Santiago de Compostela

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santiago de Compostela
Városkép
Városkép
Santiago de Compostela címere
Santiago de Compostela címere
Santiago de Compostela zászlaja
Santiago de Compostela zászlaja
Becenév: Compostela
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Galicia
Tartomány A Coruña tartomány
Megye Santiago megye
Polgármester Martiño Noriega Sánchez (2015-től)
Irányítószám 15700
Körzethívószám 981
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 95 612 fő (2015)
Népsűrűség 416,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 223 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Santiago de Compostela (Spanyolország)
Santiago de Compostela
Santiago de Compostela
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 52′ 57″, ny. h. 8° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 42° 52′ 57″, ny. h. 8° 32′ 28″
Santiago de Compostela weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.
Santiago de Compostela
Világörökség
Santiago világörökségi óvárosa
Santiago világörökségi óvárosa
Adatok
Ország Spanyolország
Világörökség-azonosító 347
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, VI
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
Santiago de Compostela (Spanyolország)
Santiago de Compostela
Santiago de Compostela
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.

Santiago de Compostela város Spanyolország Galicia Autonom Közösség székvárosa, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. A körzet - és fővárosa - igazi nevezetességre a középkorban tett szert ekkor vált a híres katolikus zarándoklat célhelyéül. Ebben a jelentőségében napjainkban is kiemelkedő, a Szentföld és Róma mellett a Szent Jakab-út végpontjaként Európa legjelentősebb zarándokhelyként ismert.

Táji, történeti környezete[szerkesztés]

Galiicia Spanyolország északnyugati csücskében terül el, az Atlanti-óceán partján. Délről Portugáliával határos és peremhelyzete, elszigeteltsége következtében kissé terra incognita, a könnyen elérhető, mindenütt pompázatos látnivalókban bővelkedő Spanyolországban. Amerika felfedezése előtt Finisterrének, világ végének" nevezték, s hajdanában az volt a hiedelem, ha valaki itt tengerre merészel szállni, számíthat arra, hogy hajója a világ széléről végtelen szakadékba zuhan.[1] Szent Jakab sírjának felfedezése óta viszont zarándokok milliói vonulnak végig e tartományon, hogy a meggszentelt helyen bűnbocsánatot nyerjenek. A zarándokút városai hosszú évszázadokon keresztül Santiagóért és Santiagóból éltek,[2] s bár itt is szép számmal akadnak érdekes természeti és művészeti látnivalók, hangsúlyos idegenforgalmi központnak csak a compostelai műemlék-komplexum számít.

Galicia Területét folyórendszerek tagolják, tengerre fjordszerűen kifutó helyeiken nagy forgalmú kikötőknek és halásztelepüléseknek adnak helyet. A lakosság nyelve a hivatalos kasztíliaitól inkább a portugálhoz áll közelebb. A furfangosnak, agyafúrtnak tartott galiciaiak a valóságban megbízhatók, szorgalmasak. A körzet tengertől beljebb eső területének gazdasági potenciálja mérsékelt, s ez is okozza, hogy a középkorban kialakult, s napjainkig élénk zarándokturizmus kiemelkedő gazdasági jelentőséggel és nemzetközi hírnévvel bír.[3]

>>

Településtörténet[szerkesztés]

Galicia területére és településeire – és így Santiagóra is fontos hatással bírt, hogy Hispánia az ókori római birodalom egyik legromanizáltabb tartománya volt. Így a római társadalomban egyre jelentősebbé váló keresztény tanítások itt gyorsan befogadottá váltak. Ezért itt született annak a ma is élő keresztény legendának az alapgondolata, hogy maga Pál apostol is ellátogatott a félszigetre, sőt a vértanú-halált szenvedő Keresztelő János öccse, Jakab is járt itt. Később, a birodalomban fellángolt keresztényüldözés idején aztán ezért született az üldözött palesztinoknak az elhatározása, hogy a halott szent hamvait - védelme érdekében - Hispániába szállítsák. Aztán eltemették, s az idők múltával nyughelyét el is felejtették. A legenda úgy szól, hogy: ... Az elfeledett sír azonban - mint mondják - 813-ban csodálatos körülmények között, misztikus fényjelenségek és az angyalok karának éneke kíséretében az Iria Flavia nevű régi római település közelében felfedte titkát, s ekkor kezdődött Szent Jakab középkori diadalútja... [4]

>>

A meghatározó városkarakter, adottságok és érvényesülésük[szerkesztés]

1985-ben a belvárost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet viselte.

A védett belváros

>>

Santiago belvárosa: a világörökségi helyszín[szerkesztés]

>>

Műemlékek[szerkesztés]

>>

  • Szent Jakab-székesegyház: A leghatalmasabb spanyolországi román-kortól épített templom. Építését 1082-ben kezdték meg, latin-kereszt alaprajzú, szentélykörüljárós, az 5 hosszanti (94 m) főhajó és a 3 (63 méteres) kereszthajó keresztezésében (33 m) négyezeti térrel kialakított bazilika, 25 kápolnával, két 67 méter magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel, több király síremlékkel, egy nagy, 1672-1714 között készült churriguereszk architektúrájú, Figueroa által befejezett retablóval, amely alá temették állítólag az idősebbik Szent Jakabot, s végső nyughelyét ma a szent életnagyságú szobra díszíti. A XII. századi kőszobrot utólag ezüst-arany ruhába öltöztették. A román-korban szokatlanul nagynak számító templom méretét és az építmény művészi hangsúlyát a helyhez fűződő Szent Jakab-legenda magyarázza, amelynek ugyan történelmi hitelessége bizonytalan, mégis évezredek óta vonzza ide Európából a zarándokokat [5].(Részletesen lásd a székesegyház szócikkét.)
  • Fachada sur de Platerías, (vagy Portico de las Platerías). Az El Obradoiro-nak is nevezett nyugati homlokzatot Maestro Mateo román stílusban építette, melyet aztán először a reneszánsz, majd barokk stílusban megcsonkították. A mai homlokzata spanyol barokk legnagyobb méretű és legjellemzőbb alkotása. [6]

Plaza de la Azabachería Inmaculada[szerkesztés]

  • Puerta La Azabachería (Fachada norte de la catedral): A bazilika másik nagy kapu-architektúrájának számít. A székesegyház kereszthajójának északi végében áll. Több előd után Ventura Rodríguez (megh. 1786) fejezte be. A homlokzat - a háromhajós keresztháznak megfelelően - háromrészes, a két mellékhajó előtti részek, a szokásostól eltérően, előreugranak. A közös főpárkány felett mellvédszerű felépítmény létesült. Ennek a portálnak az architektúrája a főhomlokzaténál könnyedebb, levegősebb. [7]
Palazzo de Gelmirez
Hostel del Rey
Hostel del Rey
Városháza
Colegio S. Jerónimo
  • Palacio de Gelmirez (galiciai nyelven Pazo de Xelmírez, más néven Palacio del Arzobispo): A legjelentősebb - és egyúttal legrégibb - nagyrészt román-kori részeket tartalmazó szerény érseki palotát Gelmirez, a város első érseke alakíttatta ki a Gelmirez-palotából 1120-1149. között. Rendkívül értékes román-kori világi épület. Emeletén a 32 méteres nagyterem egyhajós, keresztboltozatainak alsó kőbordái fali gyámokra támaszkodnak, oszlopok nélkül. Előcsarnoka XIII. századi, a boltozatokat karcsú oszlopok hordják. Kápolnája román-kori.[8].
  • Hostal de los Reyes Católicos (vagy másképp: Hostal de Rey): A bazilika előtt elterülő városi főtér, a Plaza del Obradoiro északi oldalát értékes műemlék épületként zárja le. Eredetileg a katolikus királyok által 1489-ben alapított kórház épülete volt, [9] amelyet a Katolikus Királyok Kórházaként egykor a zarándokok egészségügyi ellátása céljából építették, ma a Paradores de Turismo de España szállodalánc tagjaként működik. Építőművészeti stílusát tekintve platereszk. Négy pátiója XVI-XVII. századi, kápolnája is 1556-ból való. A háromemeletes épület hosszan elnyúló. A földszint, az első és felső emelet alacsony kis ablakos, visszafogott jellegű, míg a főemeleten gazdagon kiképzett ajtók nyílnak a homlokzaton végigfutó vasrácsos erkélyre. A főbejárat nem a homlokzat közepén, hanem attól balra áll, architektúrája - az erkélyt megszakítva - a főpárkányig ér. Az ajtó félkörzáródású sekély bélletben áll. Az összességében platereszk homlokzatképzés építészeti váza reneszánsz jellegű. Az építészeti rendszerben román elem az apostolszobrok sora, gótikus gondolat a szobrokkal díszített kaubéllet, továbbá a szobrok gyámjai, baldachinjai és fiatornyok. Reneszánsz elemek a félkörívek, a lizénák aránya, a párkányok tagozatai és a finom plasztikájú növényi díszítések.
  • Palacio de Rajoy (galiciai nyelven Pazo de Raxoi, magyarul Rajoy-palota): A főteret a katedrálissal szemben, a nyugati oldalon zárja. 1777-ben épült. Az önkormányzat székháza, Erősen klasszicizáló barokk épület.
  • (Collegiata de San Jerónimo) (galiciai nyelven: Colexio de San Xerome, magyarul Szt. Jeromos kolostortemplom): A téren álló legszerényebb gótikus épület, 1490 körül épült, szép oszlopdíszes kapuzattal. Igen szép a kerengője is.
  • San Martín Pinario (Convento de San Martín): zarándokszállásnak épült 899-től; Mateo López 1598-ban reneszánsz stílusban fejezte be. A fő- és déli homlokzatát átépítették (1738), Lendületes barokk díszlépcsőt is kapott. Három kerengője reneszánsz, a negyedik barokk. A kolostortemplom remek későbarokk retablo mayorját 1730-1733 között Fernando da Casas y Novoa és Miguel de Romay harmincnégy szobrásztársukkal – három év alatt – készítették el. Zsúfolt díszítése ellenére kompozíciója világosan érvényesül. [10] A retabló alsó részének közepén négy csavart oszlopon baldachin áll, alatta szentségház; a főpárkányán hatalmas felépítmény, közepén súlyos architektúrájú fülkében Mária szobrával. Volutákon, konzolokon kisebb-nagyobb szobrok, a széleken lovas harcosok, zászlót, pásztorbotot és püspökkeresztet tartó angyalok szobrai.

Plaza de la Quintana[szerkesztés]

Plaza de Platerías[szerkesztés]

  • Convento da San Francesco (Szent Ferenc-kolostor) Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. századi zarándokútja befejezésekor. Az épületet a XVII-XVIII. században átalakították, de gótikus kerengő egyes részeit meghagyták.

(más néven Castillo de los Churruchaos[11]), ami egy középkori vár romja. Fénykorában, a 12. és 15. század között Galicia legnagyobb és legjelentősebb várának számított. Jelentősebb régészeti feltárása a 21. században történt meg,[12] ma szervezett látogatások keretében tekinthető meg.[13]

Compostela: zarándokmúzeum

Városgazdaság, -üzemelés és -infrastruktúra[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Természeti adottságok hasznosítása[szerkesztés]

Társadalmi adottságok ...[szerkesztés]

  • népességszám, demográfia: A város lakosszáma az utóbbi években lényegében stabilan 100.000 fő körüli (2015: 95.612 fő), amely az élet- és lakókörülmények szintjének stabil állandósulására utal. A településre jellemzően, viszonylag magas a női lakosság aránya (53,6 %), de kimagaslóan a 65 év feletti korosztálynál (59,8 %). A lakosság korfája tekintetében az alacsony korosztály (0-15) szerény arányánál (13,41 %) jóval magasabb a 65 év és felettiek aránya (19,9 %), s ez a város népességének elöregedési tendenciáját jelzi.[14] Ez visszaigazolódik a 9 ‰ -es élveszületési és 9,9 ‰ -es mortalitás arányában is.
  • foglalkoztatás: A népesség legutólsó (2015) foglalkoztatási adatai (36.315 foglalkoztatottból 48,1 % férfi és 51,9 % nő ) már előre jelzik, hogy a város lakossága alapvetően nem a termelő ágazatokban, (agrár-halászati: 1,27 %, ipari:6,96 %, illetve építőipari: 4,96%), hanem az ú.n. "tercier" (szolgáltató) ágazatokban dolgozik (beleértve a közlekedés-szállítás és közigazgatás ágazatait is).[15] Bár a statisztikai adatok nem részletezik, ide tartoznak az idegenforgalom, kereskedelem, pénzügy, szállítás, közlekedés-hírközlés, szociális ellátás és média-marketing-szervezetek. Egy ilyen kiemelkedően vallási- és polgári idegenforgalomra épülő városgazdaság esetében ez szemléletes és nyilvánvaló.


  • Oktatás


    • Közúti (autóbusz) közlekedés: Az óvárostól keletre található a nagy autóbusz-pályaudvar (Estación Autobusses) Innen a repülőtérre, valamint számos galiciai és spanyol városba indulnak járatok, valamint ezen túlmenően (átszállás nélküliek) Németországba, Franciaországba és Svájcba is.
Santiago vasútállomás
    • Vasúti közlekedés: Az óvárostól délre található a spanyol vasúttársaság (RENFRE) pályaudvara. nemzeti és helyi közlekedési csatlakozások mellett onnan naponta egy távolsági járat indul Handdaye felé, amely nemzetközi csatlakozási lehetősége van. A városon halad keresztül a Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal. A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.[16][17]
    • légi közlekedés: Santiago reptere a várostól északkeletre 15 km távolságban van. A Ryanair 2005/06 telétől naponta tart fenn járatot Frankfurt-Hahn-ba és London Stansted-be. Az Air Berlin (Palma de Mallorca érintésével) 2005/06 novemberétől rendszeres kapcsolatot tart Németországba (Berlin), Ausztriába (Bécs) és Svájcba. Az Iberia Madridon vagy Barcelonán át szolgáltat járatot Santiagoba.

szociális településügy[szerkesztés]

  • egészségügy és szolgáltatás
  • építészet, lakásügy,
  • közoktatás
  • rekreáció, lakó(környezeti)-kultúra
Kulturpalota (2009)
Gallec d'Art Contemporani

művelődés, kulturális helyzetkép[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Városkép[szerkesztés]

  • városimage, városkép,
  • településmédia, sajtó
Az óváros egy panorámaképe
Az óváros egy panorámaképe

Korábbi szócikk témái tartalékban !!![szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Santiagónak van reptere. A Ryanair naponta szállít Frankfurtba és Londonba utasokat. Szintén üzemeltet, elsősorban belföldi járatokat az Iberia Madridba és Barcelonába, valamint az Air Berlin légitársaság Berlinbe és Bécsbe.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

A városon halad keresztül a Olmedo−Zamora−Galicia nagysebességű vasútvonal.

A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo-Zamora-Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.[19][17]


Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Városkép[szerkesztés]

Az óváros egy panorámaképe
Az óváros egy panorámaképe

Források[szerkesztés]

  1. Doromby E.
  2. Szentirmai J.
  3. Szentirmai p.21.
  4. Doromby p.365.
  5. Bardon p. 40, 212.
  6. Bardok 213,49,202
  7. Bardon: p.213,105
  8. Bardon p.213, 57, 201
  9. Bardon 213,86,159
  10. Bardon p. 213, 108.
  11. Castillo de Rocha Forte o de los Churruchaos (spanyol nyelven). Galicia Máxica. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  12. Rocha Forte (spanyol nyelven) (PDF). rochaforte.info. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  13. Információ a romok látogatásáról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  14. Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien]
  15. Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien
  16. Dozens die as Spanish train derails in Galicia BBC News
  17. ^ a b Accidente ferroviario en Santiago de Compostela El País
  18. Wikip.de (2015)
  19. Dozens die as Spanish train derails in Galicia BBC News

Irodalom[szerkesztés]

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
  • (Szerk.: Carlos Giordano & Nicolás Pamisano, etc.): Bildband Kathedrale von Santiago (1. kiad.) - DOSDEARTE EDICIONES S.L. Barcelona 2004.- ISBN 978 84 15818 46 5
  • Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
  • Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
  • Mellini, Gian Lorenzo: Maestro Mateo a Santiago de Compostela - Forma Colore No 46. - Firenze, Sadea, Sansoni Ed.1965.
  • Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
  • Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
  • Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
  • Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
  • Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
  • Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
  • Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.

Képgaléria /ideigl.[szerkesztés]

<galery>

Colegio de San Jerónimo, Santiago de Compostela. Portada principal.jpg  Hospital Real de Santiago de Compostela. Portada.jpg  Puerta principal del Parador de Santiago de Compostela, Coruña.JPG



</galery>

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.
Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto