Enns (település)
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Enns | |||
A városháza | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Kerület | Linz-Land | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4470 | ||
Körzethívószám | 07223 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Testvérvárosok |
Lista
|
||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 523 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 281 m | ||
Terület | 33,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 00″, k. h. 14° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 00″, k. h. 14° 28′ 30″ | |||
Enns weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Enns témájú médiaállományokat.
|
Enns 11 523 lakosú város Ausztria Oberösterreich tartományának Linz-Land kerületében. Az ország legidősebb városa, 1212-ben kapta meg a városi rangot. Az ezt hitelesítő okmány megtekinthető az ennsi városi múzeumban. Jelképe a város közepén álló 60 méter magas torony (Stadtturm).
Tartalomjegyzék
Földrajzi környezet[szerkesztés]
281 méterrel a tengerszint felett, az Enns folyó és a Duna találkozásánál fekszik. Összterülete 34,3 km², amiből 23,1% beépített, 12,8% erdős, 64,1% mezőgazdaságilag művelt.
Városrészek[szerkesztés]
Enns városa különböző helységekből (Ortschaften) áll össze (zárójelben a lakosság száma 2011. október 31-én):
- Einsiedl (63)
- Enghagen (109)
- Enghagen am Tabor (0)
- Enns (8485)
- Ental (49)
- Erlengraben (61)
- Hiesendorf (756)
- Kottingrat (58)
- Kristein (1077)
- Kronau (27)
- Lorch (327)
- Moos (117)
- Rabenberg (16)
- Volkersdorf (216)
Története[szerkesztés]
A kőkorszak óta lakott terület i. e. 400 körül a kelták foglalták el, majd a római időkben Noricum része volt. A dunai árvizek elől a mai Lorch városrész közelében fekvő Laureacumba telepítették a II. légió (Legio II Italica) 6400 katonáját. Városi rangot először Caracalla császártól kapott i. sz. 212-ben. A polgári lakosság létszáma idővel 30 ezerre nőtt. Diocletianus keresztényüldözése idején, 304. május 4-én itt halt mártírhalált Szent Flórián.
Laureacum a 4. században püspöki székhely volt. 450–451-ben a hunok rombolták le a várost. 550-ben a bajuvárok, 778-ban a karolingok alapítottak települést. 900 körül a magyarok kalandozásainak volt terepe a hely.
A 11. század óta tartottak itt vásárokat és pénz vertek (Ennser Pfenning). A só, vas, bor és vászonkereskedelem központja volt.
VI. Lipót osztrák herceg 1212. április 22-én nyilvánította várossá Ennst. A vámok jelentős bevételt hoztak. 1483-ban III. Frigyes német-római császár, 1501-ben I. Miksa igazgatási központja lett. Ebben az időben jelentősége jóval nagyobb volt a mai Linzénél.
A 16. században a város protestáns hitre tért. A török támadások miatt erődítményeket építettek, közte a Stadturmot.
Az ellenreformáció és az 1625-ös pestisjárvány nagy károkat okozott a városnak. A napóleoni háborúk, majd az 1848–49-es forradalmak újabb megpróbáltatásokat jelentettek. A település mai képének kialakulása a 19. század második felében indult meg. A 20. század az iparosítás időszaka volt, jelentős cukoripari központ lett Enns. 1945 és 1955 között amerikai csapatok állomásoztak itt. A szudétanémetek kitelepítésével népes közösség érkezett ide Gablonzból. Ők honosították meg az üveggyöngy- és bizsugyártást.
Látnivalók[szerkesztés]
- Stadtturm: 1564 és 1568 között épült, 60 méter magas óra-, harang- és őrtorony. Emeleteiről az egész környék belátható.
- A város barokk épületeiből álló főtér.
- Frauenturm: az egykori városkapu maradványa
- Schloss Ennsegg (Ennsegg-kastély): 1809-ben I. Napóleon francia császár, 1810-ben Mária Lujza szállt meg itt.
- Burg Enns (Enns vára): eredetileg 900 körül épült – részben római kori kövek felhasználásával – a magyarok támadásainak kivédésére. A később többször kibővített várat 1531-ben a törökök ostromolták sikertelenül.
- Római kori maradványok az egykori Lauriacum, a mai Lorch városrész területén
- Basilika St. Laurentius (Szent Lőrinc bazilka) Lorchban, ami egy római kori templom alapjaira épült
- Museum Lauriacum: a katonai tábor és a polgárváros emlékeit bemutató múzeum
- Szabadstrand és „szaunaoázis” (Saunaoase)
Források[szerkesztés]
- Pethő Tibor–Szombathy Viktor: Ausztria. 5. jav. kiad. Budapest, 1984. Panoráma. ISBN 9632432657
- A város története Enns honlapján
|
|