Klosterneuburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klosterneuburg
Klosterneuburg (1).JPG
Klosterneuburg címere
Klosterneuburg címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás
Polgármester Stefan Schmuckenschlager (ÖVP)
Irányítószám 3400
Körzethívószám 02243
Forgalmi rendszám WU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 26 750 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 76,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Klosterneuburg (Ausztria)
Klosterneuburg
Klosterneuburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″
Klosterneuburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klosterneuburg témájú médiaállományokat.

Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.

A település részei:

  • Höflein an der Donau (817 fő, 2015. január 1-jén[1])
  • Kierling (3047)
  • Klosterneuburg (15117)
  • Kritzendorf (2750)
  • Maria Gugging (1072)
  • Weidling (3112)
  • Weidlingbach (548)

Története[szerkesztés]

A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.

Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is. III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.

Hunyadi Mátyás idején hosszabb ideig a magyarok kezén volt.

1938-1950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.

Politika[szerkesztés]

A városi tanácsnak (Gemeinderat) 41 tagja van.

20
6
5
4
3
2
1
20 
41 ülőhely az alábbiak szerint:
  ÖVP: 20
  GRÜNE: 6
  SPÖ: 5
  FPÖ: 4
  PUK: 3
  NEOS: 2
  HOFBAUER: 1

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.

A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.

A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.

Oktatás[szerkesztés]

A város tanintézetei között említésre méltó a Szövetségi Szőlészeti Intézet, itt dolgozott Fritz Zweigelt, aki 1922-ben nemesítette a róla elnevezett Zweigelt borszőlő-fajtát, majd a Blauburger vörösbor-szőlőt.

Az Institute of Science and Technology (IST) tudományos kutatóintézet PhD képzést nyújt és természettudományi alapkutatást végez.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Osztrák járás települései: Több érték a járás megállapításakor