Ulm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulm
Ulm vom sprollheim aus.jpg
Ulm címere
Ulm címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Tübingen
Kerület városi
Alapítás éve 1164
Polgármester Ivo Gönner (SPD)
Irányítószám 35001–35043
Körzethívószám
  • 0731
  • 07346
  • 07304
  • 07305
Rendszám UL
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 119 218 fő (2013. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 650 m
Terület 118 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ulm (Németország)
Ulm
Ulm
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′
Ulm weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.

Ulm egyetemváros Baden-Württemberg és Bajorország határán, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Történelme[szerkesztés]

Az ulmi székesegyház

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor "Karoling palotá"nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben. A 15. és 16. század volt Ulm egyik arany-korszaka, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a várost, mely a város művészeti életét is fellendítette. Területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. Székesegyházának alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. 1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak 1397-ben a "Nagy eskülevél"-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője" néven.

A 14-15. század a város kulturális téren fejlődött a legtöbbet. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, amelyek a késő gótika egy sváb fajtáját az "ulmi művészet"-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (Parler, Ensinger, Kun és Böblinger) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő, mint a kor Ulmban alkotó nagy művészeit. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a "szabad birodalmi város" kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

Nevezetességek[szerkesztés]

Az ulmi Székesegyház tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Média[szerkesztés]

Újságok:

  • Südwest Presse
  • Neu-Ulmer Zeitung
  • Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

  • SWR
  • Radio 7
  • Donau 3 FM
  • Radio freeFM

Televíziók:

  • Regio TV Schwaben

Lakosság[szerkesztés]

Év Lakosság (fő)
1300 4000
1400 9000
1550 19 000
1750 15 000
1818 13 000
1834. december 1. ¹ 15 173
1840. december 1. ¹ 16 149
1852. december 3. ¹ 21 414
1858. december 3. ¹ 21 853
1861. december 3. ¹ 22 736
1864. december 3. ¹ 23 100
1867. december 3. ¹ 24 700
1871. december 1. ¹ 26 290
1875. december 1. ¹ 30 200
1880. december 1. ¹ 32 800
1885. december 1. ¹ 33 610
1890. december 1. ¹ 36 191
1895. december 2. ¹ 39 304
1900. december 1. ¹ 42 982
1905. december 1. ¹ 51 820
1910. december 1. ¹ 56 109
Év Lakosság (fő)
1916. december 1. ¹ 47 144
1917. december 5. ¹ 47 288
1919. október 8. ¹ 56 020
1925. június 16. ¹ 57 278
1933. június 16. ¹ 62 472
1939. május 17. ¹ 75 503
1945. december 31. 55 105
1946. október 29. ¹ 58 087
1950. szeptember 13. ¹ 71 132
1956. szeptember 25. ¹ 90 530
1961. június 6. ¹ 92 701
1965. december 31. 92 533
1970. május 27. ¹ 92 943
1975. december 31. 98 237
1980. december 31. 100 671
1985. december 31. 99 936
1987. május 25. ¹ 103 494
1990. december 31. 110 529
1995. december 31. 115 721
2000. december 31. 117 233
2005. december 31. 120 625

¹ Népszámlálás

Hírességek[szerkesztés]

A város híres szülötte Albert Einstein.

A város közelében született Erwin Rommel és Claus von Stauffenberg.

A város ipara[szerkesztés]

  • DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
  • Daimler-Benz Aerospace
  • Evobus GmbH
  • Ratiopharm
  • Nokia Product Creation Center
  • Siemens AG
  • Atmel
  • Intel
  • AEG
  • Iveco Magirus
  • Gardena (gardening tools)
  • EADS
  • Wieland-Werke AG
  • Müller

Polgármesterek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]