San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az El Escorial-i kolostor és környezete, Madrid
Világörökség
Az Escorial déli homlokzata
Az Escorial déli homlokzata
Adatok
Ország Spanyolország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, VI
Felvétel éve 1984
Elhelyezkedése
San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor (Spanyolország)
San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor
San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 35′, ny. h. 4° 09′Koordináták: é. sz. 40° 35′, ny. h. 4° 09′

A San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor (Real Monasterio de San Lorenzo de El Escorial) a 16. században épült uralkodói palota és kolostor Spanyolországban, a Madrid tartományban lévő San Lorenzo de El Escorial település mellett.

II. Fülöp Spanyolország Habsburg uralkodója építtette a saint-quentini csata napján (1557. augusztus 10.) – Szent Lőrinc napján – tett fogadalma folytán. Juan de Toledo és Juan de Herrera jeles építészek 1563-tól 1584-ig építették. Fülöp Madridot tette meg fővárossá, s tőle északnyugatra emeltette az impozáns épületet, a királyi család lakhelyét.

Az épület[szerkesztés]

A fenséges kolostorpalota óriási terjedelmű, hossza 240 m, szélessége 190 m, rajta 7 torony, 15 kapu és 1110 ablak van.

Fehér carrarai márványból készült feszület Benvenuto Cellinitől[1]

Sárgás gránitból készült, komor külsejű és hosszú boltozott folyosóival rideg belsejű építmény.

A legfigyelemreméltóbb része a 95 m magas kupolával ellátott templom; 48 oltárát több értékes kép ékesíti; a boltozaton 8 freskó Luca Giordanotól való; két aranyozott bronzból készített imádkozó csoport V. Károlyt és II. Fülöpöt ábrázolja; az egyik kápolnában pompás fehér carrarai márványból készült feszület látható Benvenuto Cellinitől. A főhajó alatt van a királyok panteonja, amelyben 26 spanyol király és királyné, a többi közt V. Károly koporsóját is őrzik; Az infánsok panteonjában, ahol a királyi gyermekek és gyermektelen királynék alusszák örök álmukat, van a lepantói győzőnek, don Juan d'Austriának a koporsója is. A főlépcsőt, amely az egész épületnek egyik legérdekesebb része, szintén Giordano freskói díszítik. Magában a palotában csak néhány nagy csatakép díszíti a falakat. A palota körül elterülő parkban „több az architektúra, mint a növényzet”. Itt áll a Casa del Príncipe.

A könyvtár[szerkesztés]

Az első barokk teremkönyvtár. II. Fülöp híres építőmestere, Herrera az elsők között volt, aki a korábbi pulton való elhelyezés helyett falipolcokon (repositoriumokon) oldotta meg a könyvek tárolását. Ezáltal a terem közepe felszabadult a könyvektől, s alkalom nyílt a ritkaságok és drágaságok elhelyezésére. A könyvtár belső elrendezésével, nagy belmagasságával a barokk látványos terem jellegét öltötte magára. A könyvtár az uralkodó személyes felügyelete alatt rendkívül gyorsan gyarapodott. A legértékesebb de Mendoza államférfi hagyatéka volt. A könyvtárosa, Montanus különleges rendezési elveket vezetett be: az állományt először nyelvek szerint csoportosította, majd elválasztotta a kéziratokat a nyomtatványoktól, s végül az egészet 64 tárgy szerint felosztott csoportba sorolta. A könyvtár sok értékes, különösen ókori klasszikai és arab irodalmi kincseket rejt magában.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Crucifijo, patrimonionacional.es

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor témájú médiaállományokat.