Günzburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Günzburg
Innenstadt Guenzburg 02.JPG
Günzburg címere
Günzburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Günzburg járás
Polgármester Gerhard Jauernig (SPD)
Irányítószám 89312
Körzethívószám 08221
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 18 217 fő (1987. máj. 25.)[1]
Népsűrűség328,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület55,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Günzburg (Németország)
Günzburg
Günzburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″
Günzburg (Bajorország)
Günzburg
Günzburg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Günzburg járás térképén
Elhelyezkedése Günzburg járás térképén
Günzburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Günzburg témájú médiaállományokat.

Günzburg város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 18 217 fő (1987. május 25.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Ulmtól északkeletre fekvő település.

Történelme[szerkesztés]

Günzburg 1643-ban

Günzburg és környéke már a neolitikum óta a lakott helyek közé tartozik, az itt talált kelta és más korból való ősi temetkezési halmokból ítélve.

Később az 1. században Günzburgban a rómaiak Guntia néven erődöt építettek a Duna határának védelmében. A római időkben legalább két időben egymást követő erőd is épült itt; az első körülbelül 77 táján, a második 260 körül, az Alamannen betörések idején, melyek a közeli fontos dunai-átkelő biztosítására szolgáltak.

Günzburgban a kora római időkben a "II Flavia milliaria", erős római elit lovas egység állomásozott (később az egység Heidenheimbe, majd Aalenbe költözött). Úgy gondolják, hogy Guntia a rómaiak dunai flottájának támaszpontja is volt, amellett az erőd körül egy nagyobb, polgári település (Vicus) alakult ki római úthálózat mellett. Az itt feltárt római temetkezések kiterjedt ásatásainak anyaga a helyi történeti múzeumban tekinthető meg. Ez az egyik legnagyobb kiásott római temetkezési hely az Alpoktól északra (több ezer temetés).

Körülbelül 488-ban Odoacer elrendelte a rómaiak visszavonulását Raetiából. 493-tól többségében az ostrogótok éltek ezen a területen, akiknek 536-ban át kellett adnia a területet a frankoknak.

A Günz folyónak a Dunába ömlésénél fekvő fontos dunai átkelő birtoklásáért évszázadokon át folytak a harcok, majd a Habsburg-dinasztia vette birtokba 1304-ben és meg is tartotta öt évszázadon át, egészen 1806-ig.

A Pozsonyi béke alapján a Bajor Királysághoz csatolták.

Günzburg dombtetőre épített erődített vára a 16. századi reneszánsz alakjában maradt fenn. A mellette emelkedő nyolcszögletű reneszánsz torony kapunyílása kóra-gótikus; három emeletén körben kis ablakokkal és zsindelytetővel. Az itt levő kapu az óvárosba vezet, amely lényegében máig megőrizte zárt, középkori beépítettségét.

A Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirsche) massziv tornya mellett eltörpül a kettős tetőszerkezetű másik városkapu.

Városrészek[szerkesztés]

  • Deffingen
  • Denzingen
  • Leinheim
  • Nornheim
  • Reisensburg
  • Riedhausen
  • Wasserburg (Günz)

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Markgrafenschloss - a dombtetőre épített vár.
  • Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirsche) - a reneszánsz formákat kora barokk elgondolás szerint egyszerűsítő hatalmas templom 1736-1741 között épült Dominikus Zimmermann tervei szerint.
  • Günzburgi Legoland

Legoland[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 403