Tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, Παραλία Καλογριάς, Görögország

A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében.

A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.

Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Galileai-tenger néven is ismert.

A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[1]

Etimológia[szerkesztés]

A tenger török eredetű szó, a finnugrista[2] álláspont szerint csuvasos jövevényszó,[3] az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is.

A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve[szerkesztés]

Csendes-óceán[szerkesztés]

Atlanti-óceán[szerkesztés]

Beltengerek[szerkesztés]

Indiai-óceán[szerkesztés]

Jeges-tenger[szerkesztés]

Déli-óceán[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tenger témájú médiaállományokat.