Kanada közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanada politikai felosztása (angol nevekkel)

Kanada közigazgatása 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

A tartományok kormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartomány Székhelye Belépés dátuma Népesség
(2004)
Terület (km²)
Szárazföld Víz Összesen
Flag of Ontario.svg Ontario Toronto 1867július 1.
(alapítók)
12 439 755 fő 917 741 km² 158 654 km² 1 076 395 km²
Flag of Quebec.svg Québec Québec 7 560 592 fő 1 356 128 km² 185 928 km² 1 542 056 km²
Flag of Nova Scotia.svg Új-Skócia Halifax 938 134 fő 53 338 km² 1 946 km² 55 284 km²
Flag of New Brunswick.svg New Brunswick Fredericton 751 400 fő 71 450 km² 1 458 km² 72 908 km²
Flag of Manitoba.svg Manitoba Winnipeg 1870. július 15. 1 170 300 fő 553 556 km² 94 241 km² 647 797 km²
Flag of British Columbia.svg Brit Columbia Victoria 1871. július 20. 4 168 123 fő 925 186 km² 19 549 km² 944 735 km²
Flag of Prince Edward Island.svg Prince Edward-sziget Charlottetown 1873. július 1. 137 900 fő 5 660 km² 5 660 km²
Flag of Saskatchewan.svg Saskatchewan Regina 1905. szeptember 1. 996 194 fő 591 670 km² 59 366 km² 651 036 km²
Flag of Alberta.svg Alberta Edmonton 3 183 312 fő 642 317 km² 19 531 km² 661 848 km²
Flag of Newfoundland and Labrador.svg Új-Fundland és Labrador St. John's 1949. március 31. 517 000 fő 373 872 km² 31 340 km² 405 212 km²

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A területek kormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terület neve Székhelye Belépés dátuma Népesség
(2004)
Terület (km²)
Szárazföld Víz Összesen
Flag of the Northwest Territories.svg Északnyugati területek Yellowknife 1870. július 15. 42 800 fő 1 183 085 km² 163 021 km² 1 346 106 km²
Flag of Yukon.svg Yukon Whitehorse 1898. június 13. 31 200 fő 474 391 km² 8 052 km² 482 443 km²
Flag of Nunavut.svg Nunavut Iqaluit 1999. április 1. 28 300 fő 1 936 113 km² 157 077 km² 2 093 190 km²

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.

A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.