Portál:Spanyol világ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A spanyol világ portálja · Portal del mundo hispano

A spanyol világ portálja · Portal del mundo hispano  

Máig használatban lévő római színház Mérida városában

A spanyol világ történelme egészen az ókori időkig vezethető vissza. Ha az egykori rómaiak az i. e. 2. évszázadban nem hódítják meg az általuk később Hispaniának nevezett Ibériai-félszigetet, a spanyol szó ma nem is létezne a szótárunkban. A Római Birodalomnak 476-ban a germánok (nyugati-gótok) hódítása vetett véget Hispaniában, a félszigeten ezután önálló királyságok alakultak; a – szinte teljesen romanizáltan érkezett – nyugati-gótokat több mint 700 éves arab megszállás követte, amelyet a keresztény visszahódítás (Reconquista) fokozatosan megdöntött. A mórokat 1492-ben végleg kiűzték, megnyitva az utat egy új világbirodalom felé. A középkori latinban már használták az Hispaniolus („kis-hispániai”) szót a félsziget romazinált lakosságára: ennek rövidüléséből származik a mai spanyol szó. Akkor még senki nem gondolta, hogy az előd néphez hasonlóan ők is világbirodalmat teremtenek a 15. századtól kezdődően. A spanyol nyelv, akárcsak őse, kezdetben mindössze egy kis történelmi tájegység, az Ibériai-félsziget északi részén lévő Kasztília népi latin nyelvjárása volt, így hivatalosan kasztíliainak is nevezik. A Reconquista során az oly nagyfontosságú középkori nyelvjárásokat (asztúriai–leóni, aragóniai, navarrai stb.) fokozatosan visszaszorította, és az egész félszigeten elterjedt, újabb nyelvjárásokra tagolódva. Amerika spanyol gyarmatosításának köszönhetően mára több mint 400 milló beszélővel a világ egyik legelterjedtebb nyelve lett: különböző becslések szerint a 2~4. helyen áll az anyanyelvi beszélők száma alapján (az első helyen álló kínai után).

Spanyol nyelvű országok · Países hispanófonos 

 Spanyolország Argentína Bolívia Chile Costa Rica Dominikai Köztársaság Ecuador Egyenlítői-Guinea Egyesült Államok (Arizona, Florida, Kalifornia, Texas, Új-Mexikó) Salvador Guatemala Honduras Kolumbia Kuba Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Puerto Rico (USA) Uruguay Venezuela

Hispán fővárosok (képgaléria) · Capitales hispanas (fotogalería) 
Szócikkajánló · Artículo recomendado 

A spanyol nyelv szókincse, mint minden természetes nyelv esetében, jól tükrözi a beszélő nép történelmét, kultúráját és szokásait. A hispaniai őslakosság jószerivel megfejtetlen nyelveiből a rómaiak letelepedésekor viszonylag csekély számú szó honosodott meg (szubsztrátum), a használt szókincs tekintetében elhanyagolható. A latin nyelv – annak is Hispania északi középső területén (a mai Kantábria és Baszkföld által határolt részen) beszélt népi változata – természetes folytatásáról lévén szó, a spanyol szókincs túlnyomó részét, mintegy 90%-át latin – illetve már a latinban is jelen lévő görög és más nyelvekből átvett – elemek alkotják. A Római Birodalmat szétziláló germán törzsek behatolásának eredményeként, főleg a nyugati gótok közvetítésével számos germán jövevényszó is bekerült (szupersztrátum), majd a középkori mór megszállás jelentős számú arab jövevényszóval gazdagította a spanyolt.

TOVÁBB A SZÓCIKKHEZ…
Kiemelt szócikkek · Artículos destacados 

Featured article star.png Spanyol alaktan
Featured article star.png Spanyol hangtan
Featured article star.png Spanyol helyesírás
Featured article star.png Spanyol igeragozás
Featured article star.png Spanyol nyelv
Featured article star.png A spanyol nyelv története
Featured article star.png Spanyol szókincs
Featured article star.png Újlatin nyelvek
Featured article star.png Thalía (énekesnő)
Featured article star.png El sexto sentido
Featured article star.png Lunada

A hónap képe · Imagen del mes 

 Mexikó • A mexikóvárosi Santa Fe kerület felhőkarcolói

A világörökség részei · Patrimonios Mundiales 

Argentína · Bolívia · Chile · Costa Rica · Ecuador · Peru · Spanyolország · Uruguay

Világörökség portál

Tudtad-e…? · ¿Sabías que…? 

Dante a De vulgari eloquentia („A népi beszédről”) című művében három újlatin dialektuscsoportot különböztetett meg aszerint, hogyan mondják az „igen”-t. Az egyikbe tartozott a „sí-nyelv”, vagyis az olasz, a másik az „oui-nyelv”, tehát a francia, a harmadik pedig az okcitán nyelv (òc = igen) volt. A spanyolt, a katalánt és a portugált csupán ez utóbbi nyelvváltozatainak tekintette. Az érdekesség, hogy e négy nyelv közül valójában csak az okcitánban használják az oc szót az igenlés kifejezésére, a másik háromban – az olaszhoz hasonlóan – -t mondanak (portugálul leírva sim). A szócska eredete a latin SĪC [EST], ’úgy [van], igen’, míg az oc és az oui szavaké a(z) HOC [EST] ILLUD, ’ez az!’ kifejezések, tudniillik a latinban nem létezett az igen szó pontos megfelelője.


Zene · Música 
Belén Maya, flamenco táncos

Zenészek, énekesek, együttesek · Músicos, cantantes, grupos musicales[szerkesztés]

Agustín BarriosBaccaraBuena Vista Social ClubCelia CruzCarlos SantanaChayanneCompay SegundoGipsy KingsEnrique IglesiasGloria EstefanJulio IglesiasLas KetchupLos del RíoManolo EscobarRicky MartinTito PuenteNatalia OreiroNuevo Mester de JuglaríaShakiraThalía ˙ Florencia Bertotti

Spanyol zeneszerzőkMontserrat CaballéJosé CarrerasPlácido Domingo

Táncok, zenei stílusok · Danzas, estilos musicales[szerkesztés]

Latin zeneLatin popCha-cha-cháCumbiaGuarachaGuaguancóSon cubanoMamboPasodobleRancheraRumbaSalsaTangóFlamencoJotaSardañaMerengueSambaCante hondoChotis, ContrapàsCoplaCupléFandangoHabas verdesIsa canariaMuñeiraPaloteosPardicasReboladaSevillanasSeguidillasVrdiales.

Hangszerek · Instrumentos musicales[szerkesztés]

BandurriaCongaGitárKasztanyettaLantSpanyol gitárVihuela

Zenei albumok, videoklipek · Discos, videoclips[szerkesztés]

Egyéb zenei szócikkek · Otros artículos de música[szerkesztés]

Összes kapcsolódó cikk · Todos los artículos relacionados 

Népek, nemzetiségek, nyelvek · Pueblos, naciones, lenguas[szerkesztés]

Antonio de Nebrija: Grammatica

Spanyol nyelv (ÁbécéAlaktanAndalúz nyelvjárásDequeizmus és queizmusHangtanHelyesírásIgeragozásLadinoLeizmus, laizmus és loizmusMexikói spanyolNyelvhelyességNyelvtörténetÓspanyolQuesuizmusRioplatenseSeseoSwadesh-listaVoseoYeísmo)SpanyolokAsztúriai nyelvAragóniai nyelvAzték nyelvBaszk nyelvBaszkokBetacizmusCedillaGalíciai nyelvIbér nyelvIberoromán nyelvekKatalán nyelvKecsua nyelvNyugati újlatin nyelvekPaleohispániai nyelvekSpanyol Királyi AkadémiaSpanyol személynevekTartesszoszi nyelvÚjlatin nyelvek

Történelem · Historia[szerkesztés]

Felfedezők, hódítók, hadvezérek · Exploradores, conquistadores, estrategasHernán CortésKolumbusz KristófRodrigo Díaz de VivarVasco Núñez de Balboa

Királyok, kormányzók · Reyes, gobernadoresAlkirályságGalicia királyaiLeón királyaiKasztília királyaiAsztúria királyaiMallorca királyaiValencia uralkodóiNavarra uralkodóiBarcelona grófjaiAsztúria uralkodóiSpanyolország királyai

Politikusok · PolíticosBolívia elnökeiCosta Rica elnökeiEcuador elnökeiFrancisco FrancoHonduras elnökeiKolumbia elnökeiPeru elnökeiMiguel Primo de Rivera

Egyéb · OtrosConquistadorHidalgoHispaniaHispano-AmerikaIberoamerikaKasztíliaLatin-AmerikaMórokRomaniaTercio

Ünnepek, szentek, vallás · Fiestas, santos, religión[szerkesztés]

BikaviadalGuadalupei SzűzanyaHúsvétIstenJézus KrisztusKarácsonyKatolicizmusKereszténységNapkeleti bölcsekRómai Katolikus EgyházSzentSzentháromságSzűz MáriaKeresztes Szent JánosSevillai Szent IzidorSzent Attila

Építészet · Arquitectura[szerkesztés]

Santiago Calatrava Valls: Művészetek városa, Valencia

Lluís Domènech i MontanerJosep Puig i CadafalchAntoni GaudíRicardo BofillJosep Lluis SertSantiago CalatravaFrancesc Mitjans

Képzőművészetek · Bellas artes[szerkesztés]

Francisco José de Goya y LucientesDavid Alfaro SiqueirosEl GrecoFrida KahloPablo PicassoSalvador DalíJoan Miró

Irodalom · Literatura[szerkesztés]

A Cid-ének egy lapjából (Cantar de Mio Cid)

Írók, költők · Escritores, poetasAntonio de NebrijaMiguel de Cervantes SaavedraPedro Calderón de la BarcaLope de VegaMiguel de UnamunoFederico García LorcaGabriel García MárquezJorge Luis Borges > további listák: ArgentínaChileKubaMexikóPeruSpanyolország

Irodalmi művek · Obras literariasCantar de Mio CidDon Quijote

Irodalmi alakok · Personajes literariosDon JuanDon Carlos

Filmművészet · Cinematografía[szerkesztés]

Rendezők · DirectoresAntonio BanderasPedro AlmodóvarCarlos SauraLuis BuñuelAlejandro Amenábar

Színészek · ActoresPenélope CruzJavier BardemMiguel Ángel MuñozFrancisco Rabal

Sport · Deportes[szerkesztés]

Fernando Alonso, 2007

Spanyol labdarúgócsapatokArgentin labdarúgócsapatokLorenzo AragónRoberto BaladoYan BarthelemíAlfonso BlancoAlfredo DuvergelJuan Carlos FerreroYuriorkis GamboaFernando GonzálezJulio César GonzálezPaul GonzalesJorge GutiérrezJuan Hernández SierraYoan Pablo HernándezAriel HernándezÁngel HerreraAdolfo HortaMario César KindelánErislandi LaraJuan Carlos LemusDiógenes LunaArnaldo MesaCarlos MoyaRafael NadalClaudio PizarroRamiro ReducindoGuillermo RigondeauxMaikro RomeroFélix SavónOdlanier SolisTeófilo StevensonYordenis UgasHéctor VinentFernando Alonso

Személyiségek · Personalidades[szerkesztés]

Tudósok · CientíficosErnesto Sodi

Egyéb · OtrosHil Hernández

Idegenforgalom · Turismo[szerkesztés]

A cancúni strand

Spanyolország · EspañaCosta BravaCosta del MaresmeCosta DoradaCosta del AzaharCosta BlancaCosta de AlmeríaCosta del SolCosta de la Luz

Mexikó · MéxicoCancúnAcapulcoPuerto VallartaPlaya del Carmen

Dominkai Köztársaság · República DominicanaBoca ChicaJuan Dolio

Kuba · CubaVaraderoHavannaPinar del Rio

VenezuelaIsla Margarita

Egyéb szócikkek · Otros artículos[szerkesztés]

Itt add hozzá azokat a szócikkeket, amelyek megítélésed szerint nem sorolhatók be egyik fenti kategória alá sem, vagy tégy javaslatot új kategóriára a vitalapon.

A magyar Wikipédia portáljai · Portales de la Wikipedia húngara 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Wikipédia