Kecsua nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecsua
Qhichwa Shimi / Runa Shimi
BeszélikArgentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Peru (az egykori Inka Birodalom területei)
Terület Dél-Amerika
Beszélők száma~9 millió fő
NyelvcsaládAndoki-egyenlítői nyelvtörzs
andoki ág
kecsumara nyelvcsalád
kecsua csoport
Írásrendszer Latin ábécé (nincs egységes helyesírása)
Hivatalos állapot
Hivatalos Bolívia, Peru
Nyelvkódok
ISO 639-1qu
ISO 639-2que
A Wikimédia Commons tartalmaz Qhichwa Shimi / Runa Shimi témájú médiaállományokat.

A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással. Anyanyelvi beszélőinek száma több mint 9 millió Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában. Közülük a spanyol mellett második hivatalos nyelv Bolíviában és Peruban.

Változatai[szerkesztés]

Változatait egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintenek (→makronyelv). Nyelvcsaládként az egyes nyelvek közötti különbség kisebb, mint a germán és az újlatin nyelvek között, de nagyobb, mint a szláv és az arab nyelvek között.

A kecsua nyelvnek vagy nyelvcsaládnak két erősen eltérő változata létezik: a Peru felföldjein beszélt központi (kecsua B, kecsua I) és az Ecuadorban, Dél-Peruban és Bolíviában beszélt periférikus (kecsua A, kecsua II). Ezek a változatok dialektuskontinuumok, bennük ilyen éles határok nem ismerhetők fel.

A kecsua II-B nyelvtanilag egyszerűbb változat, melyet Ecuador északi részein beszélnek; délen a régiesebb kecsua II-C használatos. Ezt beszélik Cusco környékén is, és tekintélyes nyelvjárássá vált északon is, mivel az Inka Birodalomban a nemesek gyerekeinek Cuscóban kellett tanulniuk. A három fő változat beszélői nehezen tudják megértetni magukat egymással, így tekinthetők külön nyelveknek. Ezeken belül a megértéssel nincsenek problémák a nagyobb helyi különbségek ellenére sem.

Az Ethnologue 45 változatot ír le, habár a dialektuskontinuumok miatt nehéz változatokat elkülöníteni. A központi kecsua változatosabb, és a nyelvészek szerint területe közelebb esik az ősnyelv területéhez, mint a perifériás.

Családfa[szerkesztés]

A fenti klasszikus felosztás Alfredo Torerotól származik, aki egy negyedik nyelvet is elkülönített Észak-Peruban. Ennek elkülönítése azonban gondot okozott más nyelvészeknek, így ma már nem szerepel a családfán.

A további felosztás a következő:

  • Kecsua I vagy kecsua B, közép-kecsua vagy waywash, Közép-Peru és Peru partvidékén
  • A legszélesebb körben beszélt elemek a kontinuumból: huaylas, huaylla wanca és conchucos
  • Kecsua II vagy kecsua A, úgy is mint perifériás kecsua vagy wanp'una
  • Yungay (yunkay) kecsua vagy kecsua II A Peru déli hegyeiben; leggyakoribb változata a cajamarca.
  • Észak-kecsua vagy kecsua II B Ecuadorban, Észak-Peruban és Kolumbiában; leggyakoribb a csimborasszó felföldi kecsua és imbabura felföldi kecsua
  • Dél-kecsua vagy kecsua II C Bolíviában, Chilében, Dél-Peruban és Északkelet-Argentínában; leggyakoribb a dél-bolíviai, cuscoi, ayacucho, és puno (collao) kecsua.

Willem Adelaar átrendezte a családfát, átsorolva a II-A-t a kecsua I alá.[1]

Landerman (1991) szerint a genetikai felosztást nem tartja lehetségesnek, és a kecsua-II-t négy részre osztja: északi, észak-perui, közép és déli. A chachapoyas és lamas kecsuát az észak-perui kecsuához sorolja.[2]

Földrajzi elterjedés[szerkesztés]

A kecsua-I (waywash) Peru központi hegyvidékének kecsua nyelve az Ancash régiótól Huancayóig. Itt vannak a legnagyobb különbségek,[3] és a jobban elkülöníthető változatokat külön nyelvekként kezelik.

Kecsua-II (wamp'una):

  • II-A: yunkay kecsua Peru hegyvidékének nyugati részén
  • II-B: észak-kecsua (runa shimi, kichwa) főként Columbiában, Ecuadorban, de előfordul az Amazonas alföldjén és Peru néhény kisebb területén
  • II-C: dél-kecsua, Huancavelicától Argentína északnyugati részéig. A legbefolyásosabb ág, mivel itt volt Cusco, az Inka Birodalom fővárosa. Máig ennek van a legtöbb beszélője, a legnagyobb irodalma és kulturális hagyatéka.

Összehasonlítás[szerkesztés]

Néhány szó különböző kecsua nyelveken:

Ancash (I) Wanka (I) Cajamarca (II-A) San Martin (II-B) Kichwa (II-B) Ayacucho (II-C) Cusco (II-C)
'egy' huk
[uk ~ huk]
suk, huk
[suk], [huk]
suq
[soχ]
suk
[suk]
shuk
[ʃuk]
huk
[huk]
huk
[hoχ]
'kettő' ishkay
[ɪʃkeˑ ~ ɪʃkɐj]
ishkay
[iʃkaj]
ishkay
[ɪʃkɐj]
ishkay
[iʃkaj]
ishkay
[iʃki ~ iʃkaj]
iskay
[iskæj]
iskay
[iskæj]
'tíz' ćhunka, chunka
[ʈ͡ʂʊŋkɐ], [t͡ʃʊŋkɐ]
ćhunka
[ʈ͡ʂuŋka]
ch'unka
[ʈ͡ʂʊŋɡɐ]
chunka
[t͡ʃuŋɡa]
chunka
[t͡ʃuŋɡɐ ~ t͡ʃuŋkɐ]
chunka
[t͡ʃuŋkɐ]
chunka
[t͡ʃuŋkɐ]
'édes' mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
miski
[mɪskɪ]
misk'i
[mɪskʼɪ]
'fehér' yuraq
[jʊɾɑq ~ jʊɾɑχ]
yulaq
[julah ~ julaː]
yuraq
[jʊɾɑx]
yurak
[jʊɾak]
yurak
[jʊɾax ~ jʊɾak]
yuraq
[jʊɾɑχ]
yuraq
[jʊɾɑχ]
'ad' qun
[qoŋ ~ χoŋ ~ ʁoŋ]
qun
[huŋ ~ ʔuŋ]
qun
[qoŋ]
kun
[kuŋ]
kun
[kuŋ]
qun
[χoŋ]
qun
[qoŋ]
'igen' awmi
[oːmi ~ ɐwmɪ]
aw
[aw]
ari
[ɐɾi]
ari
[aɾi]
ari
[aɾi]
arí
[ɐˈɾi]
arí
[ɐˈɾi]

Kecsua és aymara nyelvek[szerkesztés]

Szókincsének nagy részében és szerkezeti vonásaiban a kecsua nyelvek párhuzamba állíthatók az aymarával. Emiatt a két nyelvcsaládot egyes nyelvészek összevonják a kecsuaaymara nyelvcsaládba. A szakértők azonban elvetik, mivel ők úgy látják, hogy a hasonlóságok jobban magyarázhatók a hosszú ideig tartó egymás mellett éléssel, kölcsönös befolyásolással és kölcsönzéssel. A Tivanaku Birodalom és annak puquina nyelvével.[4]

Nyelvi kapcsolatok[szerkesztés]

Jolkesky (2016) szerint a szókincs hasonlósága magyarázható a nyelvek érintkezésével a következő nyelvcsaládokban: kunza, leko, mapudungun, mocsika, uru-csipaja, zaparo, aravak, kandosi, municse, pukina, pano, barbako, csolon-hibito, haki, hivaro, és kavapana.[5]

Szókincs[szerkesztés]

A kecsua számos spanyol szót vett át, mint piru (pero, "de"); bwenu (bueno, "jó"); iskwila (escuela, iskola); waka (vaca, "tehén") és wuru (burro, "szamár").

Spanyol közvetítéssel számos szó került át más nyelvekbe, mint koka, kondor, guanó, láma, pampa, poncsó, puma, kinin, kinoa, vikunya.[6]

A latin-amerikai spanyol nyelvre magában foglalja a következőket: papa "krumpli", chuchaqui "másnaposság" Peruban, és különböző kölcsönzések a hegyi betegségre: suruqch'i Bolíviában, sorojchi Ecuadorban és soroche Peruban.

Bolíviában számos kecsua szót használnak még azok is, akik nem beszélnek kecsuául; mint például wawa "kisbaba, kisgyermek"; ch'aki "másnaposság"; misi "macska"; juk'ucho "egér"; juk'ucho "zöld bors"; jacu "menjünk"; chhiri és chhurco "gömdör hajú" többek között. A nyelvtan szintén befolyásolta a spanyolt, az igék -ri végződést kapnak Bolíviában, hogyha érzelmi hatással volt a cselekvés; felszólító módban jelentése "kérlek", vagy az utasítások udvariasabbá tétele. Például a pásame (adjál át valamit) pasarime lesz.

Az elnevezés eredete[szerkesztés]

A spanyol hódítók eleinte lengua generalként "általános nyelv" hivatkoztak az Inka Birodalom nyelvére. A quichua nevet először Domingo de Santo Tomás használta 1560-ban a Grammatica o arte de la lengua general de los indios de los reynos del Perú című munkájában.[7] Nem tudjuk, hogy nevezték a nyelvet a spanyol hódítás előtt, és miért nevezték el a spanyolok kecsuának.[7] A nyelvet beszélői runa siminek nevezik, az ember nyelvének; viszont ez sem ismert a gyarmatosítás előtti időből.[7]

A kecsua elnevezésnek két lehetséges etimológiája van. Az egyik a *qiĉ.wa bennszülött szó, ami eredetileg a kukorica termesztésére és megtelepedésre alkalmas éghajlatú völgyeket jelentette.[7] Az alternatív etimológia szerint Pedro Cieza de León és Inca Garcilaso de la Vega korai spanyol szerzők írtak a kecsuának nevezett emberekről a mai Apurímac területről, és arra következtethetünk, hogy róluk nevezték el az egész nyelvet.

Peruban és Bolíviában a 17. század óta használják a spanyolos Quechua és Quichua írásmódokat, különösen a harmadik limai zsinat óta. Ma a "Quechua Simi" kiejtései közé tartozik a [ˈqʰeʃwa ˈsimi], [ˈχetʃwa ˈʃimi], [ˈkitʃwa ˈʃimi], és [ˈʔitʃwa ˈʃimi] hangsor.

Írás és kiejtés[szerkesztés]

A latin betűs írást a spanyolok vezették be, azonban egységes helyesírással nem rendelkezik.

Az aymarához hasonlóan mindössze három magánhangzó-fonémaja van: a, i, u. Egynyelvűek kiejtése szerint [æ, ɪ, ʊ], de hallani spanyolos [ä, i, u]-t is. A q torokhang ((/q/, /qʼ/, és /qʰ/)) környezetében az i inkább e-nek, az u pedig o-nak hangzik. Mássalhangzórendszere bonyolult és nyelvjárásonként is változó. Ami még bonyolultabbá teszi, hogy az 1939-ben kialakított és 1946-ban véglegesített latin betűs írás nem különböztet meg minden hangot. Jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy hiányoznak a zöngés zárhangok (b, d, g), ugyanakkor egy sor zöngétlen zárhanggal rendelkezik, mindegyiknek van ejektív, valamint hehezetes változata is: p, p', ph / t, t', th / k, k', kh / q, q', qh. A szókincs 30%-át kitevő spanyol eredetű szavakban egyéb hangok is előfordulhatnak, mint /f/, /b/, /d/, /ɡ/).

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik: a toldalékolt alakok esetén ennek megfelelően hátrébb tolódik. A kivételes eseteket ékezettel jelölik.

Cusco kecsua mássalhangzók
Bilabiális Alveoláris Postalveoláris/
Palatális
Veláris Uvuláris Glottális
Nazális m n ɲ
Stop/
Affrikáta
plain p t k q
aspirált tʃʰ
ejektíva tʃʼ
Frikatíva s ʃ h
Approximáns centrális j w
laterális l ʎ
Rhotikus ɾ

Az /ɾ/ geminációja [r] pergetést eredményez.

Zöngétlen bilabiális plozívák

A cusco kecsua zöngétlen bilabiális plozíváinak kiejtése

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Glottalizált mássalhangzók csak a cusco kecsuában, az észak-bolíviai kecsuában és a dél-bolíviai kecsuában fordulnak elő. Aspirált mássalhangzók csak ezekben, illetve az ecuadori kecsuában találhatók.

A latin betűs ábécé[szerkesztés]

A jelenlegi ábécé – amelyet Peruban 1975-ben tettek hivatalossá a nyelvvel együtt – az alábbi 21 betűből áll:

a, ch, h, i, k, l, ll, m, n, ñ, p, q, r, s, sh, t, tr, ts, u, w, y.

Ha külön jeleknek tekintenénk az ejektív és a hehezetes mássalhangzókat (ch', chh, k', kh, p', ph, q', qh, t', th) is, akkor ezekkel együtt 31 betűs lenne az ábécé.

A Bolíviában használt ábécében, ugyanazzal a hangértékkel a h betű helyett j-t használnak (mint a spanyolban).

A magyar olvasattól eltérő betűk közelítő kiejtése:

  • a – magyar „palócos” a, torokhangok (q, q', qh) környezetében magyar a
  • ch – magyar cs
  • ll – jésített (lágy) l
  • ñ – magyar ny
  • q – mélyen a torokban ejtett k hang
  • s – magyar sz
  • sh – magyar s
  • tr – körülbelül a magyar t és cs között ejtett hang
  • ts – hasonló a magyar c hanghoz
  • wu-szerű v, mint az angol want szóban
  • y – a magyar j-nek felel meg.

Az ejektív és hehezetes hangok kiejtése:

  • Az ejektív hangok (ch', k', q', p', t') ejtését úgy kell elképzelni, hogy nagy levegőt veszünk, és hirtelen, nagy erővel kiengedjük az adott mássalhangzó ejtésekor, vagyis egészen leegyszerűsítve „kiköpjük” a betűt.
  • A hehezetes mássalhangzó (chh, kh, qh, ph, th) azt jelenti, hogy a betűt egy gyenge h-val együtt kell kiejteni.

Mivel kevés az írásos anyag, azért az írást kevés alkalmuk van használni a nyelv beszélőinek.

A korábbi helyesírást spanyol mintára alakították ki. Így kerültek spanyol közvetítéssel az angol nyelvbe kecsua szavak spanyolosan írva, mint Inca, Huayna Cápac, Collasuyo, Mama Ocllo, Viracocha, quipu, tambo, condor, amelyeket angolul még mindig így írnak. Az 1975-ös helyesírás szerint ugyanezek a szavak így írandók: Inka, Wayna Qhapaq, Qollasuyu, Mama Oqllo, Wiraqocha, khipu, tampu, kuntur. 1985-ben további módosításokat végeztek a helyesíráson, kialakítva a mai írásmódot: Inka, Wayna Qhapaq, Qullasuyu, Mama Uqllu, Wiraqucha, khipu, tampu, kuntur.

A helyesírásról továbbra is viták zajlanak. A régi helyesírást támogatók szerint az új helyesírás idegennek tűnik azoknak, akik idegen nyelvként tanulják a kecsua nyelveket, mivel ők rendszerint előbb spanyolul tanulnak. Az új helyesírás hívei úgy gondolják, hogy ez jobban illeszkedik a kecsua fonológiához, és rámutatnak azokra a tanulmányokra, melyek szerint az ötmagánhangzós rendszert tanuló kecsua gyerekeknek később több gondjuk van a spanyol írott nyelvvel.

Az írók különbözőképpen kezelik a spanyol nyelvből származó szavakat, mivel ezt a helyesírás nem szabályozza. Vannak, akik meghagyják a spanyol írásmódot, és vannak, akik fonetikusan írják le őket. Így például a Roberto vagyok mondat írható úgy, mint Robertom kani vagy úgy, hogy Ruwirtum kani. A szó végén látható -m rag azt mutatja, hogy az információ első kézből ismert.

A perui törvények szerint a régi helyesírás nem használható. Az El Peruano hivatalos újságban 2016 július 16-án megjelent rendelkezései szerint a helyneveket ezentúl az őslakos nyelvek helyesírása szerint kell írni. Ennek célja, hogy a National Geographic Institute (Instituto Geográfico Nacional, IGN) szavbányosítsa a helyneveket, és új térképeket adjon ki az új írásmóddal.

Rodolfo Cerrón Palomino perui nyelvész további változtatásokat javasol a dél-kecsua (el Quechua estándar vagy Hanan Runasimi) számára, ami konzervatívan integrálja a cusco kecsuát és az ayachucho kecsuát.

magyar Ayacucho Cusco Standard kecsua
inni upyay uhyay upyay
gyors utqa usqha utqha
dolgozni llamkay llank'ay llamk'ay
mi (beleértő) ñuqanchik nuqanchis ñuqanchik
(progresszív toldalék) -chka- -sha- -chka-
nap punchaw p'unchay p'unchaw

Nyelvtana[szerkesztés]

A kecsua agglutináló nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, így a természetes nemeket a qari (-férfi) és a warmi (-nő) szócskákkal jelzik. Határozott névelőt szintén nem ismer (a névszóragozás során a -qa helyhatározórag tölt be hasonló szerepet); a határozatlan névelő – a legtöbb nyelvhez hasonlóan – az „egy” jelentésű huk. A többes szám jele a -kuna, amelyhez a további toldalékok járulnak, ahogy a magyarban is.

Vannak toldalékok arra, hogy az információ milyen forrásból származik, és a beszélő mennyire tekinti hitelesnek. Partikulákkal és toldalékokkal kifejezhető egy cselekvés kedvezményezettje, és a beszélő hozzáállása ehhez. A nyelvcsalád néhány tagjából ezek a képességek hiányoznak.

Az alapszórend alany–tárgy–állítmány (SOV), de gyakori az alany–állítmány–tárgy (SVO) szórend is.

Főnevek[szerkesztés]

Példa a névszóragozásra a wasi („ház”) szón keresztül:

Eset Jelentés Egyes szám Többes szám
Alany (a) ház, házak
wasi
wasikuna
Birtokos (a) házé, házaké
wasipa
wasikunapa
Részes (a) háznak, házaknak
wasipaq,
wasiman
wasikunapaq,
wasikunaman
Tárgy (a) házat, házakat
wasita
wasikunata
Határozói
wasimanta
wasikunamanta
Bennfoglaló (a) házban, házakban
wasipi
wasikunapi
Instrumentális (a) házzal, házakkal
wasiwan
wasikunawan
Abesszívusz (a) ház nélkül, házak nélkül
wasinaq
wasikunanaq
Kazuatívusz (a) ház miatt, házak miatt
wasirayku
wasikunarayku
Benefaktív (a) házért, házakért
wasipaq
wasikunapaq
Inkluzívusz (a) háznak, házaknak
wasipiwan,
wasipuwan
wasikunapiwan,
wasikunapuwan
Lokatívusz (a) háznál, házaknál
wasipi
wasikunapi
Allatívusz (a) ház felé, házak felé
wasiman
wasikunaman
Terminatívusz fel (a) házhoz, fel (a) házakhoz
wasikama,
wasiyaq
wasikunakama
wasikunayaq
Perlatívusz (a) házon át, házakon át
wasi(rin)ta
wasikuna(rin)ta
Komitatívusz (a) házzal, házakkal
wasi(ni)ntin
wasikuna(ni)ntin
Ablatívusz (a) háztól, házaktól
wasimanta
wasipiqta
wasikunamanta
wasikunapiqta
Immediate először (a) ház, először (a) házak
wasiraq
wasikunaraq
Intratívusz (a) házak között
-
wasipura
Exkluzívusz csak (a) ház, csak (a) házak
wasilla(m)
wasikunalla(m)
Komparatívusz mint (a) ház, mint (a) házak
wasinaw,
wasihina
wasikunanaw,
wasikunahina

Általában a birtokos személyjel megelőzi az esetragokat, kivéve a Santiago del Estero változatot, ahol a sorrend fordított.[8]

Példák a wasi („ház”) szón keresztül
Szerep Jel Példa (fordítás)
birtokos személyjel egyes szám első személy -y, -: wasiy, wasii házam
egyes szám második személy -yki wasiyki házad
egyes szám harmadik személy -n wasin háza
többes szám első személy (beleértő) -nchik wasinchik házunk (beleértő)
többes szám első személy (kizáró) -y-ku wasiyku házunk (kizáró)
többes szám második személy -yki-chik wasiykichik házatok
többes szám harmadik személy -n-ku wasinku házuk

Melléknevek és határozószók[szerkesztés]

A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban:

hatun wasi „nagy ház” / hatun wasikuna „nagy házak” / hatun wasikunapi „nagy házakban”.

Melléknevek és mutató névmások szerepelhetnek határozókként is, többnyire -ta, ritkábban -lla hozzáadásával: allin – allinta jó-jól, utqay – utqaylla gyors-gyorsan; chay-chaypi az-itt, kay-kayman ez-ide.

Az európaiak számára meglepő módon a qhipa határozószó egyszerre jelenti, hogy mögött és jövő, é a ñawpa előtt és múlt. A határozószók helyi és időbeli megfeleltetése az európaival ellentétes. A kecsuául beszélők számára a múlt van elöl, látjuk, emlékezünk rá; a jövő pedig mögöttünk, amit még nem látunk.

Számnevek[szerkesztés]

  • Tőszámok: ch'usaq (0), huk (1), iskay (2), kimsa (3), tawa (4), pichqa (5), suqta (6), qanchis (7), pusaq (8), isqun (9), chunka (10), chunka hukniyuq (11), chunka iskayniyuq (12), iskay chunka (20), pachak (100), waranqa (1000), hunu (1 000 000), lluna (1 000 000 000 000).
  • Sorszámok: A sorszámok a megfelelő tőszámnévből a ñiqin hozzáadásával képezhetők. Például iskay ñiqin = második. Az egyetlen kivétel, hogy az első jelentésű huk ñiqin mellett használatos a ñawpaq is, kezdeti, ősi, legrégibb jelentéssel.

Névmások[szerkesztés]

A személyes névmás első személyű („mi”) alakjára, s ugyanígy az igeragozásra is, jellemző a más indián nyelvekben is megtalálható ún. inkluzív (beleértő) és exkluzív (kizáró) többes szám. A személyes névmások ez alapján:

ñuqa (én), qam (te), pay (ő); ñuqanchik (mi, veled együtt) / ñuqayku (mi, nélküled), qamkuna (ti), paykuna (ők).

A kecsua IIB általában nem különbözteti meg a bele nem értő mi ñuqayku névmást, használata régies.

A személyes névmásokat a birtokos jelek kivételével a főnevekhez hasonlóan toldalékolják.

Partikulák[szerkesztés]

A leggyakoribb partikulák az arí (igen) és a mana (nem). Ez utóbbi képes ragokat felvenni, például -n/-m (manan/manam, nyomatékosabb nem), -raq (manaraq 'még nem'), és -chu (manachu? 'vagy nem?'). További példák partikulákra: a köszönésre használt yaw, illetve a spanyol eredetű piru (de), és sinuqa (inkább, jobban).

Igék[szerkesztés]

A igéknek egyféle ragozásuk van, rendhagyó ige nincs. Az igéket a legtöbb kecsua nyelvben az alany mellett a tárggyal is egyeztetni kell. Három igeidőt különböztetnek meg: jelen, múlt és jövő. A főnévi igenév végződése a -y [-j], például karunchay „távozni”. Példaként ennek az igének a ragozása:

  • jelen idő: karunchani, karunchanki, karunchan, karunchanchik (veled együtt távozunk) / karunchayku (nélküled távozunk), karunchankichik, karunchanku.
  • jövő idő: karunchasaq, karunchanki, karunchanqa, karunchasunchik (veled együtt fogunk távozni) / karunchasaqku (nélküled fogunk távozni), karunchankichik, karunchanqaku.
  • a múlt időt az igető és a jelen idejű rag közé illesztett -rqa- rag jelzi, például karuncha-rqa-ni „távoztam”.

A feltételes módot a -man rag jelzi: karunchaniman „távoznék”, ezen kívül egyéb toldalékok is léteznek, amelyek egyaránt használhatók főneveknél is.

Tipikus toldalékok a dél-kecsua (IIC) kijelentő módjában:

Jelen Múlt Szokásos múlt Jövő Pluperfect Optatív
Ñuqa -ni -rqa-ni -qka-ni -saq -sqa-ni -yman
Qam -nki -rqa-nki -qka-nki -nki -sqa-nki -nki-man

-waq

Pay -n -rqa(-n) -q -nqa -sqa -nman
Ñuqanchik -nchik -rqa-nchik -qka-nchik -su-nchik -sqa-nchik -nchik-man

-sun(-chik)-man

-swan

Ñuqayku -yku -rqa-yku -qka-yku -saq-ku -sqa-yku -yku-man
Qamkuna -nki-chik -rqa-nki-chik -qka-nki-chik -nki-chik -sqa-nki-chik -nki-chik-man

-waq-chik

Paykuna -n-ku -rqa-(n)ku -q-ku -nqa-ku -sqa-ku -nku-man

A táblázatban az alany személyragjai szerepelnek. A tárgyat jelölő személyjelet ezek elé kell tenni. A legtöbb kecsua II nyelvjárásban az első személyű tárgyat -wa-, a második személyűt -su- jelzi. Ekkor a táblázatban megadott többes számok (-chik és -ku) inkább a tárgy, mint az alany többes számát jelzik. Az egyes kecsua nyelvek különböznek abbban, hogy mik ennek a pontos szabályai.[9][10][11] A centrális kecsuában a számok jelzése eltérő. A -chik és -ku toldalékok helyett a többes szám jele a személyjel és a személyrag elé kerül. Továbbá az első személyű tárgy jele -ma-.[12]

Evidenciák[szerkesztés]

A kecsua nyelvekben toldalékokkal jelezhető, hogy honnan származik a beszélő tudása arról, amit mond, így az mennyire megbízható.[13] Három fokozatot különböztetnek meg, bármely személyben.[14] Az alábbi táblázat a Wanka kecsua toldalékait ismerteti:

Morféma -m(i) -chr(a) -sh(i)
Jelentés Közvetlen kikövetkeztetett; sejtés Közvetett forrás

A magánhangzók körüli zárójelek azt jelzik, hogy a magánhangzó elhagyható, ha a toldalék után magánhangzó következik. A következetesség kedvéért a továbbiakban a fenti táblázatot használjuk. A különböző nyelvekben ezek sem egységesek. A későbbiekben további változatokra is kitérünk.

Az evidenciákat összefüggő beszédben nem kell minden mondatban kitenni. Ekkor az a szabály, hogy a mondat evidenciája ugyanaz, mint a szövegkörnyezeté. Az egyes beszélők különféle gyakorisággal használják, illetve hagyják ki őket, de csak összefüggő beszédben.[15]Mellékmondatokban sem kötelező, ám erre senki sem adott példát.[16]

Az evidenciák túl gyakori használata furcsa, és megkérdőjelezi a nyelvi komptenenciát. Például a –m(i) túl gyakori használata esetén arra következtethetnek, hogy a beszélő idegen nyelvként beszéli az adott kecsua nyelvet, vagy pedig mentálisan beteg.[14]

-m(i) : Közvetlen[szerkesztés]

[17] Változatok: A Cusco kecsuában alakja –mi és –n.

A –mi azt fejezi ki, hogy a beszélőnek közvetlen tapasztalata van, vagy erős a meggyőződése a közöltek igazságáról.[18]

Wanka kecsua[19]

ñawi-i-wan-mi lika-la-a
szem-1P-val/vel-DIR lát-PST-1
A saját szememmel láttam őket.

-chr(a) : Kikövetkeztetett, sejtés[szerkesztés]

[20]

A kikövetkeztetett, bizonytalanabb állítást -ch(i), -ch(a), -chr(a) jelzi.

A -chr(a) toldalék azt jelenti, hogy az állítás kikövetkeztetett, vagy pedig sejtés, így a beszélő nincs teljesen meggyőződve annak valóságtartamáról. Megjelenik kérdésekben, ironizáláskor, vagy beleegyezés esetén is. Ezt a nyelvészek másodlagos jelentésként kezelik, amiről később még szó lesz.

Wanka kecsua[21]

kuti-mu-n'a-qa-chr ni-ya-ami
visszajön-AFAR-3FUT-most-CONJ mond-IMPV-1-DIR
Úgy gondolom, hogy valószínűleg visszajönnek.

-sh(i) : Hallomásból[szerkesztés]

[22] Regionális változatok: Megjelenhet, mint –sh(i) vagy –s(i) nyelvjárástól függően.

Ennek a használatával a beszélő elismeri, hogy amit mond, azt nem első kézből tudja, hanem hallomásból; így bizonytalan. Más szerkezetekben is előfordul, melyekről később ejtünk szót.

Wanka kecsua[23]

shanti-sh prista-ka-mu-la
Shanti-REP kölcsön-REF-AFAR-PST
(Azt mondták nekem, hogy) Shanti kölcsönvette.

Hintz tárgyalja az evidenciás viselkedés egy érdekes esetét, ami megtalálható az Ancash kecsua Sihaus nyelvjárásában. A szerző azt állítja, hogy a három evidenciajelölő helyett a nyelvváltozat három pár evidenciajelölőt használ.[24]

Affix vagy clitic[szerkesztés]

Az evidenciális morfémákra morfémákként vagy jelölőkként utalnak. A szakirodalomban mindkét megnevezést használnak; ebben a kérdésben a nyelvészek nem értenek egyet. Egyes esetekben, mint a Wanka kecsua, encliticről is szó van. Lefebvre és Muysken (1998) tárgyalja ezt, azzal a megjegyzéssel, hogy az affix és a clitic nem mindig különíthető el egyértelműen.[25]

Hely a mondatban[szerkesztés]

Az evidenciajelölők a kecsua nyelvekben rendszerint a mondat első alkotóeleméhez kapcsolódik, ahogy ezt a következő példa mutatja:[26]

huk-si ka-sqa huk machucha-piwan payacha
egyszer-REP lenni-SD egy öregember-WITH asszony
Volt egyszer egy öregember és egy öregasszony.

Azonban rátehető a fókuszra is:

Pidru kunana-mi wasi-ta tuwa-sha-n
Pedro most-DIR.EV ház-ACC épít-PROG-3SG
Pedro most építi a házat.

Néha úgy írják le, mint ami a fókuszhoz kapcsolódik, mint a Yaru kecsua Tarma nyelvjárásában, de ez nem igaz a kecsua összes változatára. A Huanuco kecsuában az evidenciajelölők akárhány témára rátehetők, amelyek viselik a –qa témajelölőt, és az evidenciajelölőnek egy, a főige előtti szón vagy a főigén kell megjelennie.

Ellenben vannak kivételek a szabály alól, és minél több a téma a mondatban, annál valószínűbb, hogy a mondat eltér a szokásos mintáktól:

Chawrana-qa puntataruu-qu trayaruptin-qa wamrata-qa mayna-shi Diosninchi-qa heqarkaykachisha syelutana-shi
so:already-TOP at:the:peak-TOP arriving-TOP child-TOP already-IND our:God-TOP had:taken:her:up to:heaven:already-IND
Mire (a boszorkány) elérte a csúcsot, Isten már a mennybe vette a gyermeket.

Másodlagos jelentések[szerkesztés]

Az evidenciák a szövegkörnyezettől függően más szerepeket is betölthetnek. Az alábbi példák a Wanka kecsuából származnak.

Közvetlen evidencia[szerkesztés]

A közvetlen evidencia kérdésekben is megjelenik. A prototipikus szemantikát tekintve ez egyáltalán nem felel meg az intuíciónak. Azonban, ha kevésbé a szerkezetre és inkább a helyzetre hagyatkozunk, akkor mindjárt érthetőbbé válik a közvetlen evidencia használata a kérdésben. A kérdező felteszi, hogy a kérdezett tudja a választ, és ezt az evidenciával fejezi ki. Ez a helyzet hasonlítható ahhoz, hogy a kijelentésekben a beszélő biztosra veszi az állítás igazságtartalmát.[27]

imay-mi wankayuu-pu kuti-mu-la
mikor-DIR Huancayo-ABL jön-AFAR-PAST
Mikor jött vissza Huancayóból?


(Floyd 1999, p. 85)

A közvetlen evidencia a kérdőszavas kérdések mellett eldöntendő kérdésekben is megjelenik. Floyd szerint az eldöntendő kérdést az jellemzi, hogy a kérdező instrukciókat ad a megkérdezettnek, hogy az alternatívák egyikével válaszoljon.[28] A kérdező itt is biztos abban, hogy a megkérdezett tudja a választ. A Wanka kecsuában az eldöntendő kérdést a -chun jelzi, ami a –chu tagadószóból és a közvetlen evidenciából származik (ami bizonyos nyelvjárásokban –n-ként realizálódik).

tarma-kta li-n-chun
Tarma-ACC megy-3-YN
Tarmába megy?


(Floyd 1999, p. 89)

Kikövetkeztetett evidencia[szerkesztés]

A –chr(a) kikövetkeztetett evidenciának több másodlagos jelentése is van.

Gyenge buzdítás:

Az evidencia megerősíti vagy támogatja a címzett gondolatait vagy cselekedeteit.
mas kalu-kuna-kta li-la-a ni-nki-chra-ri
more távol-PL-ACC megy-PST-1 mond-2-CONJ-EMPH
Igen, mondjad nekik, "Tovább megyek."


(Floyd 1999, p. 107)

A példa egy olyan szituációból való, amikor férj és feleség arról beszélnek, hogy hogy reagált a családjuk és a barátaik arra, hogy egy időre elmentek. A férj azt mondja, hogy elmondja nekik az igazat, és beszél azokról a helyekről, ahova mennek. A feleség a támogatását fejezi ki.

Belenyugvás:

Az evidencia kifejezi, hogy a beszélő elfogad egy általa elkerülhetetlennek gondolt eseményt, azonban kifejezi vonakodását, egyet nem értését és ellenállását.
paaga-lla-shrayki-chra-a
fizet-POL-1›2FUT-CONJ-EMPH
Ki fogom fizetni (de nem értek egyet azzal, hogy nekem kellene).


(Floyd 1999, p. 109)

A beszélgetésben egy nő kárpótlást kér egy férfitól, akinek a disznói tönkretették a krumpliját. A férfi tagadja, hogy ezt az ő disznói csinálták, ám végül beadja a derekát.

Költői kérdés:

A –mi evidenciához hasonlóan a –chr(a)jelölő is használatos kérdésekben, ám ezekre a kérdésekre a kérdező nem vár választ.
ima-lla-kta-chr u-you-shrun llapa ayllu-kuna-kta-si chra-alu-l
mi-LIM-ACC-CONJ ad-ASP-12FUT egész család-PL-ACC-EVEN megérkezik-ASP-SS
Nem tudom, mit adunk a családnak, ha megérkezünk.


(Floyd 1999, p. 111)

Irónia:

Az iróniát a különböző nyelvek sokféleképpen jelzik; szemantikai természete homályos. A Wanka kecsuában a –chr(a) jelzi.
chay-nuu-pa-chr yachra-nki
amit-SIM-GEN-CONJ tud-2
Így tanulsz.


(Floyd 199, p. 115)

A példa egy olyan helyzetből jön, amikor az apa vitatkozik a lányával, amikor a lány nem akar iskolába menni. Értelmezhető komolyan (lehet abból tanulni, hogy nem megyünk iskolába) vagy iróniaként (ez egy abszurd ötlet).

Hallomásból[szerkesztés]

Ennek az evidenciának is van másodlagos jelentése.

Népmesék, mítoszok, legendák, találós kérdések:

Mivel mindezek függő beszédek, azért a hallomásból evidencia járul hozzájuk. Sok ilyen történetet és találós kérdést nemzedékek hosszú sora hagyományozott át, ezzel tovább erősítve a hallomásból jelleget. Míg a normál függő beszédben a jelölőt ritkábban használják, hogy csökkentsék az ismétlődéseket, addig mindezekben az evidencia gyakrabban jelenik meg.
ima-lla-shi ayka-lla-sh juk machray-chru puñu-ya-n puka waaka
mi-LIM-REP milyen^sok-LIM-REP egy barlang-LOC alszik-IMPF-3 vörös tehén
(Floyd 1999, p. 142)

Kulturális aspektusok[szerkesztés]

Az evidenciák használatával a kecsua kultúrában az állítások tartalmán kívül további információkat adnak át a közlendőről. Aki nem engedelmeskedik a szokásoknak, abban nem bíznak. Weber (1986) ezt így összegzi:

  • Csak a közvetlen tapasztalat megbízható.
  • Kerüld el a szükségtelen kockázatot, és ne vállalj felelősséget olyan információért, amiben nem vagy abszolút biztos.
  • Ne hagyd, hogy becsapjanak. Sok népmesében rászedik a gonoszt.
  • Csak akkor vállalj felelősséget, hogyha az biztonságos. A sikeres felelősségvállalás bizalmat épít a közösségben.[29]

Az evidenciák megmutatják azt is, hogy precíznek lenni és a forrásokat megjelölni különösen fontos a nyelv és a kultúra számára. Hibás használatuk csökkenti a közösség által az egyénbe vetett bizalmat. A beszélők figyelnek az evidenciáknak, és közmondásokkal tanítják a gyerekeket annak fontosságáról, hogy precízek és szavahihetők legyenek. A precízség és az információforrások a legfontosabbak. Erős és hasznos módszere az emberi kommunikációnak.[30]

Irodalom[szerkesztés]

Az Inka Birodalomban beszélt nyelvek szóbeli irodalmát a spanyol hódítás után jegyezték le, latin betűkkel. Például készültek spanyol krónikák az Inka Birodalomról, bennük néhány verssel a helyi nyelveken. A legfontosabb forrás azonban a Huarochirí kézirat (1598), ami a Huarochirí völgy mitológiáját és vallását írja le, és amit a maja Popol Vuhhoz és a Bibliához hasonlítanak.[31]

A hódítás utáni időből, azaz a 17. század második felétől számos dráma maradt fenn, amelyek foglalkoznak mind a hódítás előtti, mind az azutáni állapotokkal. Az utóbbiak közül sok vallási témájú, európai inspirációval, de a leghíresebb darabok Atahualpával foglalkoznak. Juan de Espinosa Medrano felszentelt katolikus paptól több dráma is származik. Az egyik ismert költő a gyarmati korszakból Juan Wallparrimachi, aki részt vett a bolíviai függetlenségi háborúban is.[32]

A limai harmadik tartományi zsinat (1583) számos keresztény vallási iratot adott ki, többek között egy háromnyelvű katekizmust is spanyol, kecsua és aymara nyelven.[33] Ezután még több a keresztény irodalmat adtak ki, egészen a 17. század közepéig. Mindezek az iratok az 1583-as zsinaton elfogadott helyesírással készültek.[34] Még a Bibliát is lefordították.[35]

A 19. századtól is folytatódott a kecsua drámák és versek sora. A 20. századtól kezdve a próza jelentősége megnőtt. Azonban a 19. században műfajok száma alacsony maradt.[36] A hagyományos népi történeteket csak a 20. században jegyezték le.[37] Johnny Payne ezek közül néhányat lefordított spanyolra, és angolra is fordított néhányat.

Demetrio Túpac Yupanqui megírta a Don Quixote kecsua változatát, melynek címe Yachay sapa wiraqucha dun Qvixote Manchamantan.[38]

Média[szerkesztés]

Peruban hírcsatorna indult 2016-ban "Ñuqanchik" (Mindegyikünk) néven.[39]

Sok andoki zenész anyanyelvén ír és ad elő dalokat, köztük kecsua és aymara nyelven. Nevezetes együttes többek között Los Kjarkas, Kala Marka, J'acha Mallku, Savia Andina, Wayna Picchu, Wara, Alborada és Uchpa.

Vannak bloggerek, akik kecsua nyelven, vagy kecsuául és spanyolul is írnak. Podcastok is készülnek.[40]

A perui Kukuli (1961) volt az első kecsuául beszélő film.[41]

Nyelvi példák[szerkesztés]

Szövegminta[szerkesztés]

Idézet Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tukuy kay pachaman paqarimujkuna libres nasekuntu tukuypunitaj kikin obligacionesniycjllataj, jinakamalla honorniyojtaj atiyniyojtaj, chantaqa razonwantaj concienciawantaj dotasqa kasqankurayku, kawsaqe masipura jina, tukuy uj munakuyllapi kawsakunanku tian.
(„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”)

Számok[szerkesztés]

A számok 1-től 10-ig a következők: 1 huk, 2 iskay, 3 kimsa, 4 tawa, 5 pichqa, 6 suqta, 7 qanchis, 8 pusaq, 9 isqun, 10 chunka.

Források[szerkesztés]

  • A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 696–698. ISBN 963-05-7597-3.
  • Rolph, Karen Sue. Ecologically Meaningful Toponyms: Linking a lexical domain to production ecology in the Peruvian Andes. Doctoral Dissertation, Stanford University, 2007.
  • The Languages of the Andes (2004. június 10.). ISBN 9781139451123 
  • Adelaar, Willem. The Languages of the Andes. With the collaboration of P.C. Muysken. Cambridge language survey. Cambridge University Press, 2007, ISBN 978-0-521-36831-5
  • Cerrón-Palomino, Rodolfo. Lingüística Quechua, Centro de Estudios Rurales Andinos 'Bartolomé de las Casas', 2nd ed. 2003
  • Cole, Peter. "Imbabura Quechua", North-Holland (Lingua Descriptive Studies 5), Amsterdam 1982.
  • Cusihuamán, Antonio, Diccionario Quechua Cuzco-Collao, Centro de Estudios Regionales Andinos "Bartolomé de Las Casas", 2001, ISBN 9972-691-36-5
  • Cusihuamán, Antonio, Gramática Quechua Cuzco-Collao, Centro de Estudios Regionales Andinos "Bartolomé de Las Casas", 2001, ISBN 9972-691-37-3
  • Mannheim, Bruce, The Language of the Inka since the European Invasion, University of Texas Press, 1991, ISBN 0-292-74663-6
  • Rodríguez Champi, Albino. (2006). Quechua de Cusco. Ilustraciones fonéticas de lenguas amerindias, ed. Stephen A. Marlett. Lima: SIL International y Universidad Ricardo Palma. Lengamer.org
  • Aikhenvald, Alexandra. Evidentiality. Oxford: Oxford UP, 2004. Print.
  • Floyd, Rick. The Structure of Evidential Categories in Wanka Quechua. Dallas, TX: Summer Institute of Linguistics, 1999. Print.
  • Hintz, Diane. "The evidential system in Sihuas Quechua: personal vs. shared knowledge" The Nature of Evidentiality Conference, The Netherlands, 14–16 June 2012. SIL International. Internet. 13 April 2014.
  • Lefebvre, Claire, and Pieter Muysken. Mixed Categories: Nominalizations in Quechua. Dordrecht, Holland: Kluwer Academic, 1988. Print.
  • Weber, David. "Information Perspective, Profile, and Patterns in Quechua." Evidentiality: The Linguistic Coding of Epistemology. Ed. Wallace L. Chafe and Johanna Nichols. Norwood, NJ: Ablex Pub, 1986. 137–55. Print.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Quechuan languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
kecsua nyelvű változatát!

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adelaar 2004
  2. Peter Landerman, 1991. Quechua dialects and their classification. PhD dissertation, UCLA
  3. Lyle Campbell, American Indian Languages: The Historical Linguistics of Native America, Oxford University Press, 1997, p. 189
  4. (2015. december 1.) „Afines Quechua en el Vocabulario Mapuche de Luis de Valdivia”. RLA. Revista de lingüística teórica y aplicada 53 (2), 73–96. o. DOI:10.4067/S0718-48832015000200004.  
  5. Jolkesky, Marcelo Pinho de Valhery (2016), Estudo arqueo-ecolinguístico das terras tropicais sul-americanas, Brasília: University of Brasília, <http://www.etnolinguistica.org/tese:jolkesky-2016-arqueoecolinguistica>
  6. Edward A. Roberts, A Comprehensive Etymological Dictionary of the Spanish Language..., 2014.
  7. a b c d Adelaar 2004, p. 179.
  8. Alderetes, Jorge R.: Morfología nominal del quechua santiagueño, 1997
  9. Wunderlich, Dieter (2005). Variation der Person-Numerus-Flexion in Quechua. Flexionsworkshop Leipzig, 14. Juli 2005]
  10. Lakämper, Renate, Dieter Wunderlich. 1998. Person marking in Quechua: a constraint-based minimalist analysis. Lingua 105: pp. 113–48.
  11. Lakämper, Renate. 2000. Plural- und Objektmarkierung in Quechua. Doctoral Dissertation. Philosophische Fakultät der Heinrich-Heine-Universität Düsseldorf
  12. Adelaar 2007: 189
  13. Aikhenvald 2004, p. 3.
  14. a b Aikhenvald 2004, p. 377.
  15. Aikhenvald 2004, p. 79.
  16. Aikhenvald 2004, p. 72.
  17. Floyd 1999, p. 60.
  18. Floyd 1999, p. 57.
  19. Floyd 1999, p. 61.
  20. Floyd 1999, p. 95.
  21. Floyd 1999, p. 103.
  22. Floyd 1999, p. 123.
  23. Floyd 1999, p. 127.
  24. Hintz 1999, p. 1.
  25. Lefebvre & Muysken 1998, p. 89.
  26. Aikhenvald 2004, p. 68-69.
  27. Floyd 1999, p. 87.
  28. Floyd 1999, p. 89.
  29. Aikhenvald 2004, p. 358.
  30. Aikhenvald 2004, p. 380.
  31. History. Homepage.ntlworld.com. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  32. History. Homepage.ntlworld.com. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  33. [1]
  34. Saenz, S. Dedenbach-Salazar. 1990. Quechua Sprachmaterialen. In: Meyers, A., M. Volland. Beiträge zur Kulturgeschichte des westlichen Südamerika. Forschungsberichte des Landes Nordrhein-Westfalen. P. 258.
  35. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) CollynsCollantes nevű lábjegyzeteknek
  36. Carnival Theater: Uruguay's Popular Performers and National Culture
  37. Adelaar 2004, pp. 254–256.
  38. Demetrio Túpac Yupanqui, el traductor al quechua de 'El Quijote', muere a los 94 años”, El País, 2018. május 4. (Hozzáférés ideje: 2019. október 28.) 
  39. Collyns, Dan: Peru airs news in Quechua, indigenous language of Inca empire, for first time. The Guardian, 2016. december 14. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  40. Peru: The State of Quechua on the Internet · Global Voices. Global Voices , 2011. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  41. Film Kukuli (Cuzco-Peru). Latinos in London, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2012. november 10.)