Anna Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna Margit
Ámos Imre portréja feleségéről
Ámos Imre portréja feleségéről

Született1913. december 23.
Borota
Meghalt1991. június 3. (77 évesen)
Budapest
Stílusa expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet
Iskolái Képzőművészeti Főiskola
Mestere(i) Vaszary János
Aki hatott rá Marc Chagall
Ámos Imre
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Margit témájú médiaállományokat.

Anna Margit (Eredetileg Sichermann, aztán Sólyom) (Borota, 1913. december 23.[1]Budapest, 1991. június 3.) magyar festőművész, Ámos Imre felesége.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Sichermann József uradalmi gazdatiszt és Elefánt Ilona lánya. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-ban fejezte be tanulmányait, mestere Vaszary János volt. Első gyűjteményes kiállítását férjével, Ámos Imrével együtt az Ernst Múzeumban rendezte meg 1936-ban. 1936-tól a házaspár alkotói munkásságának fő helyszíne Szentendre. 1937-ben ellátogattak Párizsba, ahol találkoztak Marc Chagall művészetével, amely mindkettőjükre mély benyomást tett.

Anna Margit tragikus körülmények közt özvegyült meg, természetesen, művészetére is hatást gyakorolt a vérzivataros történelem. A második világháború idején zsidó származású férjét behívták munkaszolgálatra a délvidéki, majd a keleti harctérre, a háború vége felé feltehetően egy szászországi táborba hurcolták, s ott halt meg 1944-ben. 1942 – 1945 között alig tudott dolgozni a zsidótörvények miatt, különösen a második zsidótörvény és a harmadik zsidótörvény miatt. Csak az OMIKE – Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület keretében, zsidó közönség számára mutathatta be munkáit. Ekkor formálódott festészetében az ember bábuvá, aki ki van szolgáltatva a sorsnak. Kifejezésmódja fokozatosan expresszívvé és szürrealistává vált.

1945–48-ban az Európai Iskola kiállítótermében mutatta be alkotásait. 1949-től a tiltólistára került, majd az 1960-as évektől átemelték a tűrt kategóriába. Ezekben az években jelentkezett fojtott tragikumú, gyermekien naiv festői mondanivalóval. 1970-ben alkotta meg olaj/vászon festői alapra fotókollázsokból festői ars poeticáját. A grafika területén szintén figyelemreméltó műveket hozott létre.

Gazdag életművet hagyott hátra, a 20. század számos stílusirányának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet) metamorfózisa valósult meg az ő festészetében, a groteszk, a humor és a fekete humor sem idegen képein.

1984-től az Ámos Imre – Anna Margit Gyűjtemény önálló múzeumi épületben tekinthető meg Szentendrén. Anna Margit adománnyal is gyarapította a gyűjteményt.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Anna Margit portréja, Ámos Imre festménye
Anna Margit és Ámos Imre összetartozásának szimbóluma, Ámos Imre-Anna Margit múzeum, Szentendre
  • 1934 Két nő gyöngytyúkkal (Tempera, papír, 58 x 62 cm; magántulajdonban)
  • 1934 Beteg lelkek kertje (Tempera, papír, 83 x 70 cm; magántulajdonban)
  • 1936 Nő az erkélyen (Tempera, fotópapír, 70 x 50 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
  • 1936 Nő csokorral (Tempera, papír, 100 x 70 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1936 Gyilkosság (Tempera, papír, 70 x 100 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1936 Vörösruhás nő (Tempera, papír, 66,8 x 50,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1936 Kötéltánc : szimbólum (Gouache, papír, 100 x 70 cm; magántulajdonban)
  • 1936 Műterem (Tempera, papír, 35 x 35,5 cm; MNG
  • 1937 Kettős portré (Tempera, papír, 100 x 70 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1937 Önarckép (Tempera, kréta, papír, 61 x 37,5 cm; JPM)
  • 1939 Önarckép fürdőruhában (Tempera, papír, 103,2 x 70 cm; MNG)
Anna Margit hamvainak nyughelye a szentendrei múzeum udvarán
  • 1939 Szentendrei tűzoltóság (Tempera, farostlemez, 100 x 70 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1940 Csendélet (Tempera, papír, 70 x 58 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1940 körül Csendélet két szem krumplival (Tempera. papír, 61 x 47 cm; magántulajdonban)
  • 1940 körül Fésűs önarckép (Tempera. papír, 74 x 68 cm; magántulajdonban)
  • 1942 Táncosnők (Tempera, papír, 578 x 668 mm; MNG)
  • 1942 Együttérzés (Tempera, papír, vászonra ragasztva, 70 x 58 cm; magántulajdonban)
  • 1946 Katona (Olaj, karton, 22 x 17,5 cm; magántulajdonban)
  • 1946 Önarckép (Tempera, papír, 100 x 70 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1946 Fej (Tempera, papír, 57,5 x 45 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1947 Női fej pöttyös ruhában (Olaj, papír, 475 x 350 mm; JPM)
  • 1947 Bábu (Olaj, vászon, 32,5 x 23 cm; Deák Gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • 1947 Ősz halász (Olaj, vászon, 22 x 18,5 cm; Deák Gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • 1947 Halász (Olaj, vászon, 41x34cm; Jáky Gyűjtemény, Budapest)
  • 1948 Madarat etető (Tempera, papír, 95 x 64 cm; magántulajdonban)
  • 1948 Bábu (1948) (Olaj, vászon, 65 x 32 cm; magántulajdonban)
  • 1953 Lángvédő (Tempera, papír, 26 x 22 cm; JPM)
  • 1956 Kiabáló (Olaj, papír, 30 x 23 cm; magántulajdonban)
  • 1958 Diaboló (Vegyes technika, vászon, 250 x 190 mm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1967 körül Piros sapkás fiú (Olaj, vászon, 37 x 79 cm; magántulajdonban)
  • 1970 Ars poetica (Olaj, vászon, fotókollázs, 75x92 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1971 Misztériumjáték (Olaj, vászon, 72 x 52 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1972 Csipkés Madonna (Olaj, vászon, csipke rátét, 67 x 100 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1975 A mama elröpült (Olaj, vászon, fotórátét, 112 x 52,5 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1976 Ez az ígéret földje? (Olaj, vászon, színes kép és fotórátét, 101 x 123 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • 1981 A dögcédula (Olaj, vászon, 50 x 30 cm; magántulajdonban)
  • 1988 Önarckép (Olaj, vászon, 60 x 35 cm; magántulajdonban)
  • 1989-90 A vég kezdete (Olaj, vászon, 60 x 34 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Asztali csendélet csuporral, körtével (Vegyes technika, papír, 59,5 x 49 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai, 1965. Anna Margit l. 76. o.

További információk[szerkesztés]