Görömbei András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görömbei András
Született 1945. február 5.
Polgár
Elhunyt 2013. június 30. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
kritikus,
egyetemi tanár
Díjak József Attila-díj (1987)
Kossuth-díj (2000)

Görömbei András (Polgár, 1945. február 5.Budapest, 2013. június 30.[1][2][3]) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993 és 1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) oktatási rektorhelyettese, 1995 és 2003 között az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

1963-ban érettségizett, majd felvették a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Kar magyar–orosz szakára, ahol 1968-ban szerzett tanári diplomát, emellett elvégezte 1970-ben a német szakot is. Szintén 1970-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Első diplomájának megszerzése után a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára lett, majd 1970-ben a KLTE modern magyar irodalom tanszékén kapott tanársegédi állást. 1975-től adjunktusként, 1981-től docensként oktatott. 1992-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. Ugyanekkor a tanszék vezetésével is megbízták. 1993-ban megválasztották az egyetem oktatási rektorhelyettesévé, majd 1995-ben az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be. 1989 és 1992 között a Helsinki Egyetem, 1996 és 1997 között pedig a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott. Az egyetemen 20. századi magyar irodalomtörténetet, illetve irodalomelméletet tanít.

1978-ban védte meg az irodalomtudomány kandidátusi, 1992-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának, illetve 1998-ban az MTA Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, valamint a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagja is lett. A Nemzetközi Magyar Filológia Társaság választmányának tagja. 1992-től a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területei az összehasonlító irodalomtudomány és a népi írók, valamint a népi irodalom és az arra épülő mozgalom. Cikkei, tanulmányai 1967-től jelennek meg rendszeresen különböző folyóiratokban, lapokban.

A népi írókkal kapcsolatban az általános publikációkon túl könyvet írt Sinka Istvánról és Csoóri Sándorról. Jelentősek a határon túli magyar irodalom feldolgozásában tett eredményei. Elsőként dolgozta fel a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetét, ennek keretében kísérletet tett a magyar irodalom egységes rendszerének kialakítására. A romániai magyar irodalom területén külön könyvet írt Sütő Andrásról. Foglalkozik még kisebbségi irodalommal is. Monográfiái jelentek meg Nagy Lászlóról és Nagy Gáspárról is.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Sinka István (1977)
  • A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 (1982)
  • A hetvenes évek romániai magyar irodalma I–II. (Bertha Zoltánnal, 1983)
  • Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai (1984)
  • Sütő András (1986)
  • „Ki viszi át a…?” (1986)
  • Nagy László költészete (1992, 2005)
  • Napjaink kisebbségi magyar irodalma (1993)
  • Kérdések és válaszok 17 interjú a hetvenes évekből (1994)
  • Krónika – töredék. Nagy László naplója (1994)
  • A szavak értelme (1996)
  • Kisebbségi magyar irodalmak (1997)
  • Létértelmezések (1999)
  • Havon delelő szivárvány (szerk., 2000)
  • Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk., 2000)
  • In honorem Tamás Attila (2000)
  • Csoóri Sándor (2003)
  • Irodalom és nemzeti önismeret (2003)
  • Csak az igazat (Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, 2003)
  • Nagy Gáspár összegyűjtött versei; szerk. Görömbei András; Püski, Bp., 2007
  • Azonosságtudat, nemzet, irodalom; Nap, Bp., 2008 (Magyar esszék)
  • Tanulmányok Nagy Gáspárról; vál., szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008
  • Sors és alkalom. Válogatott beszédek és vallomások; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2008 (Tiszatáj könyvek)
  • Nagy Gáspár. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2009
  • Csoóri Sándor. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2010
  • Irodalom, nemzet, harmadik út. Esszék, tanulmányok; Nap, Bp., 2012 (Magyar esszék)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Görömbei András irodalomtörténész. Litera, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  2. Elhunyt Görömbei András. Cívishír, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  3. Görömbei András. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2013. július 1.)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]