Deggendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deggendorf
City center of Deggendorf, Bavaria.jpg
Deggendorf címere
Deggendorf címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Christian Moser (2012. augusztus 1. – )
Irányítószám 94469
Körzethívószám 0991
Rendszám DEG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség33 585 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség434,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 314
  • 323
m
Terület
  • 77,21
  • 77,23
  • 77,14
km²
Időzóna CET, UTC+1
Deggendorf (Németország)
Deggendorf
Deggendorf
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Deggendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deggendorf témájú médiaállományokat.

Deggendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 33 585 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Deggendorf Metten, Grafling, Bischofsmais, Schaufling, Hengersberg, Moos (Deggendorf járás), Plattling, Stephansposching és Niederalteich községekkel határos.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Plattling északkeleti szomszédjában, a Duna bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Daggendorf nevét 1002-ben, II. Henrik oklevele említette először. A kereskedőváros a 12. században jött létre egy természetes dunai átkelő mellett; dunai kikötője ma is jelentős. A város az idők során többször is elpusztult: 1337-ben egy pogrom közben, nagy veszteségei voltak a harmincéves háború alatt is, majd 1633–34-ben a lakosság kétharmada halt meg egy nagy pestisjárvány során. A spanyol örökösödési háború alatt a város nagy részét felgyújtották és lerombolták, később 1743-ban, az osztrák örökösödési háború idején szinte az egész város leégett.

A 19. században fejlődtek a közlekedési kapcsolatok, például vasútvonal, valamint a Duna fölötti fa híd helyett stabil vashíd épült. A középkori városkép eltűnt, a városfalakat lebontották. Mára csak egy 27 méter hosszú városfalat sikerült megőrizni. Az 500 éves településközpont is megváltozott.

A 20. századra jelentős területi- és a népességnövekedés ment végbe Deggendorfban is. A szomszédos településeket is Daggendorfhoz csatolták: Schaching községet 1935-ben, majd a következő években, 1972–1978 között a város része lett Deggenau halászfalu, Mietraching Greising és Seebach, valamint Natternberg.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városháza (Rathaus) - a Luitpold régensherceg nevét viselő főutcán áll az 1535-ben épült oromfalas homlokzatú épület, melynek tornya száz évvel korábban épült.
  • Szent sír templom (Heiliggrabkirche) - 1337-ben kezdték el építeni. Karcsú, barokk tornyát 1727-ben JohannBaptist Gunetzhainer tervezte, Johann Michael Fischer irányítása alatt épült. Bajorország legszebb templomtornya.
  • Plébániatemplom - egy román stílusú templom helyén épült 17. században: késő reneszánsz oltára az eichstätti székesegyház részére készült 1749-ben Max Seybold műhelyében.
  • Vízi-kápolna (Wasserkapelle).
  • Helytörténeti múzeum
  • Búcsújáró templom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]