Dávid Katalin (művészettörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dávid Katalin
DavidKatalinFotoThalerTamas.JPG
Született 1923. augusztus 16. (93 éves)
Szeged
Nemzetisége magyar
Házastársa Hidvégi György
Foglalkozása művészettörténész
Díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Széchenyi-díj (1995)
Budapest díszpolgára (2013)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Katalin témájú médiaállományokat.

Dávid Katalin (Szeged, 1923. augusztus 16. – ) Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011). 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Integráló személyisége minden időkben képes volt a legkülönbözőbb világnézetű és hitű embereket nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak. Munkásságát Magyarország és a Vatikán magas szakmai és társadalmi díjakkal ismerte el. Nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audienciáján fogadta.

Családja és tanulmányai[szerkesztés]

Dávid Katalin 1923. augusztus 16-án született Szegeden. Édesapja, Dávid Lajos, a kolozsvári egyetem professzora volt, majd – Klebelsberg Kunó felkérésére, akivel közeli barátok voltak – a szegedi egyetemi gyógyszertár és gyógyszerészeti intézet megalapítója és a gyógyszerészeti kar dékánja lett. Dávid Katalin 1941-ben érettségizett Szegeden. Ugyanitt járt egyetemre is, 1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett; később elvégezte a katolikus teológiát is, miután elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és régészetből. Meghatározó mesterei: Kerényi Károly (klasszika-filológia, antik görög kultúra), Sík Sándor (esztétika), Bálint Sándor (néprajz), Felvinczi Takács Zoltán (művészettörténet) voltak.

Férje, Hidvégi György (1922-) okleveles könyvvizsgáló-könyvszakértő, az Állami Biztosító Közületi Igazgatóságát vezette. Hidvégi György a Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapítója és örökös elnöke. Fia, Hidvégi Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar és Oncomar feltalálója. Két unokája és egy dédunokája van.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Dávid Katalin 1974-ben lett a művészettörténeti tudományok kandidátusa. Tudományos pályája legelején, 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeként dolgozott, de ezt hamarosan felváltotta az egyetemi szférán kívüli tudományos tevékenység: 1951–1954 között a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség tudományos munkatársaként dolgozott. 1954-ben a Művészettörténeti Dokumentációs Központ vezetője lett. 1978-tól ismét az oktatás került előtérbe amellett, hogy tudományos munkásságát is töretlen lendülettel folytatta: 21 éven keresztül a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az ikonográfia- és a tipológia egyetemi tanáraként dolgozott. Több évkönyvet és sorozatot szerkesztett: 1952–53-ban a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyvét, 1953–1960 között a Művészettörténeti Tanulmányokat, 1962–1964 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményeit, 1971-től a Mai Magyar Művészet című sorozatot. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Dávid Katalin közéleti tevékenységeit is vállalt: 1949 óta a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára. 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid Katalin integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Dávid Katalint nyolcvanadik születésnapja alkalmából II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audiencián fogadta. Dávid Katalin tiszteletére, kilencvenedik születésnapja alkalmából, Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp zongorakoncertet adtak az otthonukban, Esterházy Péter „Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán” című, Dávid Katalinnak ajánlott kéziratos művét adta ajándékba.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Soah. Emlékeim a vészkorszak idejéből; Szent István Társulat, Bp., 2014
  • Egy keresztény értelmiségi Európára néz. Budapest, Szent István Társulat. 2013.
  • A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben. Budapest, Szent István Társulat. 2011.
  • Isten anyja a tipológiában – Egy asszony, öltözete a Nap. Budapest, Szent István Társulat. 2008. (A könyv borítóját Makovecz Imre tervezte.)
  • Róma. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Mózes. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Kereszténység és kultúra. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • A szép teológiája. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • A római Santa Maria Maggiore 5. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében. Budapest, Szent István Társulat. 2004.
  • Bibliai jelképek kézikönyve – A teremtett világ misztériuma. Budapest, Szent István Társulat. 2002.
  • A megváltás tipológiája. Budapest, Jel Kiadó. 1996.
  • Dávid Katalin (szerk.): Anna Margit – Ámos Imre (katalógus). Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1984.
  • Treasures in Hungarian Ecclesiastical Collections. Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
  • Sakrale Kunstschaetze in Ungarn. Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
  • Magyar egyházi gyűjtemények kincsei. Budapest, Corvina Kiadó. 1981.
  • Anna Margit. Budapest, Corvina Kiadó. 1980.
  • Dávid Katalin, Kovács Endre: Magyarország-Lengyelország, A barátság ezer éve. Budapest, Corvina Kiadó – Warszawa, Krajowa Agencija Wydawnicza. 1978.
  • Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1974.
  • Bernáth Aurél két falképe. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1973.
  • Engelsz József. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1972.
  • Masaccio. Budapest, Corvina Kiadó. 1972.
  • Moore. Budapest, Corvina Kiadó. 1968.
  • Foto Székely Aladár. Budapest, Corvina Kiadó. 1968.
  • Chagall. Budapest, Corvina Kiadó. 1966.
  • Dávid Katalin (szerk.): Rabinovszky Máriusz (Válogatott művészeti írások). Budapest, Corvina Kiadó. 1965.
  • Dávid Katalin (ford., előszó, jegyzetek): van Gogh válogatott levelei. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1964.
  • van Gogh. Budapest, Corvina Kiadó. 1963.
  • Domján József színes fametszetei. (Előszó: Tamási Áron) Budapest Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1955.
  • Courbet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadása. 1953.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest díszpolgára lesz Halász Judit és Kóbor János. Hír24, 2013. április 24. (Hozzáférés: 2013. április 24.)

Források[szerkesztés]

  • Ex invisibilibus visibilia... Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára; szerk. Dankó László, Széll Margit, Takács József; Pesti Szalon–Ferenczy, Bp., 1993

További információk[szerkesztés]