Santiago de Compostela

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Santiago de Compostela
Városkép
Városkép
Santiago de Compostela címere
Santiago de Compostela címere
Santiago de Compostela zászlaja
Santiago de Compostela zászlaja
Becenév: Compostela
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségGalicia
Tartomány A Coruña tartomány
ComarcaSantiago megye
Székhely Santiago de Compostela
Polgármester Martiño Noriega Sánchez (2015-től)
Irányítószám 15700
Körzethívószám 981
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség96 405 fő (2018)[1][2] +/-
Népsűrűség416,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület223 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Santiago de Compostela (Spanyolország)
Santiago de Compostela
Santiago de Compostela
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 52′ 57″, ny. h. 8° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 42° 52′ 57″, ny. h. 8° 32′ 28″
Situacion Santiago de Compostela.PNG
Santiago de Compostela weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.
Santiago de Compostela
Világörökség
Santiago világörökségi óvárosa
Santiago világörökségi óvárosa
Adatok
OrszágSpanyolország
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, VI
Felvétel éve1985
Elhelyezkedése
Santiago de Compostela (Spanyolország)
Santiago de Compostela
Santiago de Compostela
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.

Santiago de Compostela város Spanyolország Galicia Autonom Közösség székvárosa, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. A körzet - és fővárosa - igazi nevezetességre a középkorban tett szert, ekkor vált a híres katolikus zarándoklat célhelyéül. Ebben a jelentőségében napjainkban is kiemelkedő, a Szentföld és Róma mellett a Szent Jakab-út végpontjaként Európa legjelentősebb zarándokhelyeként ismert.

Táji, történeti környezete[szerkesztés]

Galicia Spanyolország északnyugati csücskében terül el, az Atlanti-óceán partján. Délről Portugáliával határos és peremhelyzete, elszigeteltsége következtében kissé terra incognita, a könnyen elérhető, mindenütt pompázatos látnivalókban bővelkedő Spanyolországban. Amerika felfedezése előtt Finisterrének, világ végének" nevezték, s hajdanában az volt a hiedelem, ha valaki itt tengerre merészel szállni, számíthat arra, hogy hajója a világ széléről végtelen szakadékba zuhan.[3] Szent Jakab sírjának felfedezése óta viszont zarándokok milliói vonulnak végig e tartományon, hogy a megszentelt helyen bűnbocsánatot nyerjenek. A zarándokút városai hosszú évszázadokon keresztül Santiagóért és Santiagóból éltek,[4] s bár itt is szép számmal akadnak érdekes természeti és művészeti látnivalók, hangsúlyos idegenforgalmi központnak csak a compostelai műemlék-komplexum számít.

Galicia területét folyórendszerek tagolják, tengerre fjordszerűen kifutó helyeiken nagy forgalmú kikötőknek és halásztelepüléseknek adnak helyet. A lakosság nyelve a hivatalos kasztíliaitól inkább a portugálhoz áll közelebb. A furfangosnak, agyafúrtnak tartott galiciaiak a valóságban megbízhatók, szorgalmasak. A körzet tengertől beljebb eső területének gazdasági potenciálja mérsékelt, s ez is okozza, hogy a középkorban kialakult, s napjainkig élénk zarándokturizmus kiemelkedő gazdasági jelentőséggel és nemzetközi hírnévvel bír.[5]

Éghajlat[szerkesztés]

Santiago de Compostela éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,012,515,016,019,022,024,025,023,018,014,012,017,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,04,05,06,08,511,013,013,012,09,57,05,08,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)2101671461461357243571072262172611787
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[6]


Településtörténet[szerkesztés]

Galicia területére és településeire – és így Santiagóra is fontos hatással bírt, hogy Hispánia az ókori római birodalom egyik legromanizáltabb tartománya volt. Így a római társadalomban egyre jelentősebbé váló keresztény tanítások itt gyorsan befogadottá váltak. Ezért itt született annak a ma is élő keresztény legendának az alapgondolata, hogy maga Pál apostol is ellátogatott a félszigetre, sőt a vértanú-halált szenvedő Keresztelő János öccse, Jakab is járt itt. Később, a birodalomban fellángolt keresztényüldözés idején aztán ezért született az üldözött palesztinoknak az elhatározása, hogy a halott szent hamvait - védelme érdekében - Hispániába szállítsák. Aztán eltemették, s az idők múltával nyughelyét el is felejtették. A legenda úgy szól, hogy: ... Az elfeledett sír azonban - mint mondják - 813-ban csodálatos körülmények között, misztikus fényjelenségek és az angyalok karának éneke kíséretében az Iria Flavia nevű régi római település közelében felfedte titkát, s ekkor kezdődött Szent Jakab középkori diadalútja...[7]

A meghatározó városkarakter, adottságok és érvényesülésük[szerkesztés]

1985-ben a belvárost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet viselte.

A védett belváros

Santiago belvárosa: a világörökségi helyszín[szerkesztés]

Műemlékek[szerkesztés]

  • Szent Jakab-székesegyház: A leghatalmasabb spanyolországi román-kortól épített templom. Építését 1082-ben kezdték meg, latin-kereszt alaprajzú, szentélykörüljárós, az 5 hosszanti (94 m) főhajó és a 3 (63 méteres) kereszthajó keresztezésében (33 m) négyezeti térrel kialakított bazilika, 25 kápolnával, két 67 méter magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel, több király síremlékkel, egy nagy, 1672-1714 között készült churriguereszk architektúrájú, Figueroa által befejezett retablóval, amely alá temették állítólag az idősebbik Szent Jakabot, s végső nyughelyét ma a szent életnagyságú szobra díszíti. A XII. századi kőszobrot utólag ezüst-arany ruhába öltöztették. A román-korban szokatlanul nagynak számító templom méretét és az építmény művészi hangsúlyát a helyhez fűződő Szent Jakab-legenda magyarázza, amelynek ugyan történelmi hitelessége bizonytalan, mégis évezredek óta vonzza ide Európából a zarándokokat.[8] (Részletesen lásd a székesegyház szócikkét.)
  • Fachada sur de Platerías, (vagy Portico de las Platerías). Az El Obradoiro-nak is nevezett nyugati homlokzatot Maestro Mateo román stílusban építette, melyet aztán először a reneszánsz, majd barokk stílusban megcsonkították. A mai homlokzata spanyol barokk legnagyobb méretű és legjellemzőbb alkotása.[9]

Plaza de la Azabachería Inmaculada[szerkesztés]

  • Puerta La Azabachería (Fachada norte de la catedral): A bazilika másik nagy kapu-architektúrájának számít. A székesegyház kereszthajójának északi végében áll. Több előd után Ventura Rodríguez (megh. 1786) fejezte be. A homlokzat - a háromhajós keresztháznak megfelelően - háromrészes, a két mellékhajó előtti részek, a szokásostól eltérően, előreugranak. A közös főpárkány felett mellvédszerű felépítmény létesült. Ennek a portálnak az architektúrája a főhomlokzaténál könnyedebb, levegősebb.[10]
Palazzo de Gelmirez
Hostel del Rey
Hostel del Rey
Városháza
Colegio S. Jerónimo
  • Palacio de Gelmirez (galiciai nyelven Pazo de Xelmírez, más néven Palacio del Arzobispo): A legjelentősebb - és egyúttal legrégibb - nagyrészt román-kori részeket tartalmazó szerény érseki palotát Gelmirez, a város első érseke alakíttatta ki a Gelmirez-palotából 1120-1149. között. Rendkívül értékes román-kori világi épület. Emeletén a 32 méteres nagyterem egyhajós, keresztboltozatainak alsó kőbordái fali gyámokra támaszkodnak, oszlopok nélkül. Előcsarnoka XIII. századi, a boltozatokat karcsú oszlopok hordják. Kápolnája román-kori.[11]
  • Hostal de los Reyes Católicos (vagy másképp: Hostal de Rey): A bazilika előtt elterülő városi főtér, a Plaza del Obradoiro északi oldalát értékes műemlék épületként zárja le. Eredetileg a katolikus királyok által 1489-ben alapított kórház épülete volt,[12] amelyet a Katolikus Királyok Kórházaként egykor a zarándokok egészségügyi ellátása céljából építették, ma a Paradores de Turismo de España szállodalánc tagjaként működik. Építőművészeti stílusát tekintve platereszk. Négy pátiója XVI-XVII. századi, kápolnája is 1556-ból való. A háromemeletes épület hosszan elnyúló. A földszint, az első és felső emelet alacsony kis ablakos, visszafogott jellegű, míg a főemeleten gazdagon kiképzett ajtók nyílnak a homlokzaton végigfutó vasrácsos erkélyre. A főbejárat nem a homlokzat közepén, hanem attól balra áll, architektúrája - az erkélyt megszakítva - a főpárkányig ér. Az ajtó félkörzáródású sekély bélletben áll. Az összességében platereszk homlokzatképzés építészeti váza reneszánsz jellegű. Az építészeti rendszerben román elem az apostolszobrok sora, gótikus gondolat a szobrokkal díszített kapubéllet, továbbá a szobrok gyámjai, baldachinjai és fiatornyok. Reneszánsz elemek a félkörívek, a lizénák aránya, a párkányok tagozatai és a finom plasztikájú növényi díszítések.
  • Palacio de Rajoy (galiciai nyelven Pazo de Raxoi, magyarul Rajoy-palota): A főteret a katedrálissal szemben, a nyugati oldalon zárja. 1777-ben épült. Az önkormányzat székháza, Erősen klasszicizáló barokk épület.
  • (Collegiata de San Jerónimo) (galiciai nyelven: Colexio de San Xerome, magyarul Szt. Jeromos kolostortemplom): A téren álló legszerényebb gótikus épület, 1490 körül épült, szép oszlopdíszes kapuzattal. Igen szép a kerengője is.
  • Praza de Abastos
  • San Martín Pinario (Convento de San Martín): zarándokszállásnak épült 899-től; Mateo López 1598-ban reneszánsz stílusban fejezte be. A fő- és déli homlokzatát átépítették (1738), Lendületes barokk díszlépcsőt is kapott. Három kerengője reneszánsz, a negyedik barokk. A kolostortemplom remek késő barokk retablo mayorját 1730-1733 között Fernando da Casas y Novoa és Miguel de Romay harmincnégy szobrásztársukkal – három év alatt – készítették el. Zsúfolt díszítése ellenére kompozíciója világosan érvényesül.[13] A retabló alsó részének közepén négy csavart oszlopon baldachin áll, alatta szentségház; a főpárkányán hatalmas felépítmény, közepén súlyos architektúrájú fülkében Mária szobrával. Volutákon, konzolokon kisebb-nagyobb szobrok, a széleken lovas harcosok, zászlót, pásztorbotot és püspökkeresztet tartó angyalok szobrai.

Plaza de la Quintana[szerkesztés]

Plaza de Platerías[szerkesztés]

(más néven Castillo de los Churruchaos[14]), ami egy középkori vár romja. Fénykorában, a 12. és 15. század között Galicia legnagyobb és legjelentősebb várának számított. Jelentősebb régészeti feltárása a 21. században történt meg,[15] ma szervezett látogatások keretében tekinthető meg.[16]

Compostela: zarándokmúzeum

Városgazdaság, -üzemelés és -infrastruktúra[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Természeti adottságok hasznosítása[szerkesztés]

Társadalmi adottságok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

  • népességszám, demográfia: A város lakosszáma az utóbbi években lényegében stabilan 100.000 fő körüli (2015: 95.612 fő), amely az élet- és lakókörülmények szintjének stabil állandósulására utal. A településre jellemzően, viszonylag magas a női lakosság aránya (53,6%), de kimagaslóan a 65 év feletti korosztálynál (59,8%). A lakosság korfája tekintetében az alacsony korosztály (0-15) szerény arányánál (13,41%) jóval magasabb a 65 év és felettiek aránya (19,9%), s ez a város népességének elöregedési tendenciáját jelzi.[17] Ez visszaigazolódik a 9 ‰-es élveszületési és 9,9 ‰-es mortalitás arányában is.
  • foglalkoztatás: A népesség legutolsó (2015) foglalkoztatási adatai (36.315 foglalkoztatottból 48,1% férfi és 51,9% nő) már előre jelzik, hogy a város lakossága alapvetően nem a termelő ágazatokban, (agrár-halászati: 1,27%, ipari: 6,96%, illetve építőipari: 4,96%), hanem az ú.n. "tercier" (szolgáltató) ágazatokban dolgozik (beleértve a közlekedés-szállítás és közigazgatás ágazatait is).[18] Bár a statisztikai adatok nem részletezik, ide tartoznak az idegenforgalom, kereskedelem, pénzügy, szállítás, közlekedés-hírközlés, szociális ellátás és média-marketing-szervezetek. Egy ilyen kiemelkedően vallási- és polgári idegenforgalomra épülő városgazdaság esetében ez szemléletes és nyilvánvaló.
  • Oktatás
    • Közúti (autóbusz) közlekedés: Az óvárostól keletre található a nagy autóbusz-pályaudvar (Estación Autobusses) Innen a repülőtérre, valamint számos galiciai és spanyol városba indulnak járatok, valamint ezen túlmenően (átszállás nélküliek) Németországba, Franciaországba és Svájcba is.
Santiago vasútállomás
    • Vasúti közlekedés: Az óvárostól délre található a spanyol vasúttársaság (RENFRE) pályaudvara. nemzeti és helyi közlekedési csatlakozások mellett onnan naponta egy távolsági járat indul Handdaye felé, amely nemzetközi csatlakozási lehetősége van. A városon halad keresztül a Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal. A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.[19][20]
    • légi közlekedés: Santiago reptere a várostól északkeletre 15 km távolságban van. A Ryanair 2005/06 telétől naponta tart fenn járatot Frankfurt-Hahn-ba és London Stansted-be. Az Iberia Madridon vagy Barcelonán át szolgáltat járatot Santiagóba.

szociális településügy[szerkesztés]

Kulturpalota (2009)
Gallec d'Art Contemporani
  • egészségügy és szolgáltatás
  • építészet, lakásügy,
  • közoktatás
  • rekreáció, lakó(környezeti)-kultúra

Művelődés, kulturális helyzetkép[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Városkép[szerkesztés]

  • városimage, városkép,
  • településmédia, sajtó
Az óváros egy panorámaképe
Az óváros egy panorámaképe

Közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Santiagónak van reptere. A Ryanair naponta szállít Frankfurtba és Londonba utasokat. Szintén üzemeltet, elsősorban belföldi járatokat az Iberia légitársaság Madridba és Barcelonába.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

A városon halad keresztül a Olmedo−Zamora−Galicia nagysebességű vasútvonal.

A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo-Zamora-Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.[19][20]

Források[szerkesztés]

  1. 2018-as spanyol községi regiszter
  2. Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
  3. Doromby E.
  4. Szentirmai J.
  5. Szentirmai p.21.
  6. http://www.aemet.es/en/conocermas/publicaciones/detalles/guia_resumida_2010
  7. Doromby p.365.
  8. Bardon p. 40, 212.
  9. Bardok 213,49,202
  10. Bardon: p.213,105
  11. Bardon p.213, 57, 201
  12. Bardon 213,86,159
  13. Bardon p. 213, 108.
  14. Castillo de Rocha Forte o de los Churruchaos (spanyol nyelven). Galicia Máxica. [2015. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  15. Rocha Forte (spanyol nyelven) (PDF). rochaforte.info. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  16. Információ a romok látogatásáról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  17. Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien]
  18. Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien
  19. a b Dozens die as Spanish train derails in Galicia BBC News
  20. a b Accidente ferroviario en Santiago de Compostela El País
  21. Wikip.de (2015)

Irodalom[szerkesztés]

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
  • (Szerk.: Carlos Giordano & Nicolás Pamisano, etc.): Bildband Kathedrale von Santiago (1. kiad.) - DOSDEARTE EDICIONES S.L. Barcelona 2004.- ISBN 978 84 15818 46 5
  • Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
  • Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
  • Mellini, Gian Lorenzo: Maestro Mateo a Santiago de Compostela - Forma Colore No 46. - Firenze, Sadea, Sansoni Ed.1965.
  • Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
  • Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
  • Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
  • Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
  • Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p. 542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
  • Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
  • Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.

Képgaléria /ideigl.[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Santiago de Compostela
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.
Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto