Magyar Örökség díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyar Örökség díj
A Magyar Örökség díj Aranykönyve
A Magyar Örökség díj Aranykönyve
Díjazott akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez
Szervezet neve Magyar Örökség és Európa Egyesület
Alapítás éve 1995
Ország Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás 1995. december 21.
Legutóbbi díjátadás 2017. március 25.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Örökség díj témájú médiaállományokat.

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság. A későbbiekben ez a határ a XX. század elejéig, (illetve esetenként a kiegyezésig) nyúlik vissza.

A kitüntetést odaítélő díjbizottság elnöke az indulástól 2000-es államfővé választásáig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. Az első díjkiosztásra 1995. december 21-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. A díjátadásra azóta folyamatosan évente négy alkalommal kerül sor.

A Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki. Kulturális műsor keretében kerül kiosztásra a Magyar Öröksége díj.

A jelölés[szerkesztés]

A jelölés módja: bárki tehet javaslatot, függetlenül az állampolgárságtól, bárhonnan az összmagyarság területéről. A javaslatokat az ún. „Ezüstkönyvben” gyűjtik, mely egy számítógépes adatbázis, amiben négy csoportra bontva (személyek, csoportok, intézmények, alkotások) tartják nyilván a jelölteket. Az Ezüstkönyvből a bíráló bizottság választja ki az aktuális díjazottakat.

A bíráló bizottság[szerkesztés]

A bíráló bizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik.

  • Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.
  • Körülbelül két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik.
  • A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók.

A bírálóbizottság tagjai[szerkesztés]

A Kaláka együttes Magyar Örökség díja

Dr. Hámori József neurobiológus, a bizottság elnöke, Juhász Judit újságíró, a bizottság alelnöke. Tagok: B. Kovács István történész, író, főszerkesztő, Dr. Csorba László történész, muzeológus, Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, Dragonits Márta belsőépítész, Dr. Gazda István tudomány- és művelődéstörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jelenczki István filmrendező, képzőművész, Kernács Gabriella művészettörténész, Kubik Anna színművész, Novotny Zoltán sportújságíró, Ódor László művelődéstörténész, Poprády Géza könyvtáros, Rókusfalvy Pál pszichológus, Sipka László villamosmérnök, mérnök-közgazdász, technika-történész, Spányi Antal római katolikus megyés püspök, Sunyovszky Szilvia színművész, Dr. Takács József neurobiológus, Dr. Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Vári Fábián László költő, író, főszerkesztő, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényiné dr. Kováts Annamária alkalmazott nyelvész, tanár, Zelnik József etnográfus. A bizottság tiszteletbeli tagjai: Dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), Dr. Dávid Katalin művészettörténész, Jókai Anna író, Németh Magda tanár. A bizottság örökös tagjai: Dr. Balogh János zoológus, ökológus professzor, Dr. Schulek Ágoston tanár.

A bizottság tagjai anyagi juttatásban nem részesülnek.

A díj átadása[szerkesztés]

A díjak átadása évente négy alkalommal történik, melynek során a bíráló bizottság elnöke ismerteti a Magyar Örökség díj céljait, majd laudációk elhangzása után a díjátadók sorban átadják az oklevelet, mely kifejezi, hogy a díjazott életműve vagy tevékenysége része a magyar örökségnek. A díjazottak nevét és a laudációkat az ún. „Aranykönyv” őrzi.

A díjátadást valamelyik díjazott beszéde, esetleg egy posztumusz díjazott művének felolvasása, illetve egy díjazott kórus rövid műsora követi.

A díj nem jár pénzjutalommal, a díjazott eredményeit oklevélben örökítik meg, amelyet 1999 óta kis arany díszjelvény egészít ki. A kitüntetettek egy merített papírból készült díszes oklevelet kapnak, valamint egy jelvényt, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A díj az adott város presztízsét növeli.

Néhány díjazottat bemutató galéria[szerkesztés]

A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak, jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát" létrehozzák.…
– A Magyar Örökség díj oklevelének szövege (részlet)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eddigi díjazottak. www.magyarorokseg.hu (2014. szept. 23.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 15.) (html)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]