Hudson-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hudson-öböl és környéke Kanadában

A Hudson-öböl egy rendkívül nagy, zárt tengeröböl Kanada északkeleti partvidékén, a Kanadai-szigetvilágban. Mérete alapján melléktenger; az Atlanti-óceánnal a Hudson-szoros köti össze, északon a Foxe-csatorna és a meglehetősen keskeny Roes Welcome-szoros kapcsolja a Foxe-medencéhez. Éppen ezért egyes források az Északi Jeges-tenger, mások az Atlanti-óceán peremtengerének tekintik.

Henry Hudsontől nevezték el – ő fedezte föl 1610-ben, és itt is halt meg 1611-ben.

Melléke a nagy hideg miatt javarészt lakhatatlan síkvidék, amit számos kisebb tó tarkít. A zord éghajlat miatt növényzete és állatvilága is különleges.

A keleti krí nyelven a Hudson- és James-öblök neve Wînipekw (déli nyelvjárás), illetve Wînipâkw (északi nyelvjárás), azaz „sáros víz”, „pocsolyavíz”. Ugyanebből a szóból ered a Winnipeg-tó és Winnipeg város neve.

Természeti földrajza[szerkesztés]

Peremtengerként az Észak-amerikai litoszféralemezen (Észak-Amerika selfjén) helyezkedik el – teljes területe 1 232 000 km² (1 233 000 km²[1]). Alakja nagyjából izometrikus: hossza valamivel több, szélessége kevesebb, mint 1000 km. Átlagos vízmélysége 130 m, a legnagyobb mélysége 257 m;[2] 259 m[1]).

Óriási terület folyóvizeit gyűjti, beleértve Ontariót, Quebecet, Saskatchewant, Albertát, Manitoba jó részét, Észak-Dakota és Minnesota egy részét és Nunavut délkeleti részét. Több mint 30 folyó ömlik bele; a nagyobbak:

Bejárata a Hudson-szorosban 70 mérföld széles. (1 nemzetközi tengeri mérföld=1852m)

A központi részén nincsenek szigetek, de keleten, ahol a víz sekélyebb, sok szigete van:

A szigetek összterülete mintegy 80 000 km²; a két legnagyobb: az Agomaska és Charlton.

Déli partjának nagy öble a mintegy 400 km hosszú, átlagosan 160 km széles James-öböl. A nyugati part nagyobb öblei a Port Nelson-öböl és a Chesterfield-öböl.

Partjai általában meglehetősen meredekek – a legkevésbé délnyugaton.

Az öbölben a dagály 3–4,5 m magas.

Kialakulása[szerkesztés]

A mélyedés a kanadai pajzson, a kainozoikumi eljegesedés során alakult ki a Laurentida jégpajzs koptató hatására. Felszíni formáit is a szárazföldi jégtakaró mozgása alakította; mederüledékét is az egykori jégár szállította mostani helyükre. A víz a holocén időszakban, a szárazföldi jég elolvadása után öntötte el.[3] Koordinátái: 78°-95° nyugat, 51°-70° észak.[4]

Növényzete, állatvilága[szerkesztés]

Különleges növény és állatvilágot rejt az öböl és környéke, egyebek közt ez a tundrafarkasnak is nevezett hudson-öböli farkas élőhelye.[5]

Nemzetközi jogi helyzete[szerkesztés]

Úgynevezett történeti öböl.[1] Ez azt jelenti, hogy bár nem felel meg a beltenger tengerjogi kritériumainak, mégis a parti állam történelmi szokásjoga alapján az egyezmény kivételt tesz. A több, mint 100 éves kanadai szuverenitás során idegen hajók elől – a peremtengerektől eltérően – teljesen elzárható volt, igy Kanada sikerrel minősítette ilyennek a Hudson-öblöt. Így tehát a Hudson-öbölre 70 tengeri mérföldes bejárata ellenére a beltengerekre vonatkozó szabályok irányadók.[4] (A beltengerre vonatkozó tengerjogi kritérium: hogy az öböl a parti tenger alapvonalától egészében a part felé essen, vagy zárt tenger legyen; vagyis olyan öböl, amelyet minden oldalról ugyanaz a szárazföld vesz körül, és a kijárata nem szélesebb 24 tengeri mérföldnél, és ugyanannak az államnak a birtokában van.)

Gazdaságföldrajza[szerkesztés]

Legnagyobb kikötője az öböl nyugati partján, Manitoba államban épült Churchill. Júniustól novemberig itt rakják hajóra a Kanada középső részeiről vasúton ideszállított gabonát és húsárut – novemberben az öböl befagy, és csak júniusban enged ki újra.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 9638475285 p. 295.
  2. Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 678. o. ISBN 9639257001  
  3. Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 30.
  4. ^ a b Nagy, Károly. Nemzetközi jog. Püski, Budapest, o. 179-181.. o (1999). ISBN 963-9188-19-0 
  5. Szürke farkas (Canis lupus) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 15.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hudson Bay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]