Granada
| Granada | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Andalúzia | ||
| Tartomány | Granada | ||
| Comarca | Vega de Granada | ||
| Székhely | Granada | ||
| Polgármester | José Torres Hurtado | ||
| Irányítószám | 18001 - 18015 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 232 208 fő (2018)[1][2] | ||
| Népsűrűség | 2703 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 738 m | ||
| Terület | 88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Granada
Pozíció Spanyolország térképén
| |||
| é. sz. 37° 10′ 41″, ny. h. 3° 36′ 03″Koordináták: é. sz. 37° 10′ 41″, ny. h. 3° 36′ 03″ | |||
| Granada weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Granada témájú médiaállományokat. | |||
Granada (görögül Ἐλιβύργη, latinul Illiberis) város Spanyolországan, a Sierra Nevada lábánál.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A következő önkormányzatokkal határos: Atarfe, Maracena, Pulianas, Jun, Víznar, Huétor Santillán, Beas de Granada, Dúdar, Pinos Genil, Cenes de la Vega, Huétor Vega, La Zubia, Ogíjares, Armilla, Churriana de la Vega, Vegas del Genil és Santa Fe.
Éghajlata[szerkesztés]
Granada éghajlata mediterrán, kontinentális hatásokkal:télen hideg, gyakori fagyokkal, és nyáron hőséggel, 35 °C körüli hőmérséklettel.
Története[szerkesztés]
Közigazgatása[szerkesztés]
Negyedei[szerkesztés]
Történelmileg kialakult negyedei (barrios) a következők:
Polgármesterei[szerkesztés]
- José Tripaldi Herrera (1923)
- Luis Fajardo Fernández (1934)
- Manuel Fernández Montesinos (1934-1936)
- Miguel del Campo Robles (1936-1938)
- Antonio Gallego Burín (1938-1940)
- Acosta Inglós (1940-1941)
- Antonio Gallego Burín (1941-1951)
- Juan Ossorio Morales (1951-1953)
- Manuel Sola Rodríguez-Bolívar (1953-1968)
- José Luis Pérez-Serrabona y Sanz (1968-1976)
- Antonio Morales Souvirón (1976-1979)
- Antonio Camacho (1979)
- Juan Tapia Sánchez (1979)
- Antonio Jara Andreu (1979-1991)
- Jesús Quero Molina (1991-1995)
- Gabriel Díaz Berbel (1995-1999)
- José Enrique Moratalla Molina (1999-2003)
- José Torres Hurtado (2003 óta)
Látnivalói[szerkesztés]
Az Alhambra
- Alhambra: 1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg az építkezéseket. Utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták azt. Az épületegyütteshez mórok és keresztények által alkotott épületrészek tartoznak: az Alcazaba, a Naszridák palotái és a Generalife arab munka, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom már a keresztény spanyolok alkotása volt. 1984 óta a Világörökség része.
- Albaicín: vagy régi írásmód szerint Albayzin a városnegyedek legismertebbike, melyet 1984-ben az UNESCO Világörökség részévé választottak. Az Alhambrától északi irányban terül el, a Darro-folyó túlpartján.
- Cartuja
- Granadai katedrális és Királyi kápolna (Catedral de Granada y Capilla Real)
- Szent Jeromos-kolostor (Monasterio de San Jerónimo)
- Iglesia de San Juan de Dios
- Iglesia de Santo Domingo
- Colegiata de San Salvador
- Nuestra Señora de las Angustias
- Szent Jusztus és a Jó Pásztor temploma (Iglesia de Santos Justo y Pastor)
- Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
- Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
- Iglesia de San José,
- Iglesia de San Antón,
- Madraza
- Királyi Kancellária (Real Chancillería),
- Hospital Real,
- Corral del Carbón
- Dar al Horra-palota (Palacio de Dar al Horra)
- Casa del Chapiz
- Alcaicería
- Casa de los Tiros
- Carmen de los Mártires
- Hospital de San Juan de Dios.
Híres emberek[szerkesztés]
- Abu Hámid al-Garnáti (1100-1169 vagy 1170) utazó
- Itt született Francisco Suárez (1548–1617), teológus, filozófus
- Alonso Cano (1601–1667), festő- és szobrászművész
- Federico García Lorca (1898-1936), író
- María José Rienda Contreras (* 1975), sífutó
- Francisco José Lara Ruiz (* 1977), kerékpárversenyző
- Juan Miguel Mercado (* 1978), kerékpárversenyző
- Adolfo García Quesada (*1979), kerékpárversenyző
Testvérvárosok[szerkesztés]
Panoráma[szerkesztés]
Panorámakép az Alhambráról
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2018-as spanyol községi regiszter
- ↑ Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
Források[szerkesztés]
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
- Doromby Endre: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1982.) ISBN 963-243-212-6
- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
- Czellár Katalin: Spanyolország építészete II. (Az építészet világa, Corvina Kiadó, 1983.) ISBN 963-13-1589-4
- Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975)
További információk[szerkesztés]
- Granada, Polgármesteri Hivatal weboldala
- Granada Polgármesteri Hivatal turisztikai weboldala
- Granada turisztikai weboldala
- Információ Granadáról
- Információ Granadáról
- Kortárs építészet Granadában
- Szent Hét Granadában
- A Granadai Polgármesteri Hivatal 500 éve
- Teljes légifelvétel
- Granada a Google Maps térképén
- Történeti Kartográfia Granadáról
.svg){kind=small}
|
