Kanada közigazgatása

Kanada politikai felosztása (angol nevekkel)

Kanada közigazgatásilag 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

Története

A Kanadai Domínium 1867. július 1-én jött létre Ontario, Québec, Új-Skócia és Új-Brunswick csatlakozásával.

A tartományok kormányzata

Tartomány neve	Városok		Belépés dátuma	Hivatalos nyelv	Népesség (2021)	Terület (km²)
	Főváros	Legnagyobb				Szárazföld	Víz	Összesen
Ontario	Toronto		1867. július 1. (alapítók)	angol	14 223 942	917 741	158 654	1 076 395
Québec	Québec	Montréal		francia	8 501 833	1 356 128	185 928	1 542 056
Új-Skócia	Halifax			angol	969 383	53 338	1 946	55 284
Új-Brunswick	Fredericton	Moncton		angol, francia	775 610	71 450	1 458	72 908
Manitoba	Winnipeg		1870. július 15.	angol	1 342 153	553 556	94 241	647 797
Brit Columbia	Victoria	Vancouver	1871. július 20.	angol	5 000 879	925 186	19 549	944 735
Prince Edward-sziget	Charlottetown		1873. július 1.	angol	154 331	5 660	-	5 660
Saskatchewan	Regina	Saskatoon	1905. szeptember 1.	angol	1 132 505	591 670	59 366	651 036
Alberta	Edmonton	Calgary		angol	4 262 635	642 317	19 531	661 848
Új-Fundland és Labrador	St. John's		1949. március 31.	angol	510 550	373 872	31 340	405 212

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a főkormányzó nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A területek kormányzata

Terület neve	Városok		Belépés dátuma	Hivatalos nyelv	Népesség (2021)	Terület (km²)
	Főváros	Legnagyobb				Szárazföld	Víz	Összesen
Északnyugati területek	Yellowknife		1870. július 15.	chipewyan krí angol francia gwichʼin inuinnaqtun inuktitut inuvialuktun észak-slavey déli-slavey tlicho	41 070	1 183 085	163 021	1 346 106
Yukon	Whitehorse		1898. június 13.	angol francia	40 232	474 391	8 052	482 443
Nunavut	Iqaluit		1999. április 1.	inuinnaqtun inuktitut angol francia	36 858	1 936 113	157 077	2 093 190

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.

A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.