Corvin János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Corvin János
Corvin János Madách.jpg
Született
1473. április 2.
Buda
Elhunyt
1504. október 12. (31 évesen)
Krapina
Házastársa Frangepán Beatrix
Gyermekei
Szülei Hunyadi Mátyás,
Edelpeck Borbála
Sírhely Lepoglava

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin János témájú médiaállományokat.

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2.Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán.

Élete[szerkesztés]

A fiatal Corvin János 1486-ban
Corvin János

Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt.

A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.

Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk. Mátyásnak az egyetlen törvényes gyermeke, Corvin János bátyja, egy fiú az első feleségétől, Podjebrád Katalintól született 1464 februárjában, de röviddel a születése után meghalt az édesanyjával együtt.

1495-1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte. 1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát.

1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhelyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.[1]

Corvin János felesége Frangepán Beatrix volt, 1496. március 10-e körül Modrusban házasodtak össze.[2] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[3] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[4] Az oklevél, amely a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"[5] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ifjabb fia.[6]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Schönherr (1894).
  2. Lásd Schönherr (1894: 227).
  3. Lásd Neumann (2015: 72–73).
  4. Lásd Neumann (2015: 72).
  5. Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
  6. Lásd Neumann (2015: 72).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Cawley, Charles: Croatia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  • Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  • Marek, Miroslav: Hunyady family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. február 17.)