Deggendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deggendorf
City center of Deggendorf, Bavaria.jpg
Deggendorf címere
Deggendorf címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Járás Deggendorf járás (1972. július 1.–)
Polgármester Christian Moser (2012. augusztus 1.–)
Irányítószám 94469
Körzethívószám 0991
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 31 757 fő (2013. jún. 30.)[1]
Népsűrűség 411,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 314
  • 323
m
Terület
  • 77,21
  • 77,23
km²
Időzóna CET, UTC+1
Deggendorf (Németország)
Deggendorf
Deggendorf
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″
Deggendorf (Bajorország)
Deggendorf
Deggendorf
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Deggendorf járás térképén
Elhelyezkedése Deggendorf járás térképén
Deggendorf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Deggendorf témájú médiaállományokat.

Deggendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 31 757 fő (2013. június 30.).[1] Deggendorf Metten, Grafling, Bischofsmais, Schaufling, Hengersberg, Moos (Niederbayern), Plattling, Stephansposching és Niederalteich községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Plattling északkeleti szomszédjában, a Duna bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Daggendorf nevét 1002-ben, II. Henrik oklevele említette először oklevél. A kereskedőváros a 12. században jött létre egy természetes dunai átkelő mellett: dunai kikötője ma is jelentős. A város az idők során többször is elpusztult: 1337-ben egy pogrom közben, nagy veszteségei voltak a harmincéves háború alatt is, majd 1633-1634-ben a lakosság kétharmada halt meg egy nagy pestisjárvány során, és a spanyol örökösödési háború alatt a város nagy részét felgyújtották és lerombolták, később 1743-ban az osztrák örökösödési háború idején szinte az egész város leégett.

A 19. században jöttek létre a közlekedési kapcsolatok is, mint például a vasútvonal, és a Duna fölött ívelő fa Duna-híd helyett stabil vashíd épült. A középkori városkép eltűnt a városfalakat lebontották. Mára csak egy 27 méter hosszú városfalat sikerült megőrizni. Az 500 éves településközpont is megváltozott. 20. század

A 20. századra jelentős területi és a népesség növekedés ment végbe Deggendorfban is. A szomszédos településeket is Daggendorfhoz csatolták: Schaching községet 1935-ben, majd a következő években 1972-1978 között követte Deggenau halász falu, majd Mietraching Greising és Seebach, valamint Natternberg is követte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városháza (Rathaus) - a Luitpold régensherceg nevét viselő főutcán áll az 1535-ben épült oromfalas homlokzatú épület, melynek tornya száz évvel korábban épült.
  • Szent sír templom (Heiliggrabkirche) - 1337-ben kezdték el építeni. Karcsú, barokk tornyát 1727-ben JohannBaptist Gunetzhainer tervezte, Johann Michael Fischer irányítása alatt épült. Bajorország legszebb templomtornya.
  • Plébániatemplom - egy román stílusú templom helyén épült 17. században: késő reneszánsz oltára az eichstätti székesegyház részére készült 1749-ben Max Seybold műhelyében.
  • Vízi-kápolna (Wasserkapelle).
  • Helytörténeti múzeum
  • Búcsújáró templom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b 134