Federico García Lorca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Federico García Lorca
Federico García Lorca. Huerta de San Vicente, Granada.jpg
Született Federico del Sagrado Corazón de Jesús García Lorca
1898. június 5.[1][2][3][4][5]
Fuente Vaqueros[2][6][7][8]
Elhunyt 1936. augusztus 19. (38 évesen)[5][9][10][11][12]
Víznar[7]
Állampolgársága spanyol[13][14]
Élettárs
  • Rafael Rodríguez Rapún (1935–1935)
  • Emilio Aladrén (1925–1927)
SzüleiVicenta Lorca Romero
Mustik maría
Foglalkozása
Iskolái Facultad de Filosofía y Letras (Universidad de Granada) (1915–, irodalomtudomány)
Halál okalőtt seb
Sírhely nem ismert[15][16]
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
Fontosabb művei
  • Vérnász
  • Yerma
  • Libro de poemas
  • Poet in New York
  • Poema del cante jondo
  • When Five Years Pass
  • The Public
  • Diván del Tamarit
  • Doña Rosita the Spinster
  • The House of Bernarda Alba
  • Romancero Gitano
  • Seis poemas galegos
  • Noche

Federico García Lorca aláírása
Federico García Lorca aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Federico García Lorca témájú médiaállományokat.
García Lorca szobra, Plaza de Santa Ana, Madrid

Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5.Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike.

Élete[szerkesztés]

1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.

1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa[17] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.

A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.

A második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927-ben.

Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt[18] külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.

A magyar lírában Radnóti Miklós így emlékezett a költőtárs halálára:

Mert szeretett Hispánia
s versed mondták a szeretők, -
mikor jöttek, mást mit is tehettek,
költő voltál, – megöltek ők.
Harcát a nép most nélküled víjja,
hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)

Munkássága[szerkesztés]

Költészete[szerkesztés]

  • Cigányrománcok (Romancero gitano, 1928, magyarul: Magyar Helikon, 1976)
  • A sötét szerelem szonettjei (Sonetos del amor oscuro, 1936, magyarul: Európa Kiadó, 1988)
  • Federico García Lorca versei (Európa Kiadó, 1975)
  • Federico García Lorca válogatott versei (Kozmosz Könyvek, 1977)
  • Federico García Lorca legszebb versei (Móra Könyvkiadó, 1995)

Drámái[szerkesztés]

Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma és a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.

  • Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben: (1928, ford. András László)
  • A közönség: (1929–30, ford. András László)
  • Vérnász: (Bodas de sangre, 1932, ford. Illyés Gyula)
  • Yerma (1934, ford. Németh László)
  • Rosita leányasszony avagy a virágnyelv : (1935, ford. Benyhe László)
  • Címtelen színdarab: (1936, ford. András László)
  • Bernarda Alba háza (1936, ford. András László)

Magyarul[szerkesztés]

  • Cigány románcok; ford. Gyertyán Ervin; Cserépfalvi, Bp., 1947
  • Cigány románcok; ford. András László; Lux, Bp., 1947
  • Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek; vál., bev., jegyz. András László, Tolnai Gábor, ford. András László et al., ill. a szerző; Európa, Bp., 1957
  • Vérnász. Tragédia; ford. Illyés Gyula; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Három színmű; ford., utószó András László; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Federico Garcia Lorca válogatott írásai; vál., szerk. Tolnai Gábor, ford. András László, bev. Benyhe János; Gondolat, Bp., 1959 (Aurora)
  • A csodálatos Vargáné. Bohózat; ford. Benyhe János, versford. András László, rendezői utószó Nagy György; Gondolat, Bp., 1959 (Játékszín)
  • Federico Garcia Lorca válogatott művei; vál. András László, ford. András László et al., utószó Tolnai Gábor, jegyz. Benyhe János; Európa, Bp., 1963
  • Federico García Lorca összes művei, 1-2.; ford. András László et al., jegyz. András László; Magyar Helikon, Bp., 1967 (Helikon klasszikusok)
  • Két esti hold; ford. András László et al.; Móra, Bp., 1975
  • Cigányrománcok; ford. Nagy László, ill. Pablo Picasso; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Federico Garcia Lorca válogatott versei; vál., szerk., előszó, jegyz. Benyhe János, ford. András László et al.; Kozmosz Könyvek, Bp., 1977 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • A közönség; ford. András László; Magyar Helikon, Bp., 1981
  • Yerma. Federico García Lorca drámája alapján készült magyar-NSZK koprodukciós film; szerk. Petényi Katalin, Vayer Tamás; ILK, Bp., 1985
  • A sötét szerelem szonettjei; ford. András László, ill. Kass János; Európa, Bp., 1988
  • Bernarda Alba háza. Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban; ford. András László; Madách Színház, Bp., 1990 (Madách Színház műhelye)
  • Romancero gitano / Cigány románcok; ford. Nagy László, Choli Daróczi József; Orpheusz Könyvek, Bp., 1995
  • Lőrinczi László: Szezám hét költőhöz. Műfordítások Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Federico Garcia-Lorca, Bertolt Brecht, Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo és Cesare Pavese verseiből; közrem. Bántó Anikó, Bántó István; Arvin Press, Bucureşti, 2003
  • Hat színjáték; vál. Upor László, ford. András László et al.; Európa, Bp., 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Diccionario biográfico español (spanyol nyelven), 2011. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. World Encyclopedia of Puppetry Arts (angol, francia és spanyol nyelven)
  9. Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. LIBRIS, 2018. március 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  14. https://datos.gob.es/es/catalogo/e00123904-autores-espanoles-en-dominio-publico-fallecidos-desde-1900
  15. https://equltura.com/personajes/federico-garcia-lorca-la-eterna-busqueda-de-los-restos-del-poeta/
  16. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  17. A cím magyarul: A lepke átka - a mű magyar címe: A halálthozó pillangó (PORT.hu: Federico García Lorca)
  18. szinház.hu: Federico García Lorca[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Federico García Lorca témában.