Winnipeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winnipeg
Skyline Winnipeg.jpg
Winnipeg zászlaja
Winnipeg zászlaja
Winnipeg címere
Winnipeg címere
Mottó: Unum Cum Virtute Multorum
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Tartomány Manitoba
Alapítás éve 1873
Irányítószám R2C–R3Y
Körzethívószám 204
Népesség
Népesség 633 451 fő (2006) +/-
Népsűrűség 1365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 238 m
Terület 464,01 km²
Időzóna CST, UTC-6
Elhelyezkedése
Winnipeg  (Kanada)
Winnipeg
Winnipeg
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 49° 53′, ny. h. 97° 10′Koordináták: é. sz. 49° 53′, ny. h. 97° 10′
Winnipeg, Manitoba Location.png
Winnipeg elhelyezkedése Manitobában. (A sarokban Manitoba elhelyezkedése Kanadában.)
Winnipeg weboldala

Winnipeg Kanada Manitoba tartományának legnagyobb városa és közigazgatási központja. Területe 464 km², vonzáskörzetével együtt 5303 km². Lakossága 633 451 fő, városi övezetével együtt 641 483 fő, vonzáskörzetével együtt 694 668 fő (a 2006-os népszámlálás adatai alapján).

A Vörös folyó és az Assziniboin folyó találkozásánál (The Forks), Észak-Amerika földrajzi középpontjának közelében helyezkedik el.

A közelében tavak százai találhatók, köztük a világ 11. legnagyobb tava, a Winnipeg-tó, a Manitoba-tó és az Erdők tava (angolul Lake of the Woods).

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a „sáros vizek” jelentésű nyugati krí szavak egy átirata.

Földrajza, éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszúsági fokokat tekintve Kanada közepétől valamivel nyugatra helyezkedik el, körülbelül 100 kilométerrel északra az Egyesült Államok határától, a kanadai préri keleti szélének közelében, a Winnipeg-tótól 70 kilométerre délre. A Vörös-folyó árterében épült, termékeny mezőgazdasági vidék veszi körül. A talaj agyagos, felül vastag, termékeny fekete réteggel.

Éghajlata nedves kontinentális. A tavasz és az ősz rövid, mintegy hathetes, de változékony ilyenkor az idő. (Októberben mértek már 30,5 és -20,6 °C, májusban 37.8 és -11.7 °C-ot is). A telek hosszúak és hidegek. Mivel a közelben nincsenek az éghajlati hatásokat mérséklő hegyláncok, a régió ki van téve különböző éghajlati rendszerek, köztük a hideg sarki hatásainak. Ugyanakkor gyakrabban emelkedik 30 °C fölé a hőmérséklet, mint bármely másik kanadai nagyvárosban. November és március közt általában fagypont alatt van a hőmérséklet, május közepe és szeptember közt pedig 20 °C felett.

A kanadai környezetvédelmi minisztérium szerint a világ leghidegebb 600 ezer lakosúnál népesebb városa. Ugyanakkor sok a napsütés, évente több, mint 2300 óra. A winnipegi negatív hőmérsékleti rekord -47.8 °C (1879. december 24).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös-folyó és az Assziniboin-folyó összefolyása, mai nevén The Forks („Az elágazások”) évezredek óta fontos találkozási pontja az amerikai indiánok kenu útvonalainak. A szájhagyomány, a régészeti leletek; sziklavésetek (petroglifák) alapján ismert, hogy az indiánok táboroztak, halásztak és kereskedtek erre, valamivel északabbra pedig még a mezőgazdaság is gyökeret vert.

A folyók messze hatoló utakat biztosítottak és számos különböző népet kötöttek össze, mint a krík, a mandanok, assziniboinok, sziúk, lakoták és mások. Mellettük ősi mesterséges halmok találhatók, hasonlók azokhoz, amelyeket a déli vidékek halomépítői hoztak létre. A Winnipeg-tó belső tengerként funkcionált, rajta keresztül vízi úton megközelíthetőek voltak a nyugati hegyvidékek, keleten a Nagy Tavak, észak felé pedig az óceán. Fontos észak-déli összekötő útvonalként szolgált a Vörös-folyó.

Felső Fort Garry az 1870-es évek elején.

Az első európaiak 1738-ban érkeztek a vidékre. Sieur de la Vérendrye prémkereskedő telepet hozott létre Fort Rouge-ban. Ezt később elhagyták, de számos más telep létesült a Vörös-folyó környékén. 1809-ben a North West Company megalapította Fort Gibraltart, 1812-ben pedig a Hudson's Bay Company Fort Douglast. A két társaság könyörtelen harcot folytatott egymás ellen, amelynek során több erőd megsemmisült. 1821-ben azzal szűnt meg az ellenségeskedés, hogy a két cég egyesült. A Fort Gibraltart, amely a mai Winnipeg területén épült, 1822-ben Fort Garry névre keresztelték át és ez játszotta a cég fő kereskedőtelepének szerepét a régióban. 1826-ban egy árvíz elpusztította, de 1835-ben újraépítették. A prémkereskedelemben nem volt nagy szerepe, ám sok évre ez lett a Társaság Kormányzójának székhelye és az első nyugat-kanadai gyarmat központja.

Felső Fort Garry ma.

1869-ben Winnipegben tört ki a Vörös-folyó felkelés, a Louis Riel vezette métis nép és a Kelet-Kanadából érkező bevándorlók közti konfliktus. A konfliktusnak a „Wolseley-expedíció”, a Garnet Wolseley tábornok vezette kanadai haderő érkezése vetett véget, amelynek az is a következménye lett, hogy Manitoba 1870-ben az ötödik tartományként csatlakozott Kanadához, Winnipeg pedig 1873. november 8-án város lett.

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992 óta önkormányzati testületét 15, egy-egy választókerületet képviselő városi tanácsnok és háromévente közvetlenül választott polgármester alkotja. A jelenlegi polgármestert, Sam Katzot 2004-ben választották meg, majd 2006-ban újraválasztották.

Tartományi, szövetségi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winnipeget 31-en képviselik a Manitobai Törvényhozó Gyűlésben. A kanadai képviselőházban nyolc képviselője foglal helyet. A szenátusban hat winnipegi van (de csak ketten képviselik a várost).

Közbiztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-ben Winnipegben százezer főre 12 167 bűnügy esett, ezzel Regina, Saskatoon és Abbotsford után a negyedik volt a kanadai nagyvárosi övezetek rangsorában. A félmilliónál több lakosú nagyvárosi övezetek közül itt volt a legnagyobb a bűnesetek száma, 50%-kal Calgary és több, mint 100%-kal Toronto felett.

A következő évben 8%-kal kevesebb bűnügyet regisztráltak. Autólopásban viszont még mindig Manitoba vezet a kanadai tartományok közt és a lopások Winnipegben koncentrálódnak.

A winnipegi rendőrség több, mint 1300 rendőrt alkalmaz.

Winnipegi látkép

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A winnipegi tömegközlekedés kezdetei 1882-ig nyúlnak vissza, amikor lóvasutat hoztak létre. 1891-től ezeket villamosok váltották fel, amelyek 1955-ig futottak. 1918-tól autóbuszokat is alkalmaztak, 1938 és 1970 közt pedig trolin is lehetett közlekedni. A mai helyi tömegközlekedési vállalat, a Winnipeg Transit már csak dízelüzemű buszokat alkalmaz. Több évtizede megvalósulatlan gondolat, hogy a városközpontot gyors vasúti, vagy buszösszeköttetéssel kellene ellátni a Manitobai Egyetem külvárosi kampuszával.

A téli és a nyári hőmérséklet erős ingadozásai miatt az utak általában rossz állapotban vannak.

A város a 75-ös manitoba tartományi főúton keresztül közvetlen összeköttetésben van az Egyesült Államokkal. (A határon túl az I-29-es és az US 75-ös főutakban folytatódik. Az út Kanadában Emersonnál végződik. Itt van a legforgalmasabb határátkelőhely Vancouver és a Nagy Tavak közt.[1] Az emersoni kereskedelmi forgalom jórésze winnipegi eredetű, vagy oda tart. Winnipeg városon belül a főút neve Pembina főút (42-es út).

A városközpontban elhelyezkedő winnipegi buszpályaudvarról Greyhound Canada, Jefferson Lines, Grey Goose Bus Lines, Beaver Bus Lines, és a Brandon Air Shuttle társaságok közlekedtetnek helyközi és nemzetközi járatokat.

Winnipeg repülőtere, amely 2006 decemberében kapta a Winnipegi James Armstrong Richardson Nemzetközi repülőtér nevet jelenleg fejlesztés alatt áll. Új terminálját, egy irodaházat és egy második hotelt 2009-ben tervezik átadni. Ez volt Kanada első nemzetközi repülőtere, amikor 1928-ban Stevenson Aerodrome néven átadták.[2]

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winnipegben jelentős magyar közösségek élnek. Szervezeteik: Szent István Magyar Ház, Kapisztrán Magyar Néptáncegyüttes, Kárpát Magyar Néptáncegyüttes, Padovai Szt. Antal Római Katolikus Templom[3], Magyar Unitárius Templom. Magyarország tiszteletbeli konzulátust tart fenn a városban, a tiszteletbeli konzul Frohlinger Tamás.[4]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NAIPN: North American Inland Ports. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  2. Found Locally: Transportation. (Hozzáférés: 2007. július 17.)
  3. Emlékfoszlányok - Fr. Szabó Szerén O.F.M.
  4. A winnipegi magyar közösség honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Winnipeg témájú médiaállományokat.

Angolul: