Dél-Amerika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dél-Amerika
South America (orthographic projection).svg
Népességi adatok
Népesség576 000 000 (2014-es adat) fő
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20 600 000 km²
Országok12
Függő területek 1
Földtörténeti adatok
Kor140–0 Ma
Idő kora krétaholocén
Dél-Amerika műholdképe

Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. [1] Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.

Dél-Amerikához 12 független ország tartozik, plusz 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület egy európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km², a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2014-es adat szerint népessége több mint 576 000 000 fő. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajz[szerkesztés]

Dél-Amerika domborzati térképe

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panama-földszorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panama-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.

Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.

Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.

Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: andokbeli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.

Élővilág[szerkesztés]

A lajhár a kontinens egyik legjellegzetesebb állata

Dél-Amerikában van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantula, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok, pl. jávai mongúz, vaddisznó stb.

Történelem[szerkesztés]

Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.

Indián civilizációk[szerkesztés]

Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.

Az Inka Birodalom (fővárosa Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.

Az európai hódítás[szerkesztés]

Dél-Amerika térképe (1750). Térképész: Robert de Vaugondy

1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.

Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.

Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.

A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.

Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.

Függetlenség[szerkesztés]

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a csendes-óceáni háborút.

Néhány ország csak a 20. században lett független:

Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökségűrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.

A közelmúlt történelme[szerkesztés]

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Gazdaság[szerkesztés]

Cukornád-ültetvény São Pauló államban. 2018-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 746 millió tonnával. Dél-Amerikában termelik a világ cukornádjának felét.
Szója-ültetvény Mato Grosso-ban. 2020-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 130 millió tonnával. Dél-Amerikában a világ szójababjának fele terem.
Kávéültetvény Minas Gerais-ban. 2018-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 3,5 millió tonnával. Dél-Amerika a világ kávéjának felét termeli.

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A legerősebb mezőgazdasággal rendelkező négy ország: Brazília, Argentína, Chile és Kolumbia.

Brazília a világ legnagyobb termelője a következő növényekből: cukornád, szója, kávé. További fontos növények: narancs, brazil dió, kukorica, papaja, dohány, ananász, banán, gyapot, bab stb.

Argentínában jelentős termesztett növények: a szója, a kukorica, a napraforgó, szőlő, dohány, gyapot, búza, cukornád stb.

Chile a világ egyik legnagyobb cseresznye- és áfonyatermelője, kiemelkedő még a borszőlő, alma, őszibarack, szilva és mogyorótermesztés.

Kolumbiában kiemelkedő a kávé, az avokádó és a pálmaolaj, valamint a cukornád, a banán, az ananász és a kakaó.

Bányászat[szerkesztés]

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

  • Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
  • Andok (Peru, Chile): rézérc
  • Bolívia: ón
  • Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
  • Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
  • Venezuela: kőolajtelepek

Ipar[szerkesztés]

A feldolgozóipar a II. világháború után gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)

  • Brazília: a földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12 600 MW).
  • Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
  • Uruguay: húsipar, bőripar

Kereskedelem[szerkesztés]

Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.

Országonként[szerkesztés]

Gazdasági adatok az országok összehasonlításában, rendezhető táblázatban:

A Chuquicamata a világ legnagyobb nyílt rézbányája, Chile
Ország Össz. GDP (nominális)
2017
(millió USD)[2]
GDP (PPP)
2017
(millió USD)[2]
GDP (PPP)
per fő
2017 [2]
Áru export
(milliárd USD), 2011[3]
HDI
2017
[4]
Százalék
kevesebb mint
2 USD (PPP)
per fő
per nap
 Argentína &0000000000628935.000000628 935 &0000000000912816.000000912 816 &0000000000020707.00000020 707 &0000000000000083.70000083,7 &0000000000000000.8250000,825 &0000000000000002.6000002,6
 Bolívia &0000000000039267.00000039 267 &0000000000083608.00000083 608 &0000000000007552.0000007 552 &0000000000000009.1000009,1 &0000000000000000.6930000,693 &0000000000000024.90000024,9
 Brazília &0000000002140940.0000002 140 940 &0000000003216031.0000003 216 031 &0000000000015485.00000015 485 &0000000000000250.800000250,8 &0000000000000000.7590000,759 &0000000000000010.80000010,8
 Chile &0000000000251220.000000251 220 &0000000000455941.000000455 941 &0000000000024796.00000024 796 &0000000000000086.10000086,1 &0000000000000000.8450000,845 &0000000000000002.7000002,7
 Kolumbia &0000000000306439.000000306 439 &0000000000720151.000000720 151 &0000000000014609.00000014 609 &0000000000000056.50000056,5 &0000000000000000.7470000,747 &0000000000000015.80000015,8
 Ecuador &0000000000097362.00000097 362 &0000000000184629.000000184 629 &0000000000011004.00000011 004 &0000000000000022.30000022,3 &0000000000000000.7520000,752 &0000000000000010.60000010,6
Falkland-szigetek[5] (UK) &0000000000000206.400000206,4 &0000000000000206.400000206,4 &0000000000070800.00000070 800 &0000000000000000.2600000,26
Francia Guyana[6] (Franciao.) &0000000000004456.0000004 456 &0000000000004456.0000004 456 &0000000000019728.00000019 728 &0000000000000001.3000001,3
 Guyana &0000000000003591.0000003 591 &0000000000006398.0000006 398 &0000000000008306.0000008 306 &0000000000000000.9000000,9 &0000000000000000.6540000,654 &0000000000000018.00000018,0
 Paraguay &0000000000028743.00000028 743 &0000000000068005.00000068 005 &0000000000009779.0000009 779 &0000000000000009.8000009,8 &0000000000000000.7020000,702 &0000000000000013.20000013,2
 Peru &0000000000207072.000000207 072 &0000000000429711.000000429 711 &0000000000013501.00000013 501 &0000000000000046.30000046,3 &0000000000000000.7500000,750 &0000000000000012.70000012,7
 Suriname &0000000000003641.0000003 641 &0000000000007961.0000007 961 &0000000000013934.00000013 934 &0000000000000001.6000001,6 &0000000000000000.7200000,720 &0000000000000027.20000027,2
 Uruguay &0000000000058123.00000058 123 &0000000000077800.00000077 800 &0000000000022271.00000022 271 &0000000000000008.0000008,0 &0000000000000000.8040000,804 &0000000000000002.2000002,2
 Venezuela &0000000000251589.000000251 589 &0000000000404109.000000404 109 &0000000000012856.00000012 856 &0000000000000092.60000092,6 &0000000000000000.7610000,761 &0000000000000012.90000012,9
Össz. &0000000003836569.0000003 836 569 &0000000006642623.0000006 642 623 &0000000000017852.00000017 852 &0000000000000669.100000669,1 &0000000000000000.7720000,772 &0000000000000011.30000011,3

Gazdaságilag legfontosabb városok[szerkesztés]

Santiago, Chile pénzügyi központja
No. Város Ország GDP (milliárd USD)[7] Népesség [7] GDP per fő
(2015)
1 São Paulo Brazília $430 20,847,500 $20,650
2 Buenos Aires Argentína $315 13,381,800 $23,606
3 Lima Peru $176 10,674,100 $16,530
4 Rio de Janeiro Brazília $176 12,460,200 $14,176
5 Santiago Chile $171 7,164,400 $32,929
6 Bogotá Kolumbia $160 9,135,800 $17,497
7 Brasília Brazília $141 3,976,500 $35,689
8 Belo Horizonte Brazília $84 5,595,800 $15,134

Kultúra[szerkesztés]

A legelterjedtebb vallás a római katolikus. Francia Guyanában ezenkívül számos protestáns él. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivétel, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.

A kontinens két legnagyobb számban beszélt nyelve a portugál és a spanyol. A portugál anyanyelvűek többségben vannak (51%), de a spanyol több országban hivatalos nyelv (a portugál anyanyelvűek jelentős része brazil). Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:

Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.

Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.

Népek[szerkesztés]

Dél-Amerika fő népcsoportjai:

Dél-Amerika etnikai megoszlása[8][9]
ország indián fehér mesztic mulatt fekete zambó ázsiai
 Argentína 1% 85% 14% 0% 0% 0% 0%
 Bolívia 55% 12% 30% 2% 0% <1% 0%
 Brazília <1% 48% 23% 20% 8% 0% 1.%
 Chile 3% 64% 33% 0% 0% 0% 0%
 Kolumbia 2% 37% 49% 8% 2% 0% 0%
 Ecuador 39% 10% 41% 5% 5% 0% 0%
 Paraguay 3% 20% 75% 4% 0% 0% 0%
 Peru 45% 15% 35% 2% 0% 0% 3%
 Uruguay 0% 88% 8% 4% 0% 0% 0%
 Venezuela 3% 43% 60% 8% 2% 0% 1%


Dél-Amerika országai[szerkesztés]

Dél-Amerika országai

Független államok[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Európai országok dél-amerikai területei[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földrajzi világatlasz 163. o.
  2. a b c World Economic Outlook Database. IMF, 2017. április 1. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  3. Country Comparison:Exports. The World Factbook. CIA, 2011
  4. Human Development Report 2014. Human development indices. The United Nations. (Hozzáférés: 2011. május 24.)
  5. Sablon:CIA World Factbook link
  6. Guyane (francia nyelven). IEDOM, 2009
  7. a b Global Metro Monitor. Brookings Institution, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
  8. The World Factbook. Cia.gov . (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  9. Lizcano Fernández, Francisco (May–August 2005). „Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI” (Spanish nyelven) (PDF). Convergencia, Mexico 38, 185–232; table on p. 218. o, Kiadó: Universidad Autónoma del Estado de México, Centro de Investigación en Ciencias Sociales y Humanidades. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1405-1435.  
  10. Az Egyesült Királyság saját kormányzású, tengerentúli területe
  11. Franciaország tengerentúli megyéje

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:South America
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-Amerika témájú médiaállományokat.

Hírek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]