Vidin

Vidin (Видин)
Szent Demeter-székesegyház
Vidin címere
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Vidin
Irányítószám	3700
Körzethívószám	094
Testvértelepülései	Lista Zaječar Rivne West Carrollton Ulm Lecco Hódmezővásárhely Demre Deggendorf Debar Calafat
Népesség
Teljes népesség	33 127 fő (2025. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	34 m
Terület	63,218 km²
Időzóna	EET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 59′ 19″, k. h. 22° 52′ 27″43.98869, 22.874058
Vidin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidin témájú médiaállományokat.

Vidin (bolgárul: Видин, magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján. 2013 óta a Vidin–Calafat híd köti össze a folyó másik partján levő romániai várossal, Calafattal. Területe 63,218 km2 , népessége 48 071 fő volt 2011-ben.

Története

A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században, a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok a Badin, illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

Vidin a 10–14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260–1264 között IV. Béla uralta. 1367-ben rövid ideig Nagy Lajos uralma alatt állt. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.

1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pazvantoglu janicsár pasa uralkodott a városban.

1849 szeptemberében, a magyar szabadságharc leverése után Törökországba menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben a vereség okát az „árulónak” bélyegzett Görgei Artúr személyében jelölte meg.

1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877–78-as orosz–török háború hozta meg.

Látnivalók

• Baba Vida (magyarul Vida anyó), a középkori vár, amely magában foglalja az ókori Bononia falait is
• Duna parti parkosított sétány
• Szent Petka-templom, 17. századi freskókkal
• 17. századi Szent Pantaleimon-templom
• Pazvantoglu pasa dzsámi
• Musztafa pasa dzsámi
• Szalahaddin Baba türbéje

Források

• Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

További információk

• Hivatalos oldal (bolgár)
• Képek