Vác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vác
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola, balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola, balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
Vác címere
Vác címere
Mottó: Vác a Dunakanyar szíve
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Jogállás város
Polgármester Fördős József Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2600
Körzethívószám 27
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 33 169 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 535,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 107-146 m
Terület 61,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vác (Magyarország)
Vác
Vác
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 08′ 14″
Vác (Pest megye)
Vác
Vác
Pozíció Pest megye térképén
Vác weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vác témájú médiaállományokat.

Vác (szlovákul: Vacov, németül: Waitzen, latinul: Vacium, olaszul: Vaccia, szerbül: Вац) város Pest megyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt tizedfél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

Földrajz[szerkesztés]

Vác a Naszály (hegy) lábánál fekszik
Vác a Dunáról

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály lábánál.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja, így Váctól északra hegyek, dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

Történelmi településrészek[szerkesztés]

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]

  • Alsóváros: Luxemburg, Burgundia
  • Belváros: Tabán
  • Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki
  • Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály
  • Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske
  • Hermány
  • Mária-liget
  • Sejce

Történelem[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a „vác” szó mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Középkor[szerkesztés]

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott. A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.

A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 1415. században a nagy hírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, bár 1595 és 1620 között keresztény kézen volt Vác, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt. A magyar lakosság túlélésében jelentős szerepet játszott Budai Bornemissza Bolgár Pál ügyvéd, a távol élő püspökök ügyvédje, veje felsővattai Wattay I. Pál a vármegye helyettes alispánja és unokája a felszabadításkor váci járás szolgabírája, majd a vármegye kuruc alispánja felsővattai Wattay János.

Újkor[szerkesztés]

A helyiek által gyakran csak „Kőkapu” néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív
A Pest-Vác vasútvonal megnyitása

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc-rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet. A püspökök helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

20. század[szerkesztés]

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A városban lengyel árvaház működött, és számos lengyel zsidó felnőtt és gyerek is menedékre lelt itt.[3] A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás óta az egyház szerepe ismét nő. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

A megújuló főtér

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a halottak némelyike életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.

2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Jelképek[szerkesztés]

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Önkormányzatának 49/2013. (X.18.) sz. rendelete[4] szól.

HUN Vác Címer.svg

A címer története[szerkesztés]

Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy időben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.

Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.

A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.

Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.

Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.

1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:

A címer leírása (1. §)[szerkesztés]

"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."

A zászló leírása (2. §)[szerkesztés]

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árbóc felőli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Polgármester[szerkesztés]

Képviselő-testület[szerkesztés]

A képviselő-testület összetétele:

Párt 2002[6] 2006[5] 2010 Jelenlegi képviselő-testület
  Fidesz 7[7] 11[8] 7                
  MSZP 10+2[9] 11 4                
  KDNP (1)[10] (11)[8] 2                
  Jobbik 1                
  VVVE 1[10] 1                
  MDF (7)[7]                
  MIÉP 2                
  SZDSZ 1+(2)[11]                

Népesség[szerkesztés]

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Gazdaság[szerkesztés]

Az iparosodás kezdetei az újkorban[szerkesztés]

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

FORTE papír - 1910 -es évek

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején[szerkesztés]

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban[szerkesztés]

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagy múltú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, amely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Vác könnyen megközelíthető kerékpárral, a Budapest-Szob útvonalon

Közlekedés[szerkesztés]

Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval az M2-es autóúton és a 2-es főúton, a Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal a MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalán, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó Budapest-Szob kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – IpolyságKrakkó útvonal elkerüli a várost.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Az Apor Vilmos katolikus főiskola

Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.

Általános Iskolák[szerkesztés]

Középiskolák[szerkesztés]

Főiskola[szerkesztés]

Zeneiskola[szerkesztés]

Vác a művészetekben[szerkesztés]

Film[szerkesztés]

  • Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
  • Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
  • A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
  • Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő

Média[szerkesztés]

Televízió:

  • ES Tv - egy váci tv-csatorna amely hétköznapokon 20 órától kb. 23 óráig sugároz műsort (pl. híradó). A fennmaradó műsoridőben és hétvégén hirdetések vannak.

Rádió:

Sajtó:

Turizmus[szerkesztés]

Minden évben turisták sokasága keresi fel Vácot, elsősorban könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és a rengeteg látnivaló miatt. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében ugyanakkor nincsen Magyarország 20 legnépszerűbb települése között.[12]

Feltétlenül érdemes a túrázóknak sétálni egyet a főtéren, a Duna-parton. A belvárosban tucatnyi étterem közül válogathat az éhes turista. A több napra érkezőknek ajánlott előre lefoglalni szállásukat, mert ezekből nincs sok Vácott.

Látnivalók[szerkesztés]

Épületek[szerkesztés]

A Kuria épülete

A Március 15. tér épületegyüttese:

A Püspöki palota
Püspöki palota légi fotó

A Konstantin tér épületegyüttese:

A váci ferences templom főoltára

Templomok, rendházak:

Vörös ház

További látnivalók, műemlékek:

  • Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
  • Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
  • Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd: a hídon hat szent szobra látható), épült 1753-1757-ben.
  • Vörösház
  • Honvéd-emlékmű
  • Vasútállomás épülete

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés]

  • Bormúzeum - Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár: Bortörténeti kiállítás, ahol az érdeklődő borritkaságokat kóstolhat.
  • Főtér galéria
  • Göncöl Ház- Földanya Ékességei Geológiai Kiállítás: A több mint 600 darabból álló geológiai gyűjteményt szakértői előadás keretén belül ismerhetjük meg.
  • Görög Templom Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum): Az egykori szakrális építmény napjainkban a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállításainak ad otthont.
  • Középkori Pince Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum): A 14. századi pincében az Árpád-kortól a török kor végéig terjedő leleteket tekinthetünk meg.
  • Memento Mori & Ars Memorandi (Tragor Ignác Múzeum): Az egykori domonkos templom kriptájára a felújítási munkálatok során találtak. A különleges klimatikus körülményeknek köszönhetően, mumifikálódott tetemeket, koporsókat, viseleteket és temetkezési kellékeket tekinthetünk meg. A tárlat 2015 nyarán helytörténeti részleggel is bővült, melynek keretében betekintést nyerhetünk a város történetébe a török kor végétől (1686) egészen a 19. század elejéig.
  • Modern Művészeti Gyűjtemény: A gyűjtemény az elmúlt negyven év legnevesebb alkotásait vonultatja fel, Matuska Szilvesztertől Salvador Daliig.
  • Sporttörténeti Kiállítás
  • Szent Mihály Altemplom (Tragor Ignác Múzeum): A város főterén a Szent Mihály-templom középkori alaprajza és cinterme tekinthető meg.
  • Torony Galéria
  • Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
  • Váci Mosolyalbum- Sajdik Ferenc gyűjtemény: Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató gyűjtemény Vác főterén található
  • Váci Művészeti Gyűjtemények (Pannónia Ház): A Művészeti Gyűjtemény olyan neves művészek munkáinak ad otthont mint, Hincz Gyula, Gádor István, Gorka Géza, Nagy Sándor, Vertel Andrea. Az épületben található továbbá egy páratlan öntöttvas kiállítás, valamint Váczi György könyvkötő művész munkái, Haraszti Béla monumentális cukorépületei. Vác sportsikereinek kiállítását is az épületben találhatjuk meg.
  • Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjtemény: A freskókkal díszített palota állandó művészeti kiállításnak ad otthont, mely végigvezeti az érdeklődőt az Egyházmegye évezredes történetén, 2006 óta pedig hangversenyeket is rendeznek az épületben.
A Duna-part a zenepavilonnal

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Posta park
  • Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
  • Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
  • Zenepavilon (a Duna-korzón)
  • Váci Strandfürdő és Uszoda

Látnivalók a város közelében[szerkesztés]

Programok[szerkesztés]

Váci Tavaszi Fesztivál
A tavaszi hónapokban Váci Tavaszi Fesztivál várja a kedves érdeklődőket széles programválasztékkal minden évben, a Madách Imre Művelődési Központ szervezésében.

Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál
A Váci Humor- és Karikatúra Fesztiválon humoros kiállítások, bemutatók, színházi előadások követik egymást, több helyszínen. Kiemelkedően sok látogatót vonzó vidám programsorozat.

V4 Visegrádi Négyek Fesztivál és Színházi Találkozó
A Visegrádi Négyek nemzetközi színházi találkozója. Négy ország, négy nap, négy előadás, négy koncert a V4 Fesztiválon.

Váci Lecsófesztivál
A Váci Lecsófesztiválon lecsófőző verseny, zenés programok, szabadtéri koncert várja a fesztiválra érkezőket.

Szüreti Felvonulás
Hagyományőrző Szüreti Felvonulás, majd szüreti bál várja a látogatókat. A főtéren zenés táncos produkciók váltják egymást.

Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny
Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny, zenés programokkal, előszilveszteri hangulattal a Váci Borjurta sátor mellett.

Váci világi vigalom
A Váci világi vigalom 1993 óta minden év július utolsó hétvégén (2014-ben július utolsó előtti hétvégéjén) megrendezett, három napos kulturális fesztivál Vác legnagyobb kulturális eseménye. A fesztivál ötletét egy 1764 augusztusában történt esemény adta. Ez időben Migazzi Kristóf püspök meghívására Mária Terézia és udvartartásával Vácra látogatott és ott öt napot töltött el. A látogatásra püspöki város számos mulatságot szervezett és ekkorra készült el a Magyarország egyetlen diadalíve, a Kőkapu is. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó előtti hétvégéjén kerül megrendezésre. A fesztivál számos kulturális programja közül kiemelkedik a barokk jelmezverseny. Az ingyenes rendezvénysorozatot tűzijáték zárja.

Európa fesztivál
Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.

Mária napi búcsú
A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.

Gyalogtúrázók Országos Találkozója
Családi és kulturális programok, kirándulások, biciklis és gyalogtúrák. - Dunai vízitúra, hajókirándulás, kerékpáros túrák a Dunakanyarban, gyalogtúrák, a tanösvényeken, a közeli Nayzály, Cserhát-és Börzsöny

Őszi Művészeti Hetek
Kulturális programok minden korosztálynak. Színházi előadások, komoly,- és könnyűzenei koncertek várják a látogatókat a fesztivál ideje alatt.

Sport[szerkesztés]

Vácnak, a Duna közelségének köszönhetően, több Kajak-Kenus (mint pl. Váci Hajó SE, Váci Vasutas), és evezős klubja (Vác Városi Evezős Club) van. A legismertebb váci kajak-kenus, ill. evezős olimpikonok: Kammerer Zoltán, Dónusz Éva, Gyulay Zsolt, Pető Tibor, Hirling Zsolt, Galambos Péter. A város labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1994-ben érte el, amikor bajnok lett a Vác-Samsung, jelenleg a csapat Dunakanyar-Vác FC néven indul, a Magyar labdarúgó bajnokság másodosztályában, azon belül is a keleti régióban szerepel. A város legsikeresebb csapata a SYMA Váci NKSE női kézilabda csapat, amely a 2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) 3. helyen végzett, jelenleg olyan nemzetközileg is elismert játékosai vannak a csapatnak, mint Kirsner Erika, Herr Orsolya, Temes Bernadett vagy Tápai Szabina, az edző Németh András. A váci férfi kézilabda csapat jelenleg a másodosztályban vitézkedik. A váci sportlétesítmények: Ligeti Stadion, Sportcsarnok, Uszoda, Strand, Műfüves pálya, Baseball pálya.

Személyek[szerkesztés]

  • Itt temették el I. Géza magyar királyt (1044–1077) a mai Barátok templomának (Szent Kereszt ferences templom, vagy más néven Vártemplom) helyén álló székesegyházban
  • Itt hunyt el Brodarics István (1480 k.–1539) váci és pécsi püspök, II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása
  • Itt lakott Budai Bornemisza Pál ügyvéd, politikus 1620-ig[13]
  • Itt született Hajnik Pál (1808–1964) ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
  • Itt született és hunyt el Fekete Károly (1822-1889) gyógypedagógus, a váci siketnéma-intézet tanára, majd igazgatója
Petőfi Sándor itt írta meg Anyám tyúkja című versét 1848-ban, házát emléktábla jelzi
  • Pálinkás Levente „Lewy Brandy” zenész (dob és más ütőhangszerek, basszusgitár, billentyű), zeneszerző, hangmérnök, a Ladánybene 27 egykori tagja, a FIX Formáció alapító tagja
  • Toldi Tamás aranylemezes dalszövegíró, énekes, zeneszerző

Testvérvárosok[szerkesztés]

Egyéb együttműködések:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sinkovics Ferenc: Berlin helyett Varsót választottuk… (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2014. május 30. [2014. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 17.)
  4. Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről (PDF), 2013. október 17. (Hozzáférés: 2015. október 22.)
  5. ^ a b VÁC települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  6. ^ a b VÁC település választási eredményei (magyar nyelven). Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  7. ^ a b Fidesz-MDF közös jelöltek
  8. ^ a b Fidesz-KDNP közös jelöltek
  9. 10 MSZP, 2 MSZP-SZDSZ közös jelölt
  10. ^ a b VVVE-KDNP közös jelölt
  11. 1 SZDSZ, 2 MSZP-SZDSZ közös jelölt
  12. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  13. többek, Bátonyi Pál nyá. honvéd ezredes: Határozati javaslat (PDF) pp. 6. Polgármesteri Hivatal, Vác, 2011. január 16. „Buday Bornemissza Bolgár Pálnak nemcsak háza volt Vácott, hanem jelentős tevékenységet is folytatott. Ő 1610 és 1620 között Vácott élt ...”
  14. http://web.archive.org/web/20160305011830/http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm

További információk[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 198.
  • Fejér Ferenc: Vác műemlékei képekben, Szerzői kiadás, Budapest, 1992
  • Alföldi Vilma, Czoma László, ...: Vác története I-II., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983
  • Dercsényi Balázs (szerk.): Vác - Műemlékek, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1985
  • Dercsényi Dezső: Vác, Magyar Helikon-Corvina, Budapest, 1974
  • Huba László: Vác és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest, 1959
  • Huba László: Vác, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975
  • Bánhidi László: Új váci kalauz, Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, Vác, 1998
  • Dr. Gánti Tibor: Váci eltűnő szigetek, Vác Város Önkormányzata-Váci Múzeum Egyesület-Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány-Vác Városért Alapítvány, Vác, 1994
  • Galambos Ferenc, Papp Rezső, ...: Vác és a Börzsöny vidéke, Magánkiadás, 1986
  • Ráduly Emil (szerk.): Váci könyvek 1-9. - (Új sorozat), Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1981 és későbbi kiadások
  • Arany István (szerk.), Galambos Ferenc (szerk.), ...: Vác 25 éve, Vác Város Tanácsa, Vác, 1969
  • Dercsényi Dezső, Granasztói Pál: Vác, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
  • Jakus Lajos: A Rákóczi-szabadságharc Vác és környékén
  • Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon
  • Horváth M. Ferenc: Vác '56 I-II. - Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában - Forrásgyűjtemény - Váci Történelmi Tár I., Vác Város Levéltára, Vác, 2006
  • Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. Vácz, 1880-1888.[2]
  • Hivatalos honlap
  • VÁCI POLGÁR - közéleti lap
  • VácOnline
  • VáciSport
  • Térkép Kalauz – Vác
  • Vác állomáson kiállított gőzmozdony