Kolozsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolozsvár (Cluj-Napoca, Klausenburg)
10Kolozsvár(1).jpg
A Szent Mihály templom és a Mátyás király emlékmű
Kolozsvár címere
Kolozsvár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang megyeszékhely
Polgármester Emil Boc (PD-L)
Irányítószám 400001–400930
Körzethívószám +40 x64[1]
Népesség
Népesség 324 576 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 49 283 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 346 m
Terület 179,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kolozsvár  (Románia)
Kolozsvár
Kolozsvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″
Kolozsvár weboldala

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch, jiddisül: קלויזנבורג, Klojznburg) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 179,5 km² területű város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak.

A város mérsékelt kontinentális éghajlatát az Erdélyi-középhegység közelsége befolyásolja. Az éves középhőmérséklet 8,2 °C, az éves átlagos csapadékmennyiség 663 mm.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név latin melléknévként (Clusiensis) (a.m. körülzárt?) már 1177-ben felbukkant írásos formában. Főnévként az első említése 1213-ból maradt fent: de castro Clus. A magyar Kulusuar első ismert előfordulása 1257-es. A Kolos előtag az eredeti Clus-ból fejlődött ki. Nem csak Kolozsvár nevében jelenik meg, hanem előfordul Vas és Zala megyében is. Egy mára már túlhaladott álláspont szerint a Clus a latin clausa szóból alakult, tehát a város neve „dombokkal körülvett zárt terület” lenne. Ezt a nézetet a hangtani átalakulások szabályszerűségei nem támasztják alá. Másik vélemény szerint a felnémet klus (= hegyszoros, hegyi patak vizét felduzzasztó zsilip, gát) szóból átvett szláv kluzs-ból való, melynek ugyanaz a jelentése. A nyelvészet mai álláspontja szerint a helynév személynévből származik, abban azonban nincs egyetértés, hogy az eredet a német Nikolaus, a szláv Miklus vagy az Árpád-kori magyar Miklus lenne.[3]

A Napoca vitatott feltételezések szerint dák nemzetségnév lehetett. 1974-ben, az egykori Napoca római municípiumi rangra emelésének 1850. évfordulója tiszteletére illesztették nevéhez a Napoca utótagot.

Kolozsvári panoráma
Kolozsvári panoráma

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.[4]

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is.[5]

A Szabók bástyája a megmaradt várfallal

1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 1014-én a szintén itt zajló döntő ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.[6]

A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét, a százférfiak tanácsát (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának.[7]

Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki 1468. január 19-én. Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lőrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot pedig a főtéren égették meg.[8]

Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné – legalábbis Bethlen Farkas későbbi regényes leírása szerint[9]Castaldo tábornoknak (Castaldo egykorú jelentése szerint az eseményre Tordán került sor.[10]) Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától. 1575-ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket. A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott.[11]

Kolozsvár 1617-ben

Székely Mózes fejedelem csapatai élén 1603. június 9-én vonult be Kolozsvárra, amint a Hans Zeidenstorffer és Adam Volner vezette német zsoldosok elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat, és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem. Székely Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban tartózkodva igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztrofális pénzügyi helyzetén segíteni. Ebben az időben, valamikor 1603. június közepe táján erős pénzt veretett a kolozsvári pénzverdében. A székely fejedelem Kolozsváron veretett pénzét Erdély legszebb pénzei között tartják számon.

A várfal maradványa

Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, és a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket.[12]

Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-templomot. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661. szeptember 15. és 17. között Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa.

1792 decemberében a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-ház tánctermében tartotta első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. 1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a „theatralis comissió”-nak. 1821. március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.1822. december 26-án itt mutatták be az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását.[13]

A Híd kapu 1860-ban

1827. december 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás. 1869-től a petróleumlámpákat a gázvilágítás váltotta fel. Miután 1906-ban egy belga cég erőművet épített a Hideg-Szamoson, 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt. 1893-ban modern telefonhálózat létesült. 1879 és 1908 között a város kétmillió koronát fordított az infrastrukturális beruházásokra. 1900-ban Kolozsvár 12 900 lakására 589 fürdőszoba jutott, ezzel országosan a második helyen állt Budapest mögött.[14]

1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követően Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és Arad mögött, viszont megmaradt a tudományos és kulturális élet központjának. 1894. május 17. és 25. között itt folyt a memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották.[15]

A főtér 1888-ban

A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosművek, a szeszgyár, a bőrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.[16]

1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-ától kezdve viszont a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély részeként ismét Magyarországhoz került. 1940. szeptember 11-én a magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra.

A Mátyás-szobor avatása 1902-ben

1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra.[12] 1944. május 3-án elkezdődött a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése. 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezte ki a zsidóellenes intézkedések miatt, május 22-én pedig levélben szólította fel a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. 1944. május 25-étől kezdve hat vonatszerelvénnyel szállították német haláltáborba a kolozsvári gettóba gyűjtött zsidókat.[17]

1944. június 2-án a vasútállomást bombatámadás érte. Az esemény következtében több százan haltak meg, többek között egy vöröskeresztes jelzésű sebesültszállító vonatot is telitalálat ért. 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, s másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok bevonultak oda. 1944. október 12-étől 1945. március 13-áig Kolozsvár – Észak-Erdéllyel együtt – szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe került, a román közigazgatás március közepén vette át. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás jellemezte. Ebben az időszakban létesült a Carbochim köszörűkőgyár, a Tehnofrig hűtőgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bővülő lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén: Monostor, Donát, Györgyfalvi, Mărăști, Hajnal. Mivel a második világháború után is egy rövid ideig a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldova területéről, de más vidékekről is (így például az Erdélyi-érchegységből), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.[18]

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvár korábbi címere, amit 1377-ben hagyott jóvá Nagy Lajos király

Kolozsvár címere középkori eredetű, mintájául a város pecsétje szolgált. Az első fennmaradt dokumentum, amelyben szerepelt, a szűcsök céhének 1369-es oklevele volt. Használata az évszázadok során állandósult, még a két világháború között is ezt használták. 1948-ban Romániában általános jelleggel betiltották a megyék és a városok címerének használatát, de az 1968-as közigazgatási átalakítást követően ismét bevezették a címereket; az ekkor tervezett „szocialista” címeren szintén megjelent a háromtornyos, városfalas-kapus motívum. 1999-től kezdve a város akkori polgármestere, Gheorghe Funar egy teljesen új címert kezdett használni, amelyet utódja, Emil Boc is megtartott, a szakértők és a lakosság véleménye ellenére is. 2010-ben aláírásgyűjtés indult a régi címer visszaállítása érdekében.[19]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsvár lakossága 317 953 fő volt.[20] Ezzel Románia 3. legnagyobb városa volt, csupán Bukarest (1 926 334 fő)[21] illetve Jászvásár (320 888) [22] előzte meg. A 2011-ben tartott népszámláláskor 309 136 főnyire csökkent lakosságával az ország második legnépesebb városává lépett elő.[23]

Marosvásárhely után Kolozsvárott él a legnagyobb létszámú magyar közösség Romániában: 60 287 fő (2002-ben, ami 19%-os, 14 000 fős csökkenést jelent 1992-hez képest). Ez a 60 000-es közösség képezi a város 18,96%-át.[20]

A lakosság növekedése és ezen belül a magyarok arányának váltakozása:[24][25]

Év Népesség Román lakosság
száma
Magyar lakosság
száma és aránya
1850 19 612 4116 12 317 (63%)
1880 32 831 5618 23 676 (72%)
1890 37 184 5637 29 396 (79%)
1910 62 733 8886 51 192 (82%)
1920 85 509 29 644 42 168 (49%)
1930 103 840 34 029 48 271 (46%)
1941 110 956 10 029 97 698 (88%)
1948 117 915 47 321 67 977 (58%)
1956 154 723 74 623 77 839 (50%)
1966 185 663 105 185 78 520 (42%)
1977 262 858 173 003 86 215 (33%)
1992 328 602 248 572 74 871 (23%)
2002 317 593 252 433 60 987 (19%)
2011 309 136 250 585 49 283 (16%)

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvár városnegyedei

A város több városnegyedből áll, a történelem folyamán kerületei is voltak a városnak, ami a magyar közigazgatás örökségének tudható be.

Városnegyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost alkotó 13 hagyományos és 5 frissen alapított negyed az egykori történelmi városrészek összevonásából vagy kiépítése során alakult ki. A mai városközpontot, azaz Belvárost, a történelmi Belváros (a középkori falak közötti városrész, melynek része az Óvár is) illetve a Kisszamos és Állomás-tér közötti a Fellegvár tövében fekvő Hídelve alkotják.

A város legnagyobb negyede a Monostori lakótelep, amely az egykori Kolozsmonostor beépítésével és lakosságának felduzzasztásával alakult ki az 1970-es és 1980-as években. A város ellentétes, keleti oldalán alakult ki a város másik nagy tömbháznegyede, a Mărăști lakótelep a történelmi Hóstát területén. Ettől délre találhatók a Tóköz és Györgyfalvi negyedek, melyek szintén tömbháznegyedek. Nagyrészt tömbházakból áll a Házsongárdi temető felett kiépült Hajnal-negyed, valamint a Hója-erdő aljában levő Donátnegyed is. A város északi oldalán fekvő Kerekdomb és Írisz negyedek valamint a Bulgária-telep elsősorban ipari jellegű telepek. A város keleti végén található Szamosfalvának még napjainkban is falusias jellege van, hiszen csak az 1970-es években csatolták a városhoz.

A városnak két patinásabb, szinte kizárólag magánházakból álló negyede van: a Fellegvár (a város központi részén) illetve az Andrei Mureșanu/József Attila negyed, a Belvárostól délre.

A 2000. utáni gazdasági fellendülést követően a városban robbanásszerűen megnőtt az új lakóházak építése, ami indokolttá tette 5 új negyed elkülönítését. Ebből négy (Szopori negyed, Borháncs negyed, Jó Napot/Békás negyed, Európanegyed) a város déli részén lévő régi mezőgazdasági jellegű határrészeken alakult ki, míg az ötödik (Bükki-erdő) a Monostori lakóteleptől dél-délnyugatra fekvő Bükki-erdő területén alakult ki, elsősorban a területen épített hétvégi házak számbeli növekedése miatt. A városnegyedeket és városrészeket övező határrészek megnevezéseit napjainkban is használják a város mezőgazdasági területeinek megkülönböztetése céljából.

Városnegyed Román nyelvű megnevezése Hozzátartozó történelmi városrészek Hozzátartozó történelmi határrészek nevei
Hagyományos városnegyedek
Belváros Centru Belváros, Óvár, Hídelve
Monostori lakótelep Mănăștur Kolozsmonostor, Monostori kertek Gálcsere, Kopár-hegy, Kép alatt
Donátnegyed Grigorescu Donátnegyed Hajtás-völgy, Hója-erdő, Törökvágás
Fellegvár Gruia Fellegvár, Kővári-telep
Kerekdomb Dâmbul Rotund Kerekdomb, Kardosfalva Aszú-patak, Túzokmál, Lomb, Brétfű
Írisz Iris Írisz Nádastéri szőlők, Kajántói-völgy, Szentgyörgy-hegy alatt, Szentgyörgy-hegy
Bulgáriatelep Bulgaria Bulgáriatelep Kölesföld
Szamosfalva Someșeni Szamosfalva Eperjes tere
Tóköz Între Lacuri Tóköz
Mărăști-lakótelep Mărăști Kétvízköz
Györgyfalvi negyed Gheorgheni Györgyfalvi negyed Kövespad, Palocsai kert, Békás Békáson innen
Andrei Mureșanu/József Attila negyed Andrei Mureșanu Andrei Mureșanu/József Attila negyed Békáson innen
Hajnalnegyed Zorilor Hajnalnegyed, Házsongárd Házsongárd felett, Csorgónál, Király-domb
2005-ben létrehozott városnegyedek
Szopori negyed Sopor A Kövespad és Palocsai kert területén alakult ki
Borháncs negyed Borhanci A Palocsay kert területén alakult ki
Bunezoá/Békás negyed Bună Ziua/Becaș A Békáson innen határban alakult ki
Bükki-erdő Făget A Bükki-erdő hétvégi házainak számbeli növekedése tette indokolttá megalapítását
Európanegyed Europa A Csorgónál határrészen alakult ki

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi városháza, előzőleg vármegyeháza, Alpár Ignác tervei alapján épült

A 2012-es önkormányzati választásokon Emil Boc (PD-L) lett a polgármester és a Demokrata Liberális Párt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel koalícióban vezeti a várost. A képviselő-testület összetétele:[26]

    Párt Tanácsosok száma Összetétel
  Szociálliberális Unió (USL) 12                        
  Demokrata Liberális Párt (PD-L) 10                        
  Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 4                        
  Dan Diaconescu Néppártja (PP-DD) 1                        

A két alpolgármester Horváth Anna és Gheorghe Şurubaru.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új bankszékházak a Malom utcában

A város gazdaságában a feldolgozóipar van túlsúlyban. 2000 végén a városban 23 843 magántulajdonban levő, 56 állami tulajdonú és 146 egyéb cég működött. A külföldi befektetések névértéke ugyanebben az időpontban 156 millió USD volt. A legfontosabb külföldi befektetők Magyarországról, Luxemburgból, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból jöttek.

A város gazdasági életében szintén jelentős részt képviselnek a pénzügyi és számítástechnikai szolgáltatások. 2005-ben a számítástechnika területén két fontos tranzakció történt: a UPC felvásárolta az Astral[27] céget, illetve az RTC a Sistec céget.

Fontos cégek: Ardaf (biztosítás),[28] Brinel (számítástechnika), Farmec(kozmetikumok),[29] Jolidon (fehérnemű),[30] Napolact (tejipar)[31] és Ursus (sör).[32] "Transilvania Bank" (bank),[33]

A Capital című gazdasági lap 2006 elején végzett felmérése szerint Kolozsvár a legdrágább város Romániában. A felmérésben Bukarest nem volt benne, de a Hotnews.ro internetes portál szerint ugyanazzal a számítási módszerrel a főváros csak a második lenne.[34] A drágasághoz hozzájárul a diákok nagy száma is: Kolozsvárott található az ország legnagyobb egyeteme. A leggazdagabb 300 román listáján 19 kolozsvári üzletember található.[35] Szintén a Capital készítette 2007 őszén azt az összehasonlítást, amelyben Románia 150 000 lakos feletti városait rangsorolták a gazdasági növekedés dinamikája szempontjából a 2006. október - 2007. szeptember időszakban. Figyelembe vették a beruházásokat, a városi költségvetés egy főre vetített összegének alakulását (ez Kolozsvárott 60%-kal nőtt az előző évhez képest), az indított nagyméretű projektek számát. Az összehasonlításban Kolozsvár a második helyen végzett Bukarest mögött.[36]

Munkanélküliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utóbbi években a kolozsvári munkanélküliségi ráta a következőképpen alakult:[37]

Év Munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta
2004. május 7141 3,5%
2005. május 3517 1,7%
2006. május 2130 1,0%
2007. május kb. 2000 0,8%

2007-ben az új beruházásokhoz (Bechtel, Nokia, Siemens, Emerson, Trelleborg, Carrefour, Auchan) szükséges munkaerő-felvételi kampányok után a munkanélküliségi ráta 0,2%-re csökkent.[38]

A gazdasági világválság következtében a munkanélküliség jelentősen megnőtt, de még pontosan nem tudni, mennyivel.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A központi vasúti pályaudvar épülete

Kolozsvárott keresztül halad az E60-as európai út (BécsNagyvárad–Kolozsvár–Bukarest). Ugyanakkor hiányzik az összeköttetés az európai 4-es folyosóval (AradDévaGyulafehérvárSegesvárBrassóBukarestKonstanca), illetve az ország északkeleti részén húzódó európai 9-es folyosóval. Az áthaladó közúti áruforgalom terjedelme és a megfelelő elkerülő körgyűrű hiánya megterhelik a város belső forgalmát és szennyezik a környezetet.

A vasúti közlekedés tekintetében a város közvetlen összeköttetéssel rendelkezik Románia összes nagyobb városával. A Kolozsvár–Budapest útvonalon már négy nemzetközi vonat közlekedik (Corona, Bihar, Hargita és Ady Endre). A központi pályaudvar mellett a városnak még két vasúti pályaudvara is van: a kolozsvári „kis” állomás és a Cluj-Napoca Est-nek vagyis Kelet-Kolozsvárnak nevezett szamosfalvi állomás.

A városnak nemzetközi repülőtere van, amely Kolozsvár keleti felén helyezkedik el, 6 kilométerre a központtól. A repülőtér forgalma évente kb. 800 000 utas, ennek kétharmada nemzetközi járatokon utazik.

A város utcahálózata 662 km hosszú, ebből 443 km van korszerűen felszerelve. A tömegközlekedés 342 kilométernyi útvonalon zajlik, autóbuszok, trolibuszok és villamosok segítségével.[39]

2004-ben megkezdődtek egy új autópálya munkálatai a BukarestBrassó–Kolozsvár–Nagyvárad útvonalon. 2005-ben az erdélyi autópálya építését finanszírozási okok miatt felfüggesztették, 2006 áprilisában viszont az építkezés újraindult, miután a román kormány és az amerikai Bechtel cég megállapodásra jutottak. 2010. november 13-án megnyílt a Kolozsvárt elkerülő útszakasz Gyalu és Aranyosgyéres között, ami az Észak-erdélyi autópálya része, ez nagyban hozzájárul a város teherforgalomtól való mentesítéséhez.

Kultúra és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházak és operák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Román Nemzeti Színház és Román Opera

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Babeș-Bolyai Egyetem központi épülete
A Műszaki Egyetem Malom utcai épülete
A Sapientia EMTE rektori hivatala (Bocskai-ház)
A Református Kollégium épülete (Ókollégium)

Báthory István életművéhez köthető az első erdélyi magyar egyetem alapítása. Báthory már 1579-ben Antonio Possevino atya segítségével kezdi megszervezni a jezsuita rend Erdélybe való telepítését. Báthory István 1581. május 12-én írta alá a Kolozsvári Jezsuita Akadémia alapítólevelét. Az akadémiai szintű kolozsvári egyetem – melyet Báthory-egyetemnek is szoktunk nevezni – létrejöttét tehát 1585-től lehet számítani. A kolozsvári egyetem megnyitását követően még több tudós érkezett Erdélybe Európa minden tájairól, akik 300 forint útiköltséget és további 50 forintot kaptak Báthory István lengyel királytól és erdélyi fejedelemtől. Amikor Székely Mózes fejedelem Kolozsvárra bevonult, a több éves elnyomás, gyilkolás és protestáns felekezetűek rendszeres üldözése miatt a város és környékének többségében unitárius magyarjai 1603. június 9-én felgyújtották az idegen elnyomást jelképező kolozsvári egyetemet és könyvtárat, s a jezsuita atyákat elkergették.

Állami egyetemek:

Magánegyetemek:

Legfontosabb középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A példányszám alapján a legolvasottabb napilapok a Făclia és a Ziua de Cluj. Szintén itt jelennek meg a Monitorul de Cluj és a Gazeta de Cluj napilapok. A Clujeanul hetilap, amelyet a MediaPro cég ad ki, 2008-ban havi átlagban 6 - 8000 példányban jelent meg.[40]

Legolvasottabb magyar nyelvű napilapok a Szabadság[41] és a Krónika.[42]

A városban található az Erdélyi Napló[43] című hetilap, illetve a Korunk[44] folyóirat szerkesztősége is. Szintén Kolozsvárott székel a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete,[45] amely magába tömöríti a romániai magyar napilappiac mintegy 90%-át.

Kolozsvár első teljes adásidőben magyar nyelven szóró rádióadója a Paprika Rádió. Az Euréka Egyesület indított és működtetett rádió 2006 november 23-án reggel hat órakor sugározta első adását. A tulajdonosok - kolozsvári magyar vállalkozók - az arculattervezéssel és a rádió beindításával Illés Márton magyarországi rádiós szakembert bízták meg.

Ugyancsak kolozsvári hírportál a 2013-ban indult Kolozsvár Ma weboldal.

Egyéb média és sajtóorgánumok:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az U Cluj régi stadionja

A legismertebb labdarúgócsapat az első osztályban játszó CFR 1907 Kolozsvár, amely 2004–2005-ben az UEFA Intertotó-kupa döntőjében játszott, sőt a 2008–2009-es évadban felkerült az UEFA-bajnokok ligája főtáblájára, és olyan nagycsapatokkal játszott, mint pl. az AS Roma. Ugyancsak nagy ismertségnek örvend az egyetemi sportklub immár első osztályú csapata, az FC Universitatea Cluj. Az U Cluj néven emlegetett egyetemi csapat a régebbi időkben sok sikert ért el: 1932-33-ban a román bajnokság második helyén végzett, 1964-65-ben a román kupagyőztes volt, ezt követően pedig eljutott az Európai Kupa nyolcaddöntőjébe.

Noha Romániában valószínűleg a labdarúgás a legnépszerűbb sport, az utóbbi időben Kolozsvár inkább más területeken jeleskedett:

  • rögbi: Universitatea BT Agressione Cluj-Napoca
  • női kosárlabda: Universitatea BT ACSA Terapia Cluj-Napoca
  • férfi kosárlabda: BU Policarbochim Cluj-Napoca
  • női kézilabda: U Jolidon Cluj-Napoca
  • férfi kézilabda: U Armătura Cluj-Napoca
  • férfi vízilabda: Poli CSM Cluj-Napoca

A város első olimpiai érmese dr. Somodi István volt, aki az 1908-as londoni olimpián magasugrásban lett második. A hajdan népszerű KMSC (Kolozsvári Munkás Sport Club) atlétikában több kiválóságot nevelt ki: többek között tagja volt Silai Ilona, az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmet szerzett középtávfutó.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fadrusz János szobra Mátyás királyról a város főterén[46]
A sétatéri kaszinó

Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvár sok parkkal rendelkezik, de mindközül a legnagyobb és legismertebb a „Sétatér” (román nevén Parcul Central "Simion Barnutiu"). A parkot az 1800-as években nevezték át Sétatérrré addig Rákoczi-kert néven volt ismert.

Mivel a park romos állapota nem volt tartható tovább, 2011 őszén nekifogtak felújítani és 2012 tavaszára be is fejezték [47]. A felújítás során 232 új padot, 31 a vizelvezető árkok fölött áthidaló hidacskát valamint 176 új szemeteskukát helyeztek el [48]. Ezenkívül felújitották a kaszinót - ami mostantól fogva kulturális rendezvények otthona lesz -, felújitották a sétányokat és ápolták a növényzetet.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolyai János szülőháza

Kolozsvárott születtek:

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Murádin 1997.
  4. Kiss 1990: 246.; Gaal 1992: 5.
  5. Kiss 1990: 246., Gaal 1992: 55.
  6. Kiss 1990: 248-250.
  7. Szabó 1987.
  8. Kiss 1990: 251.
  9. Benda-Fügedi 133. oldal
  10. Katona 164. oldal
  11. Jakó 1979; Kiss 1990: 252., Gaal 1992: 13.; Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001.
  12. ^ a b Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001.
  13. Darvay 1992: 12., 22.
  14. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001.; Fodor 2002: 84., Gyarmati 2005: 18–19., 25.
  15. Fodor 2002: 62.; Gyarmati 2005: 15–16.
  16. Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, 19.oldal
  17. Marton-Jakabffy 1999: 107.; Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001.
  18. Szabó 1994: 22.; Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001.;Fodor 2002: 170.
  19. Jakab 1870a: 346–347; Jakab 1870b: 83; Gaal 1992: 9; Kiss 1996: 217; Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné 2001; Asztalos 2009: július 1.; Babos 2009; Groza 2010; TransInd 2010.
  20. ^ a b Romániai népszámlálási adatok 2002 /Kolozsvár
  21. Romániai népszámlálási adatok 2002 /Bukarest
  22. Romániai népszámlálási adatok 2002 /Jászvásár
  23. HARTA INTERACTIVA Cum s-a schimbat ierarhia marilor orase din tara. Au mai ramas doar doua orase de provincie cu populatia de peste 300.000 de locuitori (román nyelven). Hotnews.ro, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2013. június 23.)
  24. Forrás: Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  25. [http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2012/08/TS6.pdf POPULATIA STABILA DUPA PRINCIPALELE LIMBI MATERNE LA RECENSAMANTUL DIN ANUL 2011 - REZULTATE PRELIMINARE ROMANIA PE JUDETE, MUNICIPII SI ORASE, COMUNE]
  26. Merre kacsint az RMDSZ? – Kitekintő.hu, 2012. június 18.
  27. Astral cég honlapja
  28. Ardaf biztosító honlapja
  29. Farmec kozmetikai cég honlapja
  30. Jolidon cég honlapja
  31. Napolact tejipari cég honlapja
  32. Ursus sörgyár honlapja
  33. Bank honlapja
  34. Hotnews.ro: „Románia legdrágább városai, 2006. március 2.
  35. Gazeta de Cluj 2005. november 21.
  36. >Clujul, liderul dezvoltării în provincie (Kolozsvár, a vidéki fejlődés éllovasa; Ziua de Cluj, 2007. október 18.
  37. Jurnalul municipal Cluj-Napoca, Nr. 22, 2007. július
  38. 9.000 de noi locuri de munca la Nokia si Bechtel - HotNews.ro / Cluj - Presa regionala intr-un singur portal HotNews.ro - revista presei, stiri, ziare, TV, radio, documente, download, video
  39. A kolozsvári közlekedési vállalat honlapja
  40. Grafikon a BRAT honlapján BRAT = Biroul Român de Audit al Tirajelor = A példányszámokat auditáló román iroda
  41. Szabadság c. napilap
  42. Krónika c. napilap
  43. Erdélyi Napló c. hetilap
  44. Korunk c. folyóirat
  45. Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete
  46. A kolozsvári Mátyás-szobor
  47. http://eletmod.transindex.ro/?cikk=17408
  48. http://www.primariaclujnapoca.ro/reabilitare-parcuri.html

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsvár témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Kolozsvár témában.

Magyar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]