Pogrom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy frankfurti pogrom 1819-ben

A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, és eredetileg a zsidóknak a 19. században és a 20. század elején az Orosz Birodalom nyugati területeiről történő kiűzésére szervezett, főleg a feketeszázasok által végrehajtott antiszemita atrocitások leírására szolgált. A szó nemzetközileg elterjedt, és használatossá vált visszamenőleg az európai zsidóság különböző csoportjai ellen végrehajtott középkori tömeges, erőszakos támadások, valamint később más kisebbségek elleni atrocitások leírására is. Magyar vonatkozásban tipikus pogrom volt a marosvásárhelyi fekete március 1990-ben.

A középkori Európában gyakran járványok idején fordultak elő pogromok, a más vallásúaknak (jellemzően a zsidóknak) tulajdonítva e csapásokat.

A 20. században a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó pogrom a kristályéjszaka volt a náci Németországban.

A pogromokkal, így a kristályéjszakával kapcsolatban is továbbra is folyik politikai vita. Megjelennek a pogromok relativizálását, mentegetését, „megmagyarázását” célzó írások Magyarországon is.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.niif.hu/06800/06897/html/1106.htm Dr. Drábik János válogatott írásai: Az emberközpontú világrend - Hitler és a nemzetközi háttérhatalom (4. rész) A Kristályéjszaka tragédiájának háttere]

Források[szerkesztés]