Pancsova

Pancsova (Панчево / Pančevo)
Pancsova címere Pancsova zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Pancsova
Rang	város
Polgármester	Saša Pavlov
Irányítószám	26000
Körzethívószám	+381 13
Rendszám	PA
Testvérvárosok	Lista Mrkonjić Grad (1994–) Boulogne-Billancourt Resicabánya Prijedor (1994–) Бяла Слатина Nagymihály (2011. augusztus 19. – ) Tarragona (2009–) Kumanovo Zaanstad Bonyhád (2010–) Sztavrúpoli (1994–) Neapoli (1994–) Stupino (2012. április 23. – ) Ravenna megye (2008. október 16. – ) Voszkreszenszk (1996–)
Népesség
Teljes népesség	73 401 fő (2022)
Népsűrűség	518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	148,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873888888889, 20.651944444444
Pancsova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

Fekvése

Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.

Története

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Stevan Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Ferdinand von Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, a Pancsovai járás székhelye volt, 1910-től törvényhatósági jogú város.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

Itt születtek, itt éltek

• Requinyi Géza - vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1881. július 14-én itt született.
• Manno Miltiades - magyar sportember, művész-polihisztor. A magyar labdarúgó bajnokság első gólkirálya, válogatott evezős, atléta és korcsolyázó sportpolihisztor, grafikus, festő- és szobrászművész, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-címerének tervezője. Itt született 1879. március 3-án.
• Csalog József (1937-ig Csalogovits József) őskoros régész, néprajzkutató; a szekszárdi múzeum (1934-45), a keszthelyi Helikon Múzeum (1949-51), a Jászberényi Múzeum (1951-54) illetve a szentesi Koszta József Múzeum (1954-64) igazgatója. Pancsován született 1908. március 13-án.
• Stevan Šupljikac (1786-1848) katonatiszt, 1848-tól vezérőrnagyi rangban a császári hadsereg tábornoka, az 1848–1849 között fennálló Szerb Vajdaság első vajdája.
• Lambrecht Kálmán (Pancsova, 1889. május 1. – Pécs, 1936. január 7.) paleontológus, ornitológus, etnográfus, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára.
• Jeanplong József (Pancsova, Torontál vármegye, 1919. április 2. – Budapest, 2006. október 20.) egyetemi tanár, biológus, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Jeanpl.”.

Népessége

1910-ben 20808 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görögkatolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

Helyi közösségek

Pancsova helyi közösségei

• Gornji Grad
• Hertelendyfalva (Vojlovica)
• Kotež
• Központ (Centar)
• Mladost
• Stari Tamiš
• Strelište
• Tesla

A népesség etnikai megoszlása

Községi adatok

Év	Teljes népesség	Szerb	Német	Román	Magyar	Szlovák	Macedón	Jugoszláv	Horvát	Cigány	Egyéb
1910	62 491	31,0%	36,72%	15,77%	10,30%	2,05%	0,00%	0,00%	2,2%	0,53%	1,43%
1931	63 158	36,15%	38,50%	0,0%	7,37%	0,0%	0,0%	0,0%	N. A.	N. A.	17,96%
1961	93 744	64,40%	0,0%	7,71%	8,17%	2,30	N. A.	N. A.	2,99%	0,22%	14,21%
1991	125 261	68,92%	0,24%	4,03%	4,02%	1,39%	N. A.	N. A.	1,35%	0,79%	19,26%
2002	127 162	76,38%	0,18%	3,19%	3,17%	1,24%	4,14%	2,35%	0,92%	1,09%	7,34%

Városi adatok

Év	Teljes népesség	Szerb	Német	Jugoszláv	Magyar	Szlovák	Macedón	Montenegrói	Horvát	Egyéb
1910	20 808	41,88%	35,89%	0,00%	16,17%	1,17%	0,00%	0,00%	0,65%	4,24%
1991	72 793	72,57%	0,31%	8,75%	5,56%	2,20%	2,40%	1,88%	1,35%	4,98%
2002	77 087	79,08%	0,24%	2,35%	4,25%	1,82%	1,55%	1,03%	0,92%	9,00%

Galéria

• 
  Városháza
• 
  Az ortodox templom
• 
  A római katolikus templom
• 
  Az evangélikus templom
• 
  A nemzeti múzeum
• 
  A pancsovai óváros
• 
  Posta
• 
  A Temes Pancsovánál
• 
  NIS olajfinomító
• 
  Pancsova környéke 1769-72 között

Külső hivatkozások

• Pancsova K-013 radio
• Pancsova város hivatalos honlapja (szerbül és angolul)
• Pancsova város nem hivatalos honlapja (szerbül)
• Pancsova története Archiválva 2009. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben