Deggendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deggendorf
City center of Deggendorf, Bavaria.jpg
Deggendorf címere
Deggendorf címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Deggendorf járás (1972. július 1. – )
Polgármester Christian Moser (2012. augusztus 1. – )
Irányítószám 94469
Körzethívószám 0991
Rendszám DEG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 31 757 fő (2013. jún. 30.)[1]
Népsűrűség411,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 314
  • 323
m
Terület
  • 77,21
  • 77,23
km²
Időzóna CET, UTC+1
Deggendorf (Németország)
Deggendorf
Deggendorf
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″
Deggendorf (Bajorország)
Deggendorf
Deggendorf
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Deggendorf járás térképén
Elhelyezkedése Deggendorf járás térképén
Deggendorf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Deggendorf témájú médiaállományokat.

Deggendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 31 757 fő (2013. június 30.).[1] Deggendorf Metten, Grafling, Bischofsmais, Schaufling, Hengersberg, Moos (Niederbayern), Plattling, Stephansposching és Niederalteich községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Plattling északkeleti szomszédjában, a Duna bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Daggendorf nevét 1002-ben, II. Henrik oklevele említette először oklevél. A kereskedőváros a 12. században jött létre egy természetes dunai átkelő mellett: dunai kikötője ma is jelentős. A város az idők során többször is elpusztult: 1337-ben egy pogrom közben, nagy veszteségei voltak a harmincéves háború alatt is, majd 1633-1634-ben a lakosság kétharmada halt meg egy nagy pestisjárvány során, és a spanyol örökösödési háború alatt a város nagy részét felgyújtották és lerombolták, később 1743-ban az osztrák örökösödési háború idején szinte az egész város leégett.

A 19. században jöttek létre a közlekedési kapcsolatok is, mint például a vasútvonal, és a Duna fölött ívelő fa Duna-híd helyett stabil vashíd épült. A középkori városkép eltűnt a városfalakat lebontották. Mára csak egy 27 méter hosszú városfalat sikerült megőrizni. Az 500 éves településközpont is megváltozott. 20. század

A 20. századra jelentős területi és a népesség növekedés ment végbe Deggendorfban is. A szomszédos településeket is Daggendorfhoz csatolták: Schaching községet 1935-ben, majd a következő években 1972-1978 között követte Deggenau halász falu, majd Mietraching Greising és Seebach, valamint Natternberg is követte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városháza (Rathaus) - a Luitpold régensherceg nevét viselő főutcán áll az 1535-ben épült oromfalas homlokzatú épület, melynek tornya száz évvel korábban épült.
  • Szent sír templom (Heiliggrabkirche) - 1337-ben kezdték el építeni. Karcsú, barokk tornyát 1727-ben JohannBaptist Gunetzhainer tervezte, Johann Michael Fischer irányítása alatt épült. Bajorország legszebb templomtornya.
  • Plébániatemplom - egy román stílusú templom helyén épült 17. században: késő reneszánsz oltára az eichstätti székesegyház részére készült 1749-ben Max Seybold műhelyében.
  • Vízi-kápolna (Wasserkapelle).
  • Helytörténeti múzeum
  • Búcsújáró templom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b 134