Würmla
| Würmla | |||
 | |||
| A würmlai kastély, ma polgármesteri hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Tullni járás | ||
| Irányítószám | 3042 | ||
| Körzethívószám | 02275 | ||
| Forgalmi rendszám | TU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1429 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 228 m | ||
| Terület | 20,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 19″, k. h. 15° 51′ 37″48.255278°N 15.860278°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 19″, k. h. 15° 51′ 37″48.255278°N 15.860278°E | |||
| Würmla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Würmla témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Würmla osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 1576 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Würmla a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Moosbach patak mentén. Északi határát a Perschling (a Duna jobb oldali mellékfolyója) alkotja. Területének 18,1%-a erdő, 69% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 települést egyesít: Anzing (95 lakos 2022-ben), Diendorf (95), Egelsee (44), Gotthartsberg (10), Grub (5), Gumperding (47), Hankenfeld (164), Holzleiten (138), Jetzing (11), Mittermoos (21), Pöding (15), Saladorf (70), Untermoos (23), Waltendorf (99) és Würmla (739).
A környező önkormányzatok: északra Atzenbrugg, északkeletre Michelhausen, keletre Asperhofen, délre Neulengbach, nyugatra Perschling.
Története
[szerkesztés]Würmlát 1075-ben említik először, a göttweigi apátság egyik adománylevelében található egy bizonyos Raffolt von Wirmila nevű tanú. Kápolnáját már 1180-ban megemlítik. Miután birtokosai, a Würmla nemzetség 1285-ben kihalt, a birtokot a Pain család szerezte meg, majd a 15. században a Hohenbergekhez került. 1542-ben Hans von Kornfail (aki 1529-ben sikeresen védte a törökök ellen St. Pöltent) örökölte meg a várat. Utódját, Hector Friedrich von Kornfailt I. József császár 1705-ben birodalmi gróffá emelte. Fiának, Hector Wilhelmnek protestáns vallása miatt 1730-ban el kellett adnia Würmlát, és Nürnbergbe kellett költözött.
A falu új, Szt. Ulriknak ajánlott templomát 1741-ben szentelték fel. A kastélyt 1880 körül modernebb stílusban átépítették. 1916-ban Heinrich Mendl élelmiszergyáros vásárolta meg az épületet, utódaitól 1970-ben a városi önkormányzat vette meg és felújítás után oda költöztették a polgármesteri hivatalt.
Lakosság
[szerkesztés]A würmlai önkormányzat területén 2022 januárjában 1576 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 91,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 5,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,8%) mellett a horvátok alkották 2,7%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 345
|
| 2018 | 1 429
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a würmlai kastély
- a Szt. Ulrik-plébániatemplom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 32139 – Würmla Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Würmla című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
