Csinampa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modern Csinampák

A csinampa egy ősi közép-amerikai módszer szerint épített mezőgazdasági terület, amely rendszerint sekély vizű tavakon mesterségesen létrehozott téglalap alakú szigetet jelent. Az aztékok idejében főleg kukoricát termesztettek ilyen módszerrel.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakran lebegő kerteknek nevezett hagyományos csinampák 30 × 2.5 m átmérőjűek voltak, de hosszabbak is előfordultak. Először akácfacölöpökkel egyfajta kerítést emeltek a kijelölt sekély vizű tómeder köré, majd sárral és tavi üledékkel feltöltötték a területet, mely eredményeként egy kis sziget emelkedett a tó felszíne fölé. A szigetek sarkaiba gyakran fákat ültettek, hogy azok gyökereikkel megfogják a csinampát. A csinampák között elég széles csatornát hagytak, hogy azokon kenuval lehessen közlekedni. Ezeknek a szigeteknek igen nagy terméshozamuk volt, évente akár háromszor is be lehetett őket vetni.[1]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Susan Toby Evans: Ancient Mexico and Central America, Thomas & Hudson Kiadó

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chinampa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.