Sík Sándor

Sík Sándor
Életrajzi adatok
Cím	piarista, egyetemi tanár
Született	1889. január 20. Budapest
Elhunyt	1963. szeptember 28. (74 évesen) Budapest
Sírhely	Budapest, Fiumei Úti Sírkert, újabb piarista sírbolt
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Tisztség	Magyarország piarista demarkációjának elöljárója
Hivatal	tartományfőnök
Hivatali idő	1947–1963
Elődje	Tomek Vince
Utódja	Albert István
A Wikimédia Commons tartalmaz Sík Sándor témájú médiaállományokat.

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan.

Testvéröccse Sík Endre diplomata, külügyminiszter, történész, író, jogász, Afrika-kutató volt.

Élete

1889. január 20-án született, Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik a zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt kitértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti Piarista Gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte, és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelöltként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.

Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumában kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának.

1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a Szegedi Egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában.

Budapestre újra csak 1945-ben költözött, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnökeként. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban felszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboltjába (511/A-512/A) helyezték.

Sík Sándor nyughelye a piarista rendi szerzetesek Kerepesi temetőben lévő sírboltjában

Munkássága

Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia katolikus folyóiratokban (az utóbbinak 1946 után főszerkesztője is volt). 1919-ben a Szent István Akadémiának, 1923-ban pedig a Kisfaludy Társaságnak lett tagja. 1936-ban a Magyar Rádióban tartott hatrészes előadás-sorozatot a magyar szentekről. Főmunkatársa volt az 1931–1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak, amely orgánummal a fiatalság számára akart erkölcsi és hitbeli útmutatást adni. A cserkészetet egyben egy lehetőségnek tartotta arra, hogy az ifjúságot megóvja a két világháború között terjedő szélsőséges eszméktől. Sík Sándor kritizálta korának magyar irredentizmusát és kirakatmagyarságát. „Aki Nagy-Magyarországot akar teremteni, annak nagy magyarnak kell lennie…, ellene kell mondania minden hazugságnak, minden frázisnak és minden pogányságnak.”

A második világháború után reményekkel tekintett a demokratikus átalakulásra. 1946-ban tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Ám hamar világossá vált számára, hogy a demokratikus kísérlet nem járhat sikerrel. Elutasította a kiépülő diktatúra egyházellenes oktatáspolitikáját, Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszternek levélben fogalmazta meg kritikáját a fakultatív hitoktatással kapcsolatban: „De nem tehetem magamévá ezt a programot, mint hívő ember és katolikus pap sem: nem nyugodhatom bele abba, hogy a jövő nemzedék széles rétegei ki legyenek téve annak a lehetőségnek, hogy politikai befolyásolásra Isten ismerete nélkül nőjenek fel.” 1947-ben a piarista rend tartományfőnökének választják, így 1949-ben ő kényszerül a szerzetesrendek feloszlatásakor és a piaristák létszámának csökkentésekor eldönteni, ki folytathatja hivatását szerzetesi közösségben. Ugyanebben az évben – sokakkal együtt – kizárják az MTA-ból. Bár felkérték, hogy csatlakozzon az Állami Egyházügyi Hivatalhoz és az Opus Pacis papi békemozgalomhoz, mindkettőt elutasította.

Zsidó és magyar identitásáról

Mivel mindkét ágon zsidó származású volt, így az 1939-es második zsidótörvény hatálya alá tartozott, csak ún. „mentesítettként” élte túl a vészkorszakot. Mélyen felháborította, hogy az állam kíván illetéktelenként identitásáról dönteni. Bár származása szerint zsidónak minősült, nem volt zsidó identitása, sokkal inkább magyar azonosságtudattal rendelkezett. Naplójában elmarasztalta a kor egyházi vezetését, hogy szavát nem emelte fel a zsidótörvények ellen. Személyesen vitába bocsátkozott Schütz Antal piarista társával és barátjával nézeteit illetően. 1936-os említett előadássorozatában a következőképpen vallott a magyarságról:

„	Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. […] még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten-sürgette cselekvésével úgy kell kiküzdenie… Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni gondolatot.	”
–

Művei

Költői művek

Himnuszok könyve

• Szembe a Nappal, Bp., 1910
• A belülvalók mécse, Bp., 1912
• Sík Sándor költeményei, Bp., 1916
• Maradék magyarok, Bp., 1920
• Csend, Bp., 1924
• Sarlósboldogasszony, Berlin, 1928
• Fekete kenyér, Bp., 1931
• Magányos virrasztó, Bp., 1936
• Az Isten fiatal!, Bp., 1940
• Sík Sándor összes versei 1910–1940, Bp., 1941
• Győzöd-e még?, Bp., 1945
• Tizenkétcsillagú korona. Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Bp., 1947
• Őszi fecske, Bp., 1959
• Áldás, Bp., 1963
• Sík Sándor összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Jelenits István; Szt. István Társulat, Bp., 1976
• Cserkészversek; Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged, 2009
• Vízözön előtt. Marosfői költemények; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006
• Maradék magyarok; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2017
• Ének minden emberhez. Versek minden napra; összeáll. Nagy Alexandra; Szt. Gellért–Magyar Piarista Rendtartomány, Bp., 2017

Színművek

• Ébredés, Bp., 1916
• Salamon király gyűrűje, Győr, 1916
• Alexius, Bp., 1918
• Zrínyi, Bp., 1923
• A boldog ember inge, Bp., 1930
• István király, Bp., 1934
• Advent, Szeged, 1935

Széppróza

• Hét szép história, Bp., 1921
• Hét szép história; Szt. István Társulat, Bp., 2007

Irodalomtudományi munkák

• Mindszenthy Gedeon élete és költészete, Bp., 1910
• Gárdonyi, Ady, Prohászka. Lélek és forma a századforduló irodalmában, Bp., 1929
• Pázmány, az ember és író, Bp., 1939
• Zrínyi Miklós, Bp., 1940
• Esztétika, I–III. Bp., 1943, 1946; Szeged, 1990
• Az olvasás tudománya, Szeged, 2000

Lelkiségi és pedagógiai munkák

Magyar cserkészvezetők könyve (német fordítás, 1929)

Sík Sándor emléktáblája Gödöllőn

• Imádságoskönyv (Schütz Antallal), Bp., 1913. és számos további kiadás 1949-ig
• Magyar cserkészvezetők könyve, Bp., 1922, 1925, 1934–1936
• Zsoltáros könyv, Bp., 1923, 1955, 1961
• A cserkészet, Bp., 1930; Székesfehérvár, 1999
• Szent vagy Uram! (Harmat Artúrral) Eger, 1931; Bp., 1932 és számos további kiadás
• Szent magyarság. Hat rádióbeszéd az Árpád-házi szentekről, Szt. István Társulat, Bp., 1936 (hasonmásban: 1993)
• Dicsőség! Békesség! Imádságosköny, Bp., 1940, 1944, 1946
• Himnuszok könyve, Bp., 1943, 1989, 1997
• Sík Sándor–Péteri Pál: Így szeret az Isten!; Szt. Gellért, Bp., 2005

Válogatáskötetek

• A kettős végtelen, 1-2.; szerk. Kardos Klára, Rónay György; Ecclesia, Bp., 1969
• Válogatott költemények; szerk. Rónay László; Viglia, Bp., 1989 (Vigilia)
• Kereszténység és irodalom, szerk. Rónay László, Bp., 1989
• Szegedi klasszikusok; szerk., bev. Péter László; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1989
• A magam módján. Válogatott költemények; vál. Rónay László; Új Ember, Bp., 1996
• A szeretet pedagógiája. Válogatott írások; vál., szerk. Rónay László; Vigilia, Bp., 1996
• Szép történetek; Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium, Szeged, 2001
• A cserkészet. 90 éves a Magyar Cserkészszövetség. Sík Sándor, Teleki Pál, Arató László és más cserkészvezetők írásai; szerk. Arató László; Márton Áron, Bp., 2002
• A kettős végtelen. Sík Sándor válogatott versei; vál. Rónay György; Ecclesia, Bp., 2003
• Isten tenyerén. Sík Sándor-versek CD-melléklettel, Sinkovits Imre előadásában; szerk. Szigeti László; Új Ember, Bp., 2011 + CD
• Virrasszatok! Versek és prózai írások az ifjúsághoz; vál., szerk. Rónay László; Éghajlat, Bp., 2012
• Karácsonyi álom; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2015
• Kézen fogva vezet a Mester. Gondolatok konferenciabeszédeiből, 1947–1957. Gondolatgyűjtemény; összeáll. Kardos Klára; Szt. Gellért, Bp., 2018

Tudományos tisztségei

• Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1946-tól
• Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke 1949-től

Társasági tagságai

• Szent István Akadémia tagja 1919-től
• Kisfaludy Társaság rendes tagja 1923-tól
• Dugonics Társaság elnöke 1945–1952 között

Emlékezete

Gödöllőn tiszteletére utcát neveztek el és a városban emléktáblája van.

Róla szóló irodalom

• Takó Edit, Sík Sándor munkássága: Bibliográfia, Szeged, 1995
• Baróti Dezső, Sík Sándor, Bp., 1988
• Mészáros István: Sik Sándor magyar cserkészpedagógiája; szerzői, Bp., 1988
• Sík Sándor emlékezete születésének századik évfordulóján, szerk. Bihari József, Szentendre, 1989
• Sík Sándor tanulmányok, szerk. Bihari József-Farkas Péter-Novák László, Szentendre, 1989
• Mészáros István, Sík Sándor, a pedagógus, Bp., 1992
• Páva István: „Magyarabb magyar” – Sík Sándor pedagógiája a „Fiatal Magyarság”-ban – Janus Pannonius Tudományegyetem, BTK Pedagógia Tanszék, Pécs, 1994. – Hozzáférés: 2013. május 11.
• A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., 1993
• Rónay László, Sík Sándor, Bp., 2000 (Kortársaink)
• Tűz Tamás: Magányos virrasztó. Sík Sándor halálára. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 67-78. old.
• Várnagy Elemér: „Emberebb ember” – Sík Sándor pedagógiája a „Fiatal Magyarság”-ban – Janus Pannonius Tudományegyetem, BTK Pedagógia Tanszék, Pécs, 1994 – Hozzáférés: 2013. május 11.
• Tihanyi, Károly (1989. március 26.). „Diákszemmel – Diák szívvel”. Új Ember 45 (13), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 29.)  
• Veres, Ildikó: Valóság és imagináció néhány hazai művészetelméletben. MAGYAR MŰVÉSZET: A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELMÉLETI FOLYÓIRATA VIII. : 1 pp. 82–87. , 6 p. (2020)

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996) Szeged, Mészáros Rezső. Sík Sándor, 192. o. ISBN 963-482-037-9

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sík Sándor témájú médiaállományokat.

• Virtuális emlékszoba
• Összegyűjtött versei
• Szegedi Egyetemi Könyvtár arcképcsarnokában
• Sík Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
• Sík Sándor szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. ápr. 1.) arch

Kapcsolódó szócikkek

• Egyházi ének