Pancsova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pancsova
(Панчево / Pančevo)
Znamenitosti Pančeva.jpg
Pancsova címere
Pancsova címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Pancsova
Rang város
Polgármester Saša Pavlov
Irányítószám 26000
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 76 203 fő
Népsűrűség 518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 77 m
Terület 148,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pancsova (Szerbia)
Pancsova
Pancsova
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 20° 39′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 20° 39′ 50″
Pancsova weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.[1]

Története[szerkesztés]

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a Trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, 1910-től törvényhatósági jogú város.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Requinyi Géza - vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1881. július 14-én itt született.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 20808 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görögkatolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

Helyi közösségek[szerkesztés]

Pancsova helyi közösségei
  • Gornji Grad
  • Hertelendyfalva (Vojlovica)
  • Kotež
  • Központ (Centar)
  • Mladost
  • Stari Tamiš
  • Strelište
  • Tesla

A népesség etnikai megoszlása[szerkesztés]

Községi adatok[szerkesztés]

Év Teljes
népesség
Szerb Német Román Magyar Szlovák Macedón Jugoszláv Horvát Cigány Egyéb
1910 62 491 31,0% 36,72% 15,77% 10,30% 2,05% 0,00% 0,00% 2,2% 0,53% 1,43%
1931 63 158 36,15% 38,50% 0,0% 7,37% 0,0% 0,0% 0,0% N. A. N. A. 17,96%
1961 93 744 64,40% 0,0% 7,71% 8,17% 2,30 N. A. N. A. 2,99% 0,22% 14,21%
1991 125 261 68,92% 0,24% 4,03% 4,02% 1,39% N. A. N. A. 1,35% 0,79% 19,26%
2002 127 162 76,38% 0,18% 3,19% 3,17% 1,24% 4,14% 2,35% 0,92% 1,09% 7,34%

Városi adatok[szerkesztés]

Év Teljes
népesség
Szerb Német Jugoszláv Magyar Szlovák Macedón Montenegrói Horvát Egyéb
1910 20 808 41,88% 35,89% 0,00% 16,17% 1,17% 0,00% 0,00% 0,65% 4,24%
1991 72 793 72,57% 0,31% 8,75% 5,56% 2,20% 2,40% 1,88% 1,35% 4,98%
2002 77 087 79,08% 0,24% 2,35% 4,25% 1,82% 1,55% 1,03% 0,92% 9,00%

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]