Ulm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulm
Ulm vom sprollheim aus.jpg
Ulm címere
Ulm címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Tübingen
Járás Tübingen (1949. május 23.–)
Alapítás éve 1164
Polgármester Ivo Gönner (SPD)
Irányítószám 35001–35043
Körzethívószám
  • 0731
  • 07346
  • 07304
  • 07305
Rendszám UL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 122 636 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség 1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 650 m
Terület 118 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ulm (Németország)
Ulm
Ulm
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′
Ulm (Baden-Württemberg)
Ulm
Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Baden-Württemberg UL (town).svg
Ulm weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban. A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Történelem[szerkesztés]

Az ulmi székesegyház

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor "Karoling palotá"nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.

1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak 1397-ben a "Nagy eskülevél"-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője" néven. Az Ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, amelyek a késő gótika egy sváb fajtáját az "ulmi művészet"-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (Parler, Ensinger, Kun és Böblinger) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő, mint a kor Ulmban alkotó nagy művészeit. A 15. és 16. század volt Ulm egyik arany-korszaka, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a várost, mely a város művészeti életét is fellendítette. Területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a Harmincéves háborúban és a Spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a "szabad birodalmi város" kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Polgármesterek listája[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Év Lakosság (fő)
1300 4000
1400 9000
1550 19 000
1750 15 000
1818 13 000
1834. december 1. ¹ 15 173
1840. december 1. ¹ 16 149
1852. december 3. ¹ 21 414
1858. december 3. ¹ 21 853
1861. december 3. ¹ 22 736
1864. december 3. ¹ 23 100
1867. december 3. ¹ 24 700
1871. december 1. ¹ 26 290
1875. december 1. ¹ 30 200
1880. december 1. ¹ 32 800
1885. december 1. ¹ 33 610
1890. december 1. ¹ 36 191
1895. december 2. ¹ 39 304
1900. december 1. ¹ 42 982
1905. december 1. ¹ 51 820
1910. december 1. ¹ 56 109
Év Lakosság (fő)
1916. december 1. ¹ 47 144
1917. december 5. ¹ 47 288
1919. október 8. ¹ 56 020
1925. június 16. ¹ 57 278
1933. június 16. ¹ 62 472
1939. május 17. ¹ 75 503
1945. december 31. 55 105
1946. október 29. ¹ 58 087
1950. szeptember 13. ¹ 71 132
1956. szeptember 25. ¹ 90 530
1961. június 6. ¹ 92 701
1965. december 31. 92 533
1970. május 27. ¹ 92 943
1975. december 31. 98 237
1980. december 31. 100 671
1985. december 31. 99 936
1987. május 25. ¹ 103 494
1990. december 31. 110 529
1995. december 31. 115 721
2000. december 31. 117 233
2005. december 31. 120 625

¹ Népszámlálás

Gazdaság[szerkesztés]

  • DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
  • Daimler-Benz Aerospace
  • Evobus GmbH
  • Ratiopharm
  • Nokia Product Creation Center
  • Siemens AG
  • Atmel
  • Intel
  • AEG
  • Iveco Magirus
  • Gardena (gardening tools)
  • EADS
  • Wieland-Werke AG
  • Müller

Közlekedés[szerkesztés]

Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.

Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.

A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.

Kultúra[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Újságok:

  • Südwest Presse
  • Neu-Ulmer Zeitung
  • Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

  • SWR
  • Radio 7
  • Donau 3 FM
  • Radio freeFM

Televíziók:

  • Regio TV Schwaben

Turizmus[szerkesztés]

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Személyek[szerkesztés]

A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.

Jegyzetek[szerkesztés]