy a gála szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye.

A cím az esélyegyenlőséget bemutatva, újabb önzetlen tevékenységekre ösztönöz. Nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg. Népszerűségét az jelenti, hogy azok kezdeményezték, akik emberségüket és lovagias tetteiket a legjobban ismerik, együttműködő társaikra leltek, akikkel örökös kapcsolatuk biztosított.

A Kultúra Lovagrendje mint az elismertek önkéntes közössége együttműködésének eredményei beláthatatlanok. A jövőbeni világtájak szerinti szerveződés „Origó pontja” a világ legidősebb szőlőjének Tihanyban elültetett hajtása.

A Magyar Kultúra Napja Gálát és az elismerés adományozását már az iskolákban is oktatják, számos szakdolgozat és évfolyammunka témája volt ez idáig.

Források[szerkesztés]