Jégkorong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jégkorong
Eishockey Eisbaeren gegen Capitals.jpg

Legfelsőbb vezető testületNemzetközi Jégkorongszövetség
Egyéb nevek hoki
Első játék 1875. március 3. Victoria Jégcsarnok, Montréal (első megrendezett beltéri mérkőzés)
Érintés Ütközés
Csapat létszáma 5 mezőnyjátékos
1 kapus
Olimpiai 1920-tól

A jégkorong (barátian: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott játék.

A játék a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Oroszország. A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületek kialakulására. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga, ismertebb nevén NHL jelenti a sportág csúcsát.

A játék[szerkesztés]

Évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. A kanadai hoki keletkezése az 1800-as évek közepére tehető, állítólag a William erőd parancsnoka elrendelte az unatkozó katonáknak az udvar takarítását. A sepregető katonák egy fadarabka terelgetésével találták ki az új játékot. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait. Az új játék Kanadából az Egyesült Államokba majd Angliába is eljutott, és kiszorította a bandyt.

A Nemzetközi Jégkorongszövetséget (IIHF) 1908-ban alapították Európában, Anglia, Belgium, Csehország, Franciaország és Svájc képviselői, jelenleg 64 tagországa van. Európa bajnokságot 1910 óta, világbajnokságot 1930 óta rendeznek jégkorongban, először 1920-ban kapott helyet az olimpián.

Játékosok[szerkesztés]

Patrick Roy, a Colorado Avalanche kapusaként

A jégkorongcsapatok általában 20 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos van egyszerre a jégen. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. A test bármely részével lehet a korongot kezelni, irányítani tilos. Érvényes gólt csak az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes.

Mario Lemieux a Pittsburgh Penguins játékosaként

A mezőnyjátékosokat két csoportba sorolhatjuk. A támadók lehetnek balszélsők, centerek, illetve jobbszélsők. Egy sorban 3 támadó játékos szerepel. A védők lehetnek bal bekkek illetve jobb bekkek, és általában párban játszanak. A sorcserék alkalmával általában egy új védőpár lép a jégre. A mérkőzéseken egy csapat általában 4 támadósort (12 játékos), 3 védőpárt (6 játékos) és 2 kapust öltöztet be (kapusból természetesen egyszerre csak egy lehet a jégen). Az edzők a sorokat a mérkőzés alatt bármikor cserélhetik, nem szükséges, és nem is szokás mindig megvárni a következő játékmegszakítást.

Felszerelések[szerkesztés]

Kapus[szerkesztés]

  • sisak ráccsal vagy kapus fejvédő
  • nyakvédő
  • torokvédő
  • mell- és vállvédő
  • botos kesztyű
  • lepkés kesztyű
  • kapus szuszpenzor
  • kapus nadrág
  • mamut (kapus lábszárvédő)
  • kapus korcsolya
  • kapus ütő

Mezőnyjátékos[szerkesztés]

  • sisak
  • arcvédő (plexi, félplexi, rács)
  • fogvédő
  • nyakvédő
  • vállvédő
  • könyökvédők
  • játékos kesztyű
  • nadrág
  • szuszpenzor
  • lábszárvédők
  • jégkorong korcsolya
  • ütő

Szabálytalanságok[szerkesztés]

A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A szabálykönyvben meghatározott szabályokat megsértő játékosokat a játékvezető büntetésekkel sújtja.

Játékosok ellen elkövetett szabálytalanságok[szerkesztés]

  • palánkralökés (boarding, BOARD)
  • botvéggel ütés (butt ending, BUT-E)
  • meg nem engedett testtel való játék (charging, CHARG)
  • hátulról lökés (checking from behind, CHE-B)
  • nyírás (clipping, CLIP)
  • bottal lökés (cross-checking, CROSS)
  • könyökhasználat (elbowing, ELBOW)
  • túlzott durvaság (unnecessary roughness, UNN-R)
  • öklözés vagy durvaság (fisticuffs, FIST)
  • fejelés (head-butting, H-BUTT)
  • magas bottal való játék (highsticking, HI-ST)
  • ellenfél fogása (holding, HOLD)
  • botfogás (holding the stick, HO-ST)
  • bottal akasztás (hooking, HOOK)
  • akadályozás (interference, INTRF)
  • rúgás (kicking, KICK)
  • bottal ütés (slashing, SLASH)
  • szúrás (spearing, SPEAR)
  • gáncsolás (tripping, TRIPP)
  • fejre, nyakra irányuló támadás (checking to the head, CHE-H)

Egyéb szabálytalanságok[szerkesztés]

  • hivatalos személy sértegetése (abuse of officials, ABUSE)
  • játék késleltetése (delay of game, DELAY)
  • szabálytalan felszerelés (illegal equipment, IL-EQ)
  • sportszerűtlen magatartás (unsportsmanlike conduct, UN-SP)
  • játék kezdésének megtagadása (refusing to start play, REFUS)
  • cserepad elhagyása (leaving players bench, L-PLB)
  • büntetőpad elhagyása (leaving penalty bench, L-PEB)
  • túl sok játékos a jégen (too many players on the ice, TOO-M)

Játékidő[szerkesztés]

A jégkorong mérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba. A két center szemben áll a bedobóhelyen, a játékvezető pedig bedobja közéjük a korongot, melyet ők igyekeznek ütőjükkel saját csapattársukhoz juttatni.

Játékmegszakítás a következők miatt fordulhat elő:

  • Les: A támadócsapatnak előbb kell a korongot a támadó harmadba juttatni, mint ahogy egy játékosa oda belépne. Ha úgy juttatják a korongot a támadó harmadba, hogy azt megelőzően már tartózkodik ott játékosuk, akkor beszélünk lesről. Angolul "offside".
  • Tilos felszabadítás (túlütés): Ha a támadócsapat a saját térfeléről az ellenfél alapvonala mögé üti a korongot akkor beszélünk tilos felszabadításról. Az NHL-ben nem fújják be automatikusan, csak akkor, ha a korongot megérinti a védekező csapat egy játékosa. Európában automatikusan fújják amint a korong áthaladt az alapvonalon. A tilos felszabadítást elkövető csapat büntetése, hogy a buli az ő védő harmadukban lesz. Szintén nevezik túlütésnek is, bár ez kevésbé elterjedt. Angolul "icing".
A játéktér
  • Kiállítás: Lehet kisbüntetés, nagybüntetés vagy fegyelmi. Ezek tételei 2, 5 illetve 10 perc vagy végleges kiállítás. A vétkes játékos a büntetésnek megfelelő időtartamra elhagyja a játékteret. Csapata ez idő alatt emberhátrányban játszik. A kisbüntetés lejár ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál. A nagybüntetések nem járnak le, ezeket le kell ülnie a vétkesnek. A fegyelmi büntetésekkel sújtott játékosok helyett más mezőnyjátékos a jégre léphet. A büntetések angol megfelelői "minor penalty", "major penalty", "misconduct penalty".
  • Játékteret elhagyja a korong: Ha a korong teljes terjedelmével elhagyja a játékteret szegélyező palánkot. Szándékosságért 2 perc büntetést kap a vétkes játékos.
  • Sérülés: A játékvezető megállítja a játékot, ha egy játékos megsérül.
  • Korong irányítás: A korong kézzel való irányítása büntetést nem von maga után.
  • Kapu elmozdulása: A kapu elmozdításakor, ha szándékosnak ítélik a mozdulatot, az elkövető játékost kiállítják a játék késleltetéséért.

Bajnokságok[szerkesztés]

Magyar bajnokság[szerkesztés]

A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által felügyelt jégkorongbajnokság. A bajnokság győztes csapata a magyar bajnoki cím birtokosa lesz. A magyar bajnokságokat a férfiak részére 1937 óta, 1945 kivételével minden évben megrendezték.

Másodosztályú bajnokságot (OB II.) 1943-tól rendeznek kisebb-nagyobb megszakításokkal.

Női magyar bajnokságot az 1993-94-es szezontól rendeznek és két alkalom kivételével a Marilyn csapat nyerte meg mindegyiket.

Utánpótlás korosztályok[szerkesztés]

  • szupermini U8
  • mini U10
  • előkészítő U12
  • kölyök U14
  • serdülő U16
  • ifjúsági U18
  • junior U20
  • felnött U22

NHL[szerkesztés]

Az észak-amerikai professzionális jégkorongliga neve, más néven National Hockey League (Nemzeti Jégkorong Liga). 30 csapat játszik 15-15 csapatos konferenciákban (KeletNyugat), ez még tovább van osztva konferenciánként 3-3, öt csapatos divízióra. A szezon alapszakaszból (Regular Season) és ún. rájátszásból (Playoff) áll. A rájátszásba a konferenciák első nyolc helyezettje jut be. A bejutott csapatok egyenes kieséses rendszerben 4 győzelemig tartó párharcokban vesznek részt, majd a végén a döntőben Kelet és Nyugat legjobbjai megküzdenek a Stanley-kupáért és bajnoki címért.

A jégkorong hazai története[szerkesztés]

–1936 A kezdeti évek[szerkesztés]

A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. A kezdeti években az úttörőszerepet elsősorban a BKE csapata vállalta magára, de sorra alakultak más szakosztályok is, így például a BBTE és az FTC.

Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el. A következő évtized elsősorban a klubok európai túráiról és a válogatott nemzetközi szerepléséről szólt. A nemzeti csapat 1938-ig részt vett minden EB-n, világbajnokságon és az 1936-os téli olimpián és sikerült egy-egy jobb eredményt is elérni. Így 1931-ben 7. lett a csapat, 1937-ben 5. helyezést sikerült elérni vagy 1938-ban döntetlen eredménnyel végezni a kanadai válogatott ellen.

1937–1944 Megindult a magyar bajnokság[szerkesztés]

A magyar klubok külföldi túrái miatt képtelenség volt megszervezni a bajnoki küzdelmeket, hiszen egyszerre igen ritkán voltak itthon a csapatok. 1937-re végül sikerült útjára indítani az első magyar bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta. Az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. Január 15-én dobták be első alkalommal a korongot a bajnoki címért a BKE I – BKE II mérkőzésen. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével –ekkor a BBTE lett a bajnok– mindig megszerezte az elsőséget. 1940-től csatlakoztak a bajnoksághoz a visszacsatolt területek csapatai is elsősorban Kassa környékéről, valamint Erdélyből.

1945–1959 Újjászületés helyett vegetálás[szerkesztés]

A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának –a városligeti Műjégpályának– rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kap hasonló szerepet, mint korábban. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. A válogatott csapat pedig 1958-ig mindössze tíz országok közötti mérkőzésre állt össze és csak 1959-ben –húsz év után– nyílt újra lehetőség a VB szereplésre.

1960–1969[szerkesztés]

A Szovjetunió megjelenése és kiváló szereplése az ötvenes években a világbajnokságokon lehetővé tette, hogy a magyar jégkorongozók is lélegzetvételhez jussanak. 1961-ben elkészült a sportág új központja a Kisstadion, a válogatott mellé csehszlovák kapitány érkezett és a csapatok száma is stabilan nyolcra emelkedett, amelyek közül az FTC, az Újpesti Dózsa , a Vörös Meteor és a BVSC volt harcban az érmekért. A válogatott 1964-ben kivívta az olimpiai szereplés lehetőségét, majd 1965-ben a B világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg, amely akkor a 12. helyet jelentette a világon.

1970–1980[szerkesztés]

A hatvanas évekbeli fellendülés után újra csökkent a hoki bázisa. Szinte évről évre jelentette be egy-egy szakosztály a megszűnését. Így tűnt el tíz év alatt a jégkorong térképéről a Spartacus, a Postás, az Építők, a Vörös Meteor és végül a BVSC csapata. Helyükre új csapatként a KSI utánpótlás korosztályból kikerülő játékosaira épített Bp. Volán került. A korszak egyeduralkodója a Ferencváros volt, amely 1971 és 1980 között minden bajnokságot megnyert. A válogatott az évtized elején bérletet váltott a C csoportba. 1976-ban sikerült kivívni a felkerülést és két éven át erőn felül teljesítve biztosan bent maradni a második vonalban.

1981–1990[szerkesztés]

A korszak első bajnoksága új fejezetet nyitott a magyar hoki történetében. A Székesfehérvári Volán (Alba Volán SC) az első vidéki csapatként lett magyar bajnok, melyet hat újpesti és két ferencvárosi elsőség követett. A dekád végét egy újabb vidéki győzelem zárta le. A Jászberényi Lehel, amely a magyar csapatok közül elsőként szerződtetett minőségi légiósokat, szerezte meg a bajnoki címet. A magyar csapatokhoz ekkor több, elsősorban szovjet játékos érkezett, akik között számos korábbi válogatott játékost találni, így pl.: Alekszandr Malcev (kétszeres olimpia-, kilencszeres világbajnok; kétszer a VB legeredményesebb játékosa, háromszor a legjobb csatár, az IIHF Hall of Fame tagja), Szergej Szvetlov (olimpiai bajnok), Szergej Kapusztyin (olimpiai és világbajnok), Vlagyimir Repnyev (világbajnok)

A válogatott 1983-ban a C VB-n érte el legnagyobb sikerét. Hazai közönség előtt sikerült kivívni a feljutást. De a B csoportos szereplés csak rövid időre tudta leplezni, hogy a sportág egyre jobban elmaradt riválisaitól. Magyarországon ekkor még mindig nem létezett állandó fedett jégpálya, miközben ellenfeleink egyre jobb körülmények között készülhettek és az utánpótlásban is szélesebb alapokra támaszkodtak. Az 1985-ös B VB-ből kiesés után a magyar csapat csak a 3. vonal középmezőnyében tudott megkapaszkodni, melyet az 1990-es hazai C VB 7. helyezése „koronázott meg”.

1991–[szerkesztés]

A pályagondok enyhítésére elsőként a fehérvári jég kerülhetett fedél alá, amely sokáig az egyetlen maradt. Majd évek múlva követte a sorban Dunaújváros, Szeged, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, Miskolc, a fővárosban pedig a káposztásmegyeri, újpesti és erzsébeti jégcsarnok.

Bálizs Bence a magyar válogatott kapusa (2016)

A bajnokságban a 90-es évek első felében újra a Fradi korszaka következett, melyet a Dunaferr nagy generációja szakított meg majd hozzájuk csatlakozott az Alba Volán, akik a 2000-es évek domináns csapatává váltak. A válogatottban 1995-től kezdve szerepeltek a dunaújvárosi fiatalok és a fehérvári Palkovics-Ocskay páros, akik már ifiként is igen közel álltak a korosztályos EB A csoportjához. A felnőtt válogatott egyre jobb szereplését megnehezítette, hogy a szovjet utódállamok vagy Szlovákia rutinos csapatai rendre az útjukat állták. 1998-ban végre sikerült a nagy álom, ismét hazai közönség előtt kivívta a csapat a B csoportos indulás jogát. Majd a kiesés után ismét az első helyet szerezték meg 2000-ben. A világbajnoki rendszer 2001-es átszervezése óta a csapat stabil tagja volt a divízió I. selejtező csoportoknak, ahol 2002-ben és 2007-ben második helyezést tudott szerezni, majd 2008-ban, a Japán rendezte kontinensviadalon kivívta a feljutást az A csoportba. A svájci 2009-es A csoportos vb-n a Szlovákiától, Kanadától, majd Fehéroroszországtól elszenvedett vereségek után a csoportkörből osztályozós csoportba kerültünk Ausztria, Dánia és Németország társaságában, ahol 3 vereség után búcsúzott a válogatott az A csoporttól. 2010-ben a Divízió I-ben másodikak lettünk a szlovénok mögött. A 2011-es ellenfeleink Olaszország, Hollandia, Dél-Korea és Spanyolország voltak. A tornától Japán visszalépett az országot ért márciusi természeti katasztrófa miatt. A hazai rendezésű kontinensviadalon Olaszország mögött lettünk 2. helyezettek. 2012-től a nemzetközi szövetség új rendszerben bonyolítja a világbajnokságokat, a Divízió I-ben 12 csapat szerepel A és B csoportban úgy, hogy az A csoportban a világranglista-helyezés szerinti jobb 6 válogatott kap helyet, míg a B-ben a rosszabb 6 helyezett. A magyar válogatott a Szlovéniában rendezendő Divízió I A tornán a házigazdák mellett Ukrajnával, Ausztriával, Nagy-Britanniával és Japánnal játszik a feljutásért.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jégkorong témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap