Vancouver

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
A „Vancouver” lehetséges további jelentéseiről lásd: Vancouver (egyértelműsítő lap).
Vancouver
Vancouver címere
Vancouver címere		 Vancouver zászlaja
Vancouver zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország Kanada
TartományBrit Columbia
PolgármesterKen Sim[1]
IrányítószámV5K
Körzethívószám
  • 604
  • 778
  • 236
Testvérvárosok
Lista
Edinburgh
Népesség
Népesség662 248 fő (2021)[2]
Népsűrűség5 775,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2,0 m
Terület114,67 km²
IdőzónaPST (UTC–8)
Elhelyezkedése
Vancouver (Kanada)
Vancouver
Vancouver
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 49° 15′ 39″, ny. h. 123° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 39″, ny. h. 123° 06′ 50″
Vancouver fekvése Nagy-Vancouveren belül
Vancouver fekvése Nagy-Vancouveren belül
Vancouver weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat.

Vancouver (kiejtéseⓘ, vagy helyi dialektusban kiejtéseⓘ) fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser folyó és a kanadai Parti-hegység között.

Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869,[3] nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) – ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexikóváros után a negyedik legnagyobb.[4]

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százalékának,[5] a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százalékának anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[6][7]

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ harmadik legélhetőbb városa.[8]

Éghajlata[szerkesztés]

Vancouver (reptér, Richmond, 1981–2010, extrém: 1898– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,318,420,026,130,430,634,433,330,025,020,115,034,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,98,210,313,216,719,622,222,218,913,59,26,314,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,41,63,45,68,811,713,713,810,87,03,50,86,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,8−16,1−9,4−3,30,63,96,13,9−1,1−6,1−14,3−17,8−17,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)1601001128865543637511211881501162
Havi napsütéses órák száma609113518522322729027721312160571938
Forrás: Environment Canada[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19] and Weather Atlas[20]


Története[szerkesztés]

Lions' Gate híd

Nevét George Vancouver (1757–1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panama-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[21] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[22]

Demográfiája[szerkesztés]

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturális központok kialakítását is célozta.[23]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[24] Történelmileg az angol, skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[25] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[26] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hongkongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Tajvanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.[27] A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hongkongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utánuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugál érkezett Vancouverbe és Toronto és Montréal után most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).[28]

Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.[29] A belváros (Downtown) területén a Davie Street körül sok a "melegek klubja". Minden évben Vancouver tartja Kanada egyik legnagyobb melegfelvonulását.[30]

A népesség növekedése[szerkesztés]

One Wall Centre felhőkarcoló
Marine Building
Év Vancouver Nagyvárosi övezete
1891 13 709 21 887
1901 26 133 42 926
1911 100 401 164 020
1921 117 217 232 597
1931 246 593 347 709
1941 275 353 393 898
1951 344 833 562 462
1956 365 844 665 564
1961 384 522 790 741
1966 410 375 892 853
1971 426 256 1 028 334
1976 410 188 1 085 242
1981 414 281 1 169 831
1986 431 147 1 266 152
1991 471 644 1 602 590
1996 514 008 1 831 665
2001 545 671 1 986 965
2006 578 041 2 116 581
2007 611 869 2 249 725

Megjegyzés: A város adatai 1929 előtt nem tartalmazza Point Greyt és South Vancouvert, a nagyvárosi övezet adatai a kanadai statisztikai hivatal népszámlálási adatait tükrözik.[31]

Városrészek[szerkesztés]

Vancouver „szomszédságai”

Vancouver 23 kerületre oszlik, melyeket ott „szomszédságnak” (neighbourhood) neveznek:

  • Arbutus Ridge
  • Downtown
  • Downtown Eastside
  • Dunbar-Southlands
  • Fairview
  • Granview-Woodland
  • Hastings-Sunrise
  • Kensington-Cedar Cottage
  • Kerrisdale
  • Killarney
  • Kitsilano
  • Marpole
  • Mount Pleasant
  • Oakridge
  • Renfrew-Collingwood
  • Riley Park
  • Shaughnessy
  • South Cambie
  • Strathcona
  • Sunset
  • Victoria-Fraserview
  • West End
  • West Point Grey

Kormányzata[szerkesztés]

Más brit columbiai önkormányzatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik,[32] amely egy 1921-es – szintén külön – törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élvez.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is. Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt, és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekcióközpontját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[33]

A vancouveri városháza a 2010-es téli olimpia zászlajával

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlandó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[34] Ez jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitis C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószer-kereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[35][36]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért, és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra, és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Tartományi, szövetségi képviselet[szerkesztés]

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapján tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszterelnök, Gordon Campbell. A kanadai Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

Gazdasága[szerkesztés]

A vancouveri kikötő

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászatára és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt, és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett itt van Észak-Amerika harmadik legnagyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[37][38][39][40][41] A high-tech iparágak közül különösen a videójátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Közlekedés[szerkesztés]

Légi[szerkesztés]

Bővebben: Vancouver nemzetközi repülőtér

Sport[szerkesztés]

Híres jégkorongcsapata a Vancouver Canucks. A város volt a 2010-es téli olimpia házigazdája.

Testvérvárosok[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Panoráma[szerkesztés]

Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Downtown (belváros) a Broadway és az Oak Street környékén nagyjából észak felé tekintve. A híd a bal oldalon a Granville utcai híd
Nagyítás
Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Downtown (belváros) a Broadway és az Oak Street környékén nagyjából észak felé tekintve. A híd a bal oldalon a Granville utcai híd

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://globalnews.ca/news/9197530/vancouver-new-mayor-ken-sim/
  2. ↑ Canada 2021 Census
  3. ↑ A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007). [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
  4. ↑ Vancouver
  5. ↑ Vancouver város adatai (2004)
  6. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján. [2008. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
  7. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján. [2008. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
  8. ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  9. ↑ 1981 to 2010 Canadian Climate Normals. Environment Canada, 2015. szeptember 22. (Hozzáférés: 2016. május 9.)
  10. ↑ Daily Data Report for March 1941. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  11. ↑ Daily Data Report for April 1934. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  12. ↑ Daily Data Report for September 1944. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  13. ↑ Daily Data Report for October 1934. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  14. ↑ Daily Data Report for December 1939. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  15. ↑ Daily Data Report for August 1910. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  16. ↑ Daily Data Report for September 1908. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  17. ↑ Daily Data Report for October 1935. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016)
  18. ↑ Calculation Information. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  19. ↑ Daily Data Report for November 2016. Canadian Climate Data. Environment Canada. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  20. ↑ d.o.o, Yu Media Group: Vancouver, Canada - Detailed climate information and monthly weather forecast (angol nyelven). Weather Atlas . (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  21. ↑ Stevens, Leah (1936. January). „Rise of the Port of Vancouver, British Columbia”. Economic Geography 12 (1), 61–70. o, Kiadó: Clark University. DOI:10.2307/140264. (Hozzáférés: 2007. január 17.)  
  22. ↑ Port Facts. Port of Vancouver. [2006. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  23. ↑ Vancouver EcoDensity Initiative. Sam Sullivan. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)
  24. ↑ Thomas R. Berger (2004. június 8.). „A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission” (PDF), Kiadó: City of Vancouver. [2004. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  25. ↑ Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census) Archiválva 2006. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Statistics Canada (2001).
  26. ↑ A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. Visible minorities (2001 census). Statistics Canada. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
  27. ↑ Canada's ethnocultural portrait: Canada. Statistics Canada, 2001. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  28. ↑ Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 18.)
  29. ↑ Marriage for Same-Sex Couples in Ontario and British Columbia, Canada. Human Rights Campaign. [2007. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 28.)
  30. ↑ Sponsorship 2006 (PDF). Vancouver Pride Society. [2006. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 23.)
  31. ↑ City of Vancouver Population (PDF). Vancouver Public Library. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.); British Columbia Regional District and Municipal Census Populations (PDF). BC Stats. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.); British Columbia Municipal and Regional District 1996 Census Results. BC Stats. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.);British Columbia Municipal and Regional District 2001 Census Results. BC Stats. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.);Davis, Chuck. The Greater Vancouver Book: An Urban Encyclopedia. Surrey, BC: Linkman Press, 780. o. (1997). ISBN 978-1896846002 
  32. ↑ Vancouver Charter. Queen's Printer (British Columbia). [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  33. ↑ Andrea Barbara Smith (1981). „The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics”, Kiadó: University of British Columbia.  
  34. ↑ Four Pillars Drug Strategy. City of Vancouver, 2001. [2006. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  35. ↑ From Grief to Action. From Grief to Action. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  36. ↑ Maxwell, Gillian: Keeping the Door Open. AIDS Vancouver. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  37. ↑ Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  38. ↑ Key Sectors. Vancouver Economic Development Commission. [2006. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  39. ↑ Industry Profile. BC Film Commission. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  40. ↑ Vancouver Film Industry. Vancouver.com. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  41. ↑ Gasher, Mike. Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press (2002. November). ISBN 0-7748-0967-1 

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vancouver&oldid=26730159”