Görömbei András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Görömbei András
Született 1945. február 5.
Polgár
Elhunyt 2013. június 30. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
kritikus,
egyetemi tanár
Díjak József Attila-díj (1987)
Kossuth-díj (2000)

Görömbei András (Polgár, 1945. február 5.Budapest, 2013. június 30.[1][2][3]) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993 és 1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) oktatási rektorhelyettese, 1995 és 2003 között az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

1963-ban érettségizett, majd felvették a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Kar magyar–orosz szakára, ahol 1968-ban szerzett tanári diplomát, emellett elvégezte 1970-ben a német szakot is. Szintén 1970-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Első diplomájának megszerzése után a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára lett, majd 1970-ben a KLTE modern magyar irodalom tanszékén kapott tanársegédi állást. 1975-től adjunktusként, 1981-től docensként oktatott. 1992-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. Ugyanekkor a tanszék vezetésével is megbízták. 1993-ban megválasztották az egyetem oktatási rektorhelyettesévé, majd 1995-ben az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be. 1989 és 1992 között a Helsinki Egyetem, 1996 és 1997 között pedig a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott. Az egyetemen 20. századi magyar irodalomtörténetet, illetve irodalomelméletet tanít.

1978-ban védte meg az irodalomtudomány kandidátusi, 1992-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának, illetve 1998-ban az MTA Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, valamint a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagja is lett. A Nemzetközi Magyar Filológia Társaság választmányának tagja. 1992-től a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területei az összehasonlító irodalomtudomány és a népi írók, valamint a népi irodalom és az arra épülő mozgalom. Cikkei, tanulmányai 1967-től jelennek meg rendszeresen különböző folyóiratokban, lapokban.

A népi írókkal kapcsolatban az általános publikációkon túl könyvet írt Sinka Istvánról és Csoóri Sándorról. Jelentősek a határon túli magyar irodalom feldolgozásában tett eredményei. Elsőként dolgozta fel a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetét, ennek keretében kísérletet tett a magyar irodalom egységes rendszerének kialakítására. A romániai magyar irodalom területén külön könyvet írt Sütő Andrásról. Foglalkozik még kisebbségi irodalommal is. Monográfiái jelentek meg Nagy Lászlóról és Nagy Gáspárról is.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Sinka István (1977)
  • A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 (1982)
  • A hetvenes évek romániai magyar irodalma I–II. (Bertha Zoltánnal, 1983)
  • Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai (1984)
  • Sütő András (1986)
  • „Ki viszi át a…?” (1986)
  • Nagy László költészete (1992, 2005)
  • Napjaink kisebbségi magyar irodalma (1993)
  • Kérdések és válaszok 17 interjú a hetvenes évekből (1994)
  • Krónika – töredék. Nagy László naplója (1994)
  • A szavak értelme (1996)
  • Kisebbségi magyar irodalmak (1997)
  • Létértelmezések (1999)
  • Havon delelő szivárvány (szerk., 2000)
  • Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk., 2000)
  • In honorem Tamás Attila (2000)
  • Csoóri Sándor (2003)
  • Irodalom és nemzeti önismeret (2003)
  • Csak az igazat (Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, 2003)
  • Nagy Gáspár összegyűjtött versei; szerk. Görömbei András; Püski, Bp., 2007
  • Azonosságtudat, nemzet, irodalom; Nap, Bp., 2008 (Magyar esszék)
  • Tanulmányok Nagy Gáspárról; vál., szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008
  • Sors és alkalom. Válogatott beszédek és vallomások; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2008 (Tiszatáj könyvek)
  • Nagy Gáspár. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2009
  • Csoóri Sándor. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2010
  • Irodalom, nemzet, harmadik út. Esszék, tanulmányok; Nap, Bp., 2012 (Magyar esszék)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Görömbei András irodalomtörténész. Litera, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  2. Elhunyt Görömbei András. Cívishír, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  3. Görömbei András. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2013. július 1.)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]