Dél-Amerika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dél-Amerika
South America (orthographic projection).svg
Népességi adatok
Népesség423 581 078 (2018-as adat) fő
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17 840 000 km²
Országok12
Függő területek 1
Földtörténeti adatok
Kor140–0 Ma
Idő kora krétaholocén
Dél-Amerika műholdképe

Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. [1] Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.

Dél-Amerikához 12 független ország tartozik, plusz 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület egy európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km², a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2018-as adat szerint népessége több mint 423 581 078 fő. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajz[szerkesztés]

Dél-Amerika domborzati térképe

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panama-földszorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panama-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.

Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.

Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.

Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: andokbeli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.

Élővilág[szerkesztés]

A lajhár a kontinens egyik legjellegzetesebb állata

Dél-Amerikában van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantula, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok, pl. jávai mongúz, vaddisznó stb.

Történelem[szerkesztés]

Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.

Indián civilizációk[szerkesztés]

Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.

Az Inka Birodalom (fővárosa Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.

Az európai hódítás[szerkesztés]

Dél-Amerika térképe (1750). Térképész: Robert de Vaugondy

1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.

Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.

Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.

A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.

Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.

Függetlenség[szerkesztés]

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a csendes-óceáni háborút.

Néhány ország csak a 20. században lett független:

Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökségűrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.

A közelmúlt történelme[szerkesztés]

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Gazdaság[szerkesztés]

Cukornád-ültetvény São Pauló államban. 2018-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 746 millió tonnával. Dél-Amerikában termelik a világ cukornádjának felét.
Szója-ültetvény Mato Grosso-ban. 2020-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 130 millió tonnával. Dél-Amerikában a világ szójababjának fele terem.
Kávéültetvény Minas Gerais-ban. 2018-ban Brazília volt a világ legnagyobb termelője, 3,5 millió tonnával. Dél-Amerika a világ kávéjának felét termeli.

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A legerősebb mezőgazdasággal rendelkező négy ország: Brazília, Argentína, Chile és Kolumbia.

Brazília a világ legnagyobb termelője a következő növényekből: cukornád, szója, kávé. További fontos növények: narancs, brazil dió, kukorica, papaja, dohány, ananász, banán, gyapot, bab stb.

Argentínában jelentős termesztett növények: a szója, a kukorica, a napraforgó, szőlő, dohány, gyapot, búza, cukornád stb.

Chile a világ egyik legnagyobb cseresznye- és áfonyatermelője, kiemelkedő még a borszőlő, alma, őszibarack, szilva és mogyorótermesztés.

Kolumbiában kiemelkedő a kávé, az avokádó és a pálmaolaj, valamint a cukornád, a banán, az ananász és a kakaó.

Bányászat[szerkesztés]

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

  • Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
  • Andok (Peru, Chile): rézérc
  • Bolívia: ón
  • Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
  • Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
  • Venezuela: kőolajtelepek

Ipar[szerkesztés]

A feldolgozóipar a II. világháború után gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)

  • Brazília: a földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12 600 MW).
  • Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
  • Uruguay: húsipar, bőripar

Kereskedelem[szerkesztés]

Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.

Országonként[szerkesztés]

Gazdasági adatok az országok összehasonlításában, rendezhető táblázatban:

A Chuquicamata a világ legnagyobb nyílt rézbányája, Chile
Ország Össz. GDP (nominális)
2017
(millió USD)[2]
GDP (PPP)
2017
(millió USD)[2]
GDP (PPP)
per fő
2017 [2]
Áru export
(milliárd USD), 2011[3]
HDI
2017
[4]
Százalék
kevesebb mint
2 USD (PPP)
per fő
per nap
 Argentína &0000000000628935.000000628 935 &0000000000912816.000000912 816 &0000000000020707.00000020 707 &0000000000000083.70000083,7 &0000000000000000.8250000,825 &0000000000000002.6000002,6
 Bolívia &0000000000039267.00000039 267 &0000000000083608.00000083 608 &0000000000007552.0000007 552 &0000000000000009.1000009,1 &0000000000000000.6930000,693 &0000000000000024.90000024,9
 Brazília &0000000002140940.0000002 140 940 &0000000003216031.0000003 216 031 &0000000000015485.00000015 485 &0000000000000250.800000250,8 &0000000000000000.7590000,759 &0000000000000010.80000010,8
 Chile &0000000000251220.000000251 220 &0000000000455941.000000455 941 &0000000000024796.00000024 796 &0000000000000086.10000086,1 &0000000000000000.8450000,845 &0000000000000002.7000002,7
 Kolumbia &0000000000306439.000000306 439 &0000000000720151.000000720 151 &0000000000014609.00000014 609 &0000000000000056.50000056,5 &0000000000000000.7470000,747 &0000000000000015.80000015,8
 Ecuador &0000000000097362.00000097 362 &0000000000184629.000000184 629 &0000000000011004.00000011 004 &0000000000000022.30000022,3 &0000000000000000.7520000,752 &0000000000000010.60000010,6
Falkland-szigetek[5] (UK) &0000000000000206.400000206,4 &0000000000000206.400000206,4 &0000000000070800.00000070 800 &0000000000000000.2600000,26
Francia Guyana[6] (Franciao.) &0000000000004456.0000004 456 &0000000000004456.0000004 456 &0000000000019728.00000019 728 &0000000000000001.3000001,3
 Guyana &0000000000003591.0000003 591 &0000000000006398.0000006 398 &0000000000008306.0000008 306 &0000000000000000.9000000,9 &0000000000000000.6540000,654 &0000000000000018.00000018,0
 Paraguay &0000000000028743.00000028 743 &0000000000068005.00000068 005 &0000000000009779.0000009 779 &0000000000000009.8000009,8 &0000000000000000.7020000,702 &0000000000000013.20000013,2
 Peru &0000000000207072.000000207 072 &0000000000429711.000000429 711 &0000000000013501.00000013 501 &0000000000000046.30000046,3 &0000000000000000.7500000,750 &0000000000000012.70000012,7
 Suriname &0000000000003641.0000003 641 &0000000000007961.0000007 961 &0000000000013934.00000013 934 &0000000000000001.6000001,6 &0000000000000000.7200000,720 &0000000000000027.20000027,2
 Uruguay &0000000000058123.00000058 123 &0000000000077800.00000077 800 &0000000000022271.00000022 271 &0000000000000008.0000008,0 &0000000000000000.8040000,804 &0000000000000002.2000002,2
 Venezuela &0000000000251589.000000251 589 &0000000000404109.000000404 109 &0000000000012856.00000012 856 &0000000000000092.60000092,6 &0000000000000000.7610000,761 &0000000000000012.90000012,9
Össz. &0000000003836569.0000003 836 569 &0000000006642623.0000006 642 623 &0000000000017852.00000017 852 &0000000000000669.100000669,1 &0000000000000000.7720000,772 &0000000000000011.30000011,3

Gazdaságilag legfontosabb városok[szerkesztés]

Santiago, Chile pénzügyi központja
No. Város Ország GDP (milliárd USD)[7] Népesség [7] GDP per fő
(2015)
1 São Paulo Brazília $430 20,847,500 $20,650
2 Buenos Aires Argentína $315 13,381,800 $23,606
3 Lima Peru $176 10,674,100 $16,530
4 Rio de Janeiro Brazília $176 12,460,200 $14,176
5 Santiago Chile $171 7,164,400 $32,929
6 Bogotá Kolumbia $160 9,135,800 $17,497
7 Brasília Brazília $141 3,976,500 $35,689
8 Belo Horizonte Brazília $84 5,595,800 $15,134

Demográfia[szerkesztés]

Nyelvek[szerkesztés]

Dél-Amerika hivatalos nyelvei

A spanyol és a portugál a leginkább beszélt nyelvek Dél-Amerikában. A spanyol a legtöbb ország hivatalos nyelve, néhány országban más anyanyelvekkel együtt. A portugál Brazília hivatalos nyelve.

Suriname hivatalos nyelve a holland; Guyana hivatalos nyelve az angol, bár ebben az országban legalább tizenkét más nyelvet beszélnek, beleértve a portugált, a kínait, a hindusztánit és számos anyanyelvet.[8]

A Falkland-szigeteken angolul beszélnek.

A francia Francia Guyana hivatalos nyelve és a brazil Amapá állam második nyelve.

Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:

Vallás[szerkesztés]

A dél-amerikaiak mintegy 90% -a keresztény [9] zömük római katolikus. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivétel, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.

Az afroamerikai vallások és kultuszok szintén elterjedtek egész Dél-Amerikában, például a candomblé, umbanda és encantados.

A kardecista spiritizmus több országban jelentős hívőtáborral megtalálható.

Vallási megoszlás 2013-as adatok alapján [10]
Ország Keresztény Római katolikus Más keresztény Nem vallásos
(ateista és agnosztikus)
 Argentína 88% 77% 11% 11%
 Bolívia 96% 74% 22% 4%
 Brazília 88% 64% 22% 8%
 Chile 70% 57% 13% 25%
 Kolumbia 92% 80% 12% 7%
 Paraguay 96% 87% 9% 2%
 Peru 94% 81% 13% 3%
 Suriname 51% 29% 22% 5%
 Uruguay 58% 47% 11% 41%
 Venezuela 88% 71% 17% 8%

Népcsoportok[szerkesztés]

Dél-Amerika fő népcsoportjai:

Dél-Amerika etnikai megoszlása[11][12]
ország indián fehér mesztic mulatt fekete zambó ázsiai
 Argentína 1% 85% 14% 0% 0% 0% 0%
 Bolívia 55% 12% 30% 2% 0% <1% 0%
 Brazília <1% 48% 23% 20% 8% 0% 1.%
 Chile 3% 64% 33% 0% 0% 0% 0%
 Kolumbia 2% 37% 49% 8% 2% 0% 0%
 Ecuador 39% 10% 41% 5% 5% 0% 0%
 Paraguay 3% 20% 75% 4% 0% 0% 0%
 Peru 45% 15% 35% 2% 0% 0% 3%
 Uruguay 0% 88% 8% 4% 0% 0% 0%
 Venezuela 3% 43% 60% 8% 2% 0% 1%

Legnagyobb várostömörülések[szerkesztés]

Agglomeráció neve
(Región metropolitana)
Ország Terület
(km2)
Népesség
(2019 Citypopulation)[13]
Népesség
(2017 ENSZ)
Népesség (hivatalos)
1 São Paulo  BRA 2943 33 652 991 33 652 991[14] 22 672 582[15][16]
2 Nagy-Buenos Aires  ARG 7998 15 180 953 15 042 367 15 875 587[17]
3 Rio de Janeiro  BRA 12 645 12 960 768 12 526 719 10 838 752[18]
4 Lima  PER 2900 12 140 535 10 161 038 9 283 771[19]
5 Bogotá  COL 2820 9 876 069 9 793 193 10 555 058[20]
6 Nagy-Santiago  CHI 13 770 7 115 937 7 123 189 6 428 590[21]
7 Belo Horizonte  BRA 9800 5 828 923 5 836 032 4 035 194[22]
8 Brasília  BRA 9435 4 201 737 4 532 648 3 553 856[22]
9 Medellín  COL 1250 3 866 200 4 505 797 3 775 000[23]
10 Porto Alegre  BRA 9800 4 275 926 4 378 628 4 035 194[22]
11 Recife  BRA 2768 4 097 667 4 097 667 3 805 901[22]
12 Caracas  VEN 17 879 2 958 936 3 127 612 2 923 959[24]

Kultúra[szerkesztés]

Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.

Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.

Dél-Amerika országai[szerkesztés]

Dél-Amerika országai

Független államok[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Európai országok dél-amerikai területei[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földrajzi világatlasz 163. o.
  2. a b c World Economic Outlook Database. IMF, 2017. április 1. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  3. Country Comparison:Exports. The World Factbook. CIA, 2011
  4. Human Development Report 2014. Human development indices. The United Nations. (Hozzáférés: 2011. május 24.)
  5. Sablon:CIA World Factbook link
  6. Guyane (francia nyelven). IEDOM, 2009
  7. a b Global Metro Monitor. Brookings Institution, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
  8. The Languages spoken in Guyana (amerikai angol nyelven). Studylands . (Hozzáférés: 2016. április 12.)
  9. Christians. Pewforum.org , 2012. december 18. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  10. Las religiones en tiempos del Papa Francisco (spanyol nyelven) (PDF). Latinobarómetro, 2014. április 1. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  11. The World Factbook. Cia.gov . (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  12. Lizcano Fernández, Francisco (May–August 2005). „Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI” (spanish nyelven) (PDF). Convergencia, Mexico 38, 185–232; table on p. 218. o, Kiadó: Universidad Autónoma del Estado de México, Centro de Investigación en Ciencias Sociales y Humanidades. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1405-1435.  
  13. Major Agglomerations of the World - Population Statistics and Maps
  14. Macrometrópole Paulista
  15. Censo IBGE 2010
  16. Macrometrópole Paulista
  17. censo 2010
  18. Censo IBGE 2010
  19. Dane 2005
  20. DANE 2008
  21. Est INE 2010
  22. a b c d Est IGBE 2008
  23. Medellín
  24. INE 2011
  25. Az Egyesült Királyság saját kormányzású, tengerentúli területe
  26. Franciaország tengerentúli megyéje

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:South America
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-Amerika témájú médiaállományokat.

Hírek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]