Biskek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biskek (Бишкек)
Biskek látképe
Biskek látképe
Biskek címere
Biskek címere
Biskek zászlaja
Biskek zászlaja
Közigazgatás
Ország Kirgizisztán
Megye Csüj megye
Alapítás éve1878
Akim Nuriman Tyulejev
Irányítószám 720000–720085
Körzethívószám (+996) 312
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség965 900 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság800 m
Időzóna UTC+6
Elhelyezkedése
Biskek (Kirgizisztán)
Biskek
Biskek
Pozíció Kirgizisztán térképén
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′Koordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′
Biskek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biskek témájú médiaállományokat.

Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). A várost 1878-ban alapították Pispek (Пишпек) néven, orosz erődként. 1926 és 1991 között – Mihail Frunze bolsevik katonai parancsnok után – a Frunze (Фрунзе) nevet viselte. A biskek kirgiz nyelven a kirgiz nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti.

Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kisméretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán-Szibéria vasútvonalra.

Földrajz[szerkesztés]

Biskek körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien-san hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyepp Kazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csuj folyó látja el vízzel.

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata nedves kontinentális, az átlagos csapadékmennyiség 440 milliméter évente. Az átlagos napi hőmérséklet januárban −3 °C, júniusban 25 °C. A nyári hónapokban erős szél- és porviharok is előfordulhatnak. A téli hónapokban előfordulhat , illetve gyakori a sűrű köd is.

Biskek éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,225,330,534,735,640,942,839,536,834,127,923,342,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,24,911,218,523,629,031,730,925,517,811,05,017,8
Átlaghőmérséklet (°C)−2,6−0,85,312,317,422,424,923,818,511,04,7−0,911,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,1−5,20,46,411,115,617,916,411,35,0−0,1−5,15,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,9−34,0−21,8−12,3−5,52,47,45,1−2,8−11,2−32,2−29,1−34,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)263455676134211319454235452
Havi napsütéses órák száma1361301511952603063313162641951441142542
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Biskek neve[szerkesztés]

Kirgiz nyelven „biskek”-nek vagy „pispek”-nek hívják azt az edényt, amiben a kumisz nevű alkoholtartalmú italt erjesztik lótejből. Számos legenda próbál meg összefüggést találni a város és a kumisz között. Tudományos magyarázatok szerint azonban mindez csak népetimológia, és Biskek neve valójában egy „a hegyek alatti hely” jelentésű, ma már elavult szóra nyúlik vissza.

Történelem[szerkesztés]

Eredetileg a selyemút Tien-san hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt, amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Kokand üzbég kán. Amikor Oroszország 1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak itt létre, újjáépítették és a Pispek nevet adták neki. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz SZSZK fővárosa, nevét ekkor változtatták Frunzé-ra. Mihail Vasziljevics Frunze Lenin közeli munkatársa volt, Biskek szülötte, hadvezérként elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1905-ös és az 1917-es oroszországi forradalmakban, valamint az azt követő polgárháborúban.

A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros ekkor kapta mai nevét, a Biskeket. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindenhol jelenlévő ún. marsrutká-val. A marsrutkák olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak, a viteldíj 5 szom, ami kb. 25 forintnak felel meg.

A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a második világháború idején Sztálin az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.

Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubárak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.

Az Egyesült Államok 2002-ben jogot szerzett a város központjától 25 km-re észak-északnyugatra fekvő Manasz nemzetközi repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légiereje innen hajtja végre afganisztáni és iraki bevetéseinek nagy részét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő Belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.

Látnivalók[szerkesztés]

Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.

Ala Arcsa Nemzeti Park. commons:User:Ptilou felvétele
  • Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
  • Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
  • Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
  • Frunze Emlékház
  • Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
  • Mihail Vasziljevics Frunze lovasszobra a vasútállomással szembeni téren áll
  • A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehérmárvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
  • Az Ala-Too tér a Függetlenségi Emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.

Gazdaság[szerkesztés]

Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.

Éjszakai élet[szerkesztés]

A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio. Átlagos belépődíj férfiaknak 300 szom, nőknek 200 szom.

Vásárlás[szerkesztés]

Osh bazár Biskekben

Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazárjellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel kell keresni az Osh bazárt. „Narodnij” néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Biskeknek pláza jellegű áruházai is vannak: a CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), a Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bishkek
A Wikimédia Commons tartalmaz Bishkek témájú médiaállományokat.