Dánia-szoros
| Dánia-szoros | |
 | |
| Úszó jégtáblák a Dánia-szorosban | |
| Országok |  Grönland Izland |
| Hely | Atlanti-óceán |
| Hosszúság | 480 km |
| Legkisebb szélesség | 289 km |
| Elhelyezkedése | |
 Dánia-szoros
Pozíció Grönland térképén
| |
 é. sz. 67°, ny. h. 24°Koordináták: é. sz. 67°, ny. h. 24° | |
 | |
| A Norvég-tenger térképe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia-szoros témájú médiaállományokat. | |
A Dánia-szoros vagy Grönlandi-szoros (dánul Danmarksstrædet, izlandiul Grænlandssund) egy 480 km hosszú és a legszűkebb részén 289 km széles óceáni szoros Grönland és Izland között. Tőle keletre fekszik a norvég Jan Mayen-sziget.
Természetföldrajzi helyzete[szerkesztés]
Az Északi-sarki-óceán részének tekintett Grönlandi-tengert köti össze az Atlanti-óceánhoz tartozó Irminger-tengerrel. A Jeges-tenger és vele a szoros meglehetősen sekély; az Irminger-tenger jóval mélyebb. Ezért a szoros déli végén egy kb. 3500 m magas és igen meredek tereplépcső alakult ki.
Szerepe a globális áramlási rendszerekben[szerkesztés]
A Broecker-féle globális óceáni szállítószalag (Global Ocean Conveyor Belt) részeként kialakult, mélytengeri Kelet-grönlandi áramlás ebben a szorosban halad dél felé Grönland partjai mellett. A víz egy része északról, a Jeges-tengerből érkezik, más része az Észak-atlanti vízsüllyedés eredményeként Izlandtól északra bukik a mélybe. E két víztömeg együttes hozama mintegy 5 000 000 m3/s;[1] az Észak-atlanti vízsüllyedés változó intenzitása miatt erősen ingadozó.
A szoros végéhez érve az áramlat a tereplépcsőn a mélybe bukik; egyesek ezt nevezik a világ legnagyobb vízesésének (Denmark Strait cataract).
A történelemben[szerkesztés]
A második világháborúban, 1941. május 24-én ebben a szorosban süllyesztette el a német Bismarck csatahajó a brit HMS Hood csatacirkálót.
