Tulln an der Donau

	Tulln an der Donau
	Fő tér
	; Tulln an der Donau címere
	; Tulln an der Donau címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Rang	város, kerületi központ
Járás	Tullni járás
Polgármester	Peter Eisenschenk
Irányítószám	3425, 3430
Körzethívószám	02272
Forgalmi rendszám	TU
	Népesség
Teljes népesség	16 197 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	208 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Legmagasabb pont	180 m
Terület	72,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Elhelyezkedése
	Elhelyezkedése
	Tulln an der Donau Pozíció Ausztria térképén
	é. sz. 48° 20′, k. h. 16° 03′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 16° 03′
	Tulln an der Donau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tulln an der Donau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tulln an der Donau az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Tullni járásának központja. A várost szokás a virágok vagy a rózsák városának is nevezni.

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Bécstől északnyugatra, a Duna mellett fekvő település.

Tulln a Tullnerfeld vidéken fekszik, melyet délről a Bécsi-erdő, északról a Wagram vidéke határolja. A település alapterülete 72 km², mely kiterjed a Duna mindkét oldalára, ami a területen 5 km hosszan folyik át. A város leginkább lakott része a Dunától délre terül el. A várost két Duna-ág, Nyugaton a Große Tulln, Keleten a Kleine Tulln határolja. A város 180 méter magasan fekszik, környéke a Tullnerfeldhez hasonlóan sík, csak ott található domb, ahol valamelyik Duna-ág feltöltötte azt.

Története[szerkesztés]

Tulln Ausztria egyik legősibb települése, már a rómaiak is várost alapítottak itt Comagena néven, amely dunai flottájuk állomáshelye volt.

A Nibelung-ének szerint pedig itt, Tulné-ben találkozott Etzel király Krimhildével. Ennek emlékére 2005-ben egy szoborcsoport is készült (Nibelung-emlékmű).

A település a 11. században a Babenbergek rezidenciája volt, és már 1159-ben város lett. 1200 körül már négy kapuval ellátott védfalak vették körül.

1683-ban itt gyülekeztek a Bécs felszabadítására induló keresztény hadak.

Tulln ma Alsó-Ausztria egyik kereskedelmi, üzleti, bevásárló és ipari centrumának számít. Évente megrendezik híres vásárait (kertészeti, kemping, vízi sport).

Nevezetességek[szerkesztés]

Szent István plébániatemplom (Pfarrkirche St. Stefan) - a kéttornyos, három hajós bazilika már a 12. században állt, később többször is átépítették.
Csontház (karner) - késő román Háromkirályok kápolna.
Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum)
Plébánia (Pfarrhof)
Főtér (Hauptplatz)
Várostorony (Stadtturm)
Minorita templom (Minoritenkirche)
Egon Schiele szülőháza az állomás mellett
Egon Schiele Múzeum