Federico García Lorca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Federico García Lorca
García Lorca 1914-ben
García Lorca 1914-ben
Élete
Születési név Federico del Sagrado Corazón de Jesús García Lorca
Született 1898. június 5.
spanyol Fuente Vaqueros, Andalúzia
Elhunyt 1936. augusztus 19. (38 évesen)
spanyol Víznar, Granada
Nemzetiség spanyol
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ballada, dal, dráma
Első műve Mariana Pineda
Fontosabb művei Vérnász
Yerma
Bernarda Alba háza
Federico García Lorca aláírása
Federico García Lorca aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Federico García Lorca témájú médiaállományokat.
García Lorca szobra, Plaza de Santa Ana, Madrid

Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5.Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike. (Családneve helyesen: García Lorca, nem pedig „csak” Lorca.)

Élete[szerkesztés]

1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.

1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa[1] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.

A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.

A második darabja, a Mariana Pineda - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott 1927-ben.

Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt[2] külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.

A magyar lírában Radnóti Miklós így emlékezett a költőtárs halálára:

Mert szeretett Hispánia
s versed mondták a szeretők, -
mikor jöttek, mást mit is tehettek,
költő voltál, – megöltek ők.
Harcát a nép most nélküled víjja,
hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)

Munkássága[szerkesztés]

Költészete[szerkesztés]

  • Cigányrománcok (Romancero gitano, 1928, magyarul: Magyar Helikon, 1976)
  • A ​sötét szerelem szonettjei (Sonetos del amor oscuro, 1936, magyarul: Európa Kiadó, 1988)
  • Federico ​García Lorca versei (Európa Kiadó, 1975)
  • Federico ​García Lorca válogatott versei (Kozmosz Könyvek, 1977)
  • Federico ​García Lorca legszebb versei (Móra Könyvkiadó, 1995)

Drámái[szerkesztés]

Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma és a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.

  • Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben: (1928, ford. András László)
  • A közönség: (1929–30, ford. András László)
  • Vérnász: (Bodas de sangre, 1932, ford. Illyés Gyula)
  • Yerma (1934, ford. Németh László)
  • Rosita leányasszony avagy a virágnyelv : (1935, ford. Benyhe László)
  • Címtelen színdarab: (1936, ford. András László)
  • Bernarda Alba háza (1936, ford. András László)

Magyarul[szerkesztés]

  • Cigány románcok; ford. Gyertyán Ervin; Cserépfalvi, Bp., 1947
  • Cigány románcok; ford. András László; Lux, Bp., 1947
  • Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek; vál., bev., jegyz. András László, Tolnai Gábor, ford. András László et al., ill. a szerző; Európa, Bp., 1957
  • Vérnász. Tragédia; ford. Illyés Gyula; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Három színmű; ford., utószó András László; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Federico Garcia Lorca válogatott írásai; vál., szerk. Tolnai Gábor, ford. András László, bev. Benyhe János; Gondolat, Bp., 1959 (Aurora)
  • A csodálatos Vargáné. Bohózat; ford. Benyhe János, versford. András László, rendezői utószó Nagy György; Gondolat, Bp., 1959 (Játékszín)
  • Federico Garcia Lorca válogatott művei; vál. András László, ford. András László et al., utószó Tolnai Gábor, jegyz. Benyhe János; Európa, Bp., 1963
  • Federico García Lorca összes művei, 1-2.; ford. András László et al., jegyz. András László; Magyar Helikon, Bp., 1967 (Helikon klasszikusok)
  • Két esti hold; ford. András László et al.; Móra, Bp., 1975
  • Cigányrománcok; ford. Nagy László, ill. Pablo Picasso; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Federico Garcia Lorca válogatott versei; vál., szerk., előszó, jegyz. Benyhe János, ford. András László et al.; Kozmosz Könyvek, Bp., 1977 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • A közönség; ford. András László; Magyar Helikon, Bp., 1981
  • Yerma. Federico García Lorca drámája alapján készült magyar-NSZK koprodukciós film; szerk. Petényi Katalin, Vayer Tamás; ILK, Bp., 1985
  • A sötét szerelem szonettjei; ford. András László, ill. Kass János; Európa, Bp., 1988
  • Bernarda Alba háza. Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban; ford. András László; Madách Színház, Bp., 1990 (Madách Színház műhelye)
  • Romancero gitano / Cigány románcok; ford. Nagy László, Choli Daróczi József; Orpheusz Könyvek, Bp., 1995
  • Hat színjáték; vál. Upor László, ford. András László et al.; Európa, Bp., 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A cím magyarul: A lepke átka - a mű magyar címe: A halálthozó pillangó (PORT.hu: Federico García Lorca)
  2. szinház.hu: Federico García Lorca

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Federico García Lorca témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Federico García Lorca témájú médiaállományokat.