Toronto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toronto
CN Tower és a Skydome az Ontario-tó felől
CN Tower és a Skydome az Ontario-tó felől
Toronto címere
Toronto címere
Toronto zászlaja
Toronto zászlaja
Mottó: Diversity Our Strength
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Tartomány Ontario
Alapítás éve 1834. március 6.
Polgármester John Tory
Irányítószám M
Körzethívószám
  • 416
  • 647
  • 437
Testvérvárosok
Népesség
Népesség 2 615 060 fő (2011)[1]
Népsűrűség 3 939,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 629,91 km²
Időzóna Eastern Time Zone
Toronto (Kanada)
Toronto
Toronto
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 43° 42′, ny. h. 79° 24′Koordináták: é. sz. 43° 42′, ny. h. 79° 24′
Toronto weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toronto témájú médiaállományokat.

Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nációból kerül ki. Kanada üzleti központja és gazdasági motorja.

1994-ben a The Economist a világ legélhetőbb városának választotta. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ negyedik legélhetőbb városa.[2]

Történelem[szerkesztés]

Toronto nevének jelentése irokéz nyelven „a hely, ahol a fák a vízben állnak”, mely a mai Simcoe-tóra utalt, ahol a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte el a környéket, amikor az amerikai gyarmatokon élő, briteket támogató lojalisták távozni kényszerültek a későbbi állam területéről. Habár ők Toronto néven alapítottak egy apró falucskát a mai város helyén, alig több mint tíz évvel később, 1793. július 29-én Kanada akkori kormányzója John Graves Simcoe az azóta megszűnt Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. Az 1812-es háborúban bevették az amerikaiak és nagy részét el is pusztították, a háború után mégis a Kanadába irányuló bevándorlás egyik elsődleges célállomása lett. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ezt a dátumot téve meg Toronto város születésnapjává is. A Nagy-tavakon az 1840-es, 1850-es években beindult hajóforgalom (a város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből következő gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Toronto, Montréalt megelőzve, az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is. A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Gazdaság[szerkesztés]

Toronto GDP-je 305 milliárd USD, ami a világ 7. legnagyobb városi gazdaságává teszi. Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja. Tőzsdéje a TSX, a világ hatodik legnagyobb és a világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje. A Bay Streeten helyezkedik el, ami a New York-i Wall Street kanadai megfelelője.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A város tömegközlekedését a Toronto Transit Commission, vagyis a TTC vállalat tartja kézben. Ontario tartomány fővárosában és Kanada legnépesebb városában a tömegközlekedés fő formái a „subway” (metró), a „streetcar” (villamos), és a „bus” (busz). Emellett még fontos szerepet játszanak a scarborough-i LRT-k (Könnyű vasút) és a „Go Train” elnevezésű HÉV-járatok is.

Trolibuszok ma már nincsenek Torontóban. Az utolsó trolibuszvonalakat a városban 1993-ban szüntették meg.

A leggyorsabb és legmegbízhatóbb utazási mód a metró, majd utána a villamos. Minél távolabb esik egy adott terület a belvárostól, annál valószínűbb, hogy csupán ritkán (20-30 percenként) jár arra busz.

Jegyárak[szerkesztés]

A vonaljegy ára elég gyorsan emelkedett az elmúlt időben. 2000-ben még 2 kanadai dollárba került, ma már $3-ba.

A legutóbbi jegyáremelésnél nyilvánossá vált egy jelentés, miszerint a TTC olyan olcsón árulja reklámfelületeit, hogy az összes reklámbevétel nem haladja meg egy $0,25-os jegyáremelés bevételét. Ezt követően természetesen további újságcikkekben felmerült, hogy a TTC miért nem a reklámdíjakat emeli, a jegyárak helyett. Ez azonban előreláthatóan nem befolyásolja a jegyáremelést.

Megbízhatóság[szerkesztés]

A buszok és villamosok gyakran pontatlanok, és nem ritka látvány három villamos közvetlenül egymás után (ami az elvileg 10 percenkénti villamosérkezés esetén azt jelenti, hogy a következő járat kb. 30 perc múlva érkezik majd). Ez a busz- és villamostumultus azzal magyarázható, hogy a járművezetők egy adott számú „futamot” kötelesek elvégezni a munkaidőszakuk alatt, így ha egy sofőr az utolsó futamán van, akkor minél inkább siet, annál hamarabb mehet haza vagy ebédszünetre.

A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig.

Jövő[szerkesztés]

A városban folyamatosan épül a Yonge-Spadina metró hosszabbítása és az Eglinton Crosstown LRT (bővebben), valamint hamarosan forgalomba áll 150 csuklós busz és új Streetcarok.

Érdekesség[szerkesztés]

Csuklós autóbusz Toronto városában évtizede nincs, a legutóbbi típus az Ikarus-Orion 286-os, a félig-meddig magyar gyártmányú autóbusz volt, de a torontóiaknak nem tetszettek, így viszonylag hamar megváltak tőlük.

Bővebben az Ikarus buszokról itt (angolul)

A város szülöttei[szerkesztés]

Magyar származású torontóiak[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Klub Liga Stadion Alapítás éve Bajnoki címek
Toronto Argonauts CFL Amerikai futball Rogers Centre
1873
15
Toronto Maple Leafs NHL Jégkorong Air Canada Centre
1917
13
Toronto Maple Leafs IBL Baseball Christie Pits
1969
7
Toronto Blue Jays MLB Baseball Rogers Centre
1977
2
Toronto Raptors NBA Kosárlabda Air Canada Centre
1995
0
Toronto Lynx USL Labdarúgás Centennial Park Stadium
1997
0
Toronto St. Michaels Majors OHL Jégkorong St. Michael's College School Arena
1997
0
Toronto Rock NLL Lacrosse Air Canada Centre
1998
5
Toronto Marlies AHL Jégkorong Ricoh Coliseum
2005
0
Toronto FC MLS Labdarúgás National Soccer Stadium at Exhibition Place
2007
0

Látnivalók[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Torontónak ma tíz testvérvárosa van: .[3]

* {{Zászló|USA}} '''[[Chicago]]''', ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]])

* {{zászló|Német}} '''[[Frankfurt am Main]]''', ([[Németország]])

* {{zászló|Olaszország}}''' [[Milánó]]''', ([[Olaszország]])

* {{zászló|Kína}} '''[[Csungking]]''', ([[Kína]])

* {{zászló|Lengyel}}''' [[Varsó]]''', ([[Lengyelország]])

* {{zászló|Holland}} '''[[Amszterdam]]''', ([[Hollandia]])

* {{zászló|Japán}} '''[[Szagamihara]]''', ([[Japán]])

* {{zászló|Ukrán}} '''[[Kijev]]''', ([[Ukrajna]])

* {{zászló|Ecuador}} '''[[Quito]]''', ([[Ecuador]])

* {{zászló|Vietnam}} '''[[Ho Si Minh-város]]''', ([[Vietnam]])

Panoráma[szerkesztés]

Toronto látképe a CN-toronyból
Toronto látképe a CN-toronyból

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Canada 2011 Census
  2. Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  3. Forrás: Ron Wandel, Manager, Investment Attraction, City of Toronto.

További információk[szerkesztés]