Klosterneuburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klosterneuburg
Klosterneuburg (1).JPG
Klosterneuburg címere
Klosterneuburg címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Tullni járás (2017. január 1.–)
Polgármester Stefan Schmuckenschlager (ÖVP)
Irányítószám 3400
Körzethívószám 02243
Forgalmi rendszám WU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 26 750 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 76,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Klosterneuburg (Ausztria)
Klosterneuburg
Klosterneuburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″
Klosterneuburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klosterneuburg témájú médiaállományokat.

Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.

A település részei:

  • Höflein an der Donau (817 fő, 2015. január 1-jén[1])
  • Kierling (3047)
  • Klosterneuburg (15117)
  • Kritzendorf (2750)
  • Maria Gugging (1072)
  • Weidling (3112)
  • Weidlingbach (548)

Története[szerkesztés]

A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.

Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is. III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.

Hunyadi Mátyás idején hosszabb ideig a magyarok kezén volt.

1938-1950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.

Politika[szerkesztés]

A városi tanácsnak (Gemeinderat) 41 tagja van.

20
6
5
4
3
2
1
20 
41 ülőhely az alábbiak szerint:
  ÖVP: 20
  GRÜNE: 6
  SPÖ: 5
  FPÖ: 4
  PUK: 3
  NEOS: 2
  HOFBAUER: 1

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.

A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.

A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.

Oktatás[szerkesztés]

A város tanintézetei között említésre méltó a Szövetségi Szőlészeti Intézet, itt dolgozott Fritz Zweigelt, aki 1922-ben nemesítette a róla elnevezett Zweigelt borszőlő-fajtát, majd a Blauburger vörösbor-szőlőt.

Az Institute of Science and Technology (IST) tudományos kutatóintézet PhD képzést nyújt és természettudományi alapkutatást végez.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]