Szanaa

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Szanaa
Közigazgatás
Ország Jemen
Körzethívószám01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 957 000 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 2150
  • 2253
m
Terület3450 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′Koordináták: é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′
Szanaa elhelyezkedése Jemen térképén
Szanaa elhelyezkedése Jemen térképén
Szanaa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanaa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szanaa (arab betűkkel صنعاء [Ṣanʿāʾ]) hivatalosan a Jemeni Arab Köztársaság fővárosa, illetve a körülötte elterülő Szanaa kormányzóság székhelye. Ez utóbbinak nem része, hanem Amánat al-Ászima (nagyjából „Főváros titkárság”) néven önálló kormányzóságot alkot.

A jemeni alkotmány szerint Szanaa az ország fővárosa,[1] bár a jemeni kormány székhelye a húti megszállást követően Ádenbe, Dél-Jemen egykori fővárosába költözött. Ádent 2015 márciusában Abdrabbuh Manszúr Hádi akkori elnök ideiglenes fővárossá nyilvánította.[2]

Az óvárosa, amely az UNESCO világörökség része (→ Jemen világörökségi helyszínei), jellegzetes építészeti karakterrel rendelkezik, amely leginkább díszes, többszintes épületeiben nyilvánul meg.

Etimológia[szerkesztés]

A Szanaa név valószínűleg a szabái ṣnʿ gyökérszóból származik, ami azt jelenti, hogy „jól megerősített”. [3] [4][5]

A 10. századi arab történész, al-Hamdani azt írta, hogy Szanaa ősi neve Azāl volt. [3] Az "Azál" nevet Uzalhoz, Qahtan fiához, Sém dédunokájához kapcsolták a Genezis könyvének bibliai beszámolóiban.

Földrajz[szerkesztés]

A 2300 méteres tszf. magasságban található Szanaa a világ egyik legmagasabban fekvő fővárosa; a Jemen nyugati részén elterülő hegyvidék egyik tágas völgyében.

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata kellemes: A nyár a nagy magasság miatt hűvös, a július átlaga 20 °C. A tél enyhe, december átlaghőmérséklete 12 °C. Csapadékeloszlása éves szinten mindössze 240 mm; a két esős időszakot, mely április-májusra és július-szeptemberre esik a téli hónapok hosszú száraz időszaka váltja fel.

A város és környéke a kevés csapadék miatt kopár, ligetek, gyümölcsöskertek és szántóföldek, a lejtőkre felkapaszkodó mesterséges teraszok csupán az aszóvölgyekben (vádikban) találhatók.

Szanaa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,820,222,825,526,027,127,725,923,722,020,719,723,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,18,09,711,513,615,816,716,312,49,16,86,210,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)021014417506324740195
Forrás: myweather2.com


Története[szerkesztés]

Szanaa
Dar al-Hajar, Yahya imám rezidenciája a Wādī Ẓahrban, Szanaʽa közelében

Az ábrahámi vallások nézete szerint a várost a Dzsabal Nuqum hegyeinek tövében [6] Sém, Noé fia alapította [7] [8] [9] az utóbbi halála után.

Szanaát az írott forrásanyag az időszámítás előtti 6. században említi először. A 7. századtól az Arab Kalifátushoz tartozott.

Középkor[szerkesztés]

Mohamed korától egészen a független részállamok megalapításáig a jemeni iszlám kalifátus jórészén Szanaa maradt a kormányzó székhely.

Imám Al-Shafi'i, a 8. századi iszlám jogtudós és a Shafi'i jogtudományi iskola alapítója többször járt Szanaában. Méltatta a várost, hogy Szanaát látni kell.

Újkor[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalom csapatai a 16. században érkeztek Jemenbe, amikor Nagy Szulejmán volt a szultán. [10] Özdemir pasa vezetésével az oszmánok 1547-ben meghódították Szanaát [11]

Az oszmánok jóváhagyással a jemeni kikötővárosokban, Adenben és Mocha- ban tartózkodó európai kapitányok gyakran látogattak Szanaába, hogy kereskedelemi kapcsolatot tartsanak fenn.

1602-ben a helyi zajdi imámok újra megerősítették ellenőrzésüket a terület felett, [10] és 1629-ben kiszorították az oszmán csapatokat. Az európai kereskedőket is megfosztották korábbi kiváltságaiktól. [10]

19. század[szerkesztés]

A zajdi imámok egészen a 19. század közepéig tartották fenn uralmukat Szanaa felett, amikor is az oszmánok újraindították inváziójukat a térség ellenőrzésére. 1835-ben oszmán csapatok érkeztek a jemeni partokra az egyiptomi Mohamed Ali vezetése alatt. [10] 1872-ben foglalták el Szanaát, amikor Ahmed Muhtar pasa vezette csapataik bevonultak a városba. [11]

Szanaában új utakat építettek, iskolákat és kórházakat létesítettek. Az oszmánok sürgették a reformokat, hogy megszilárdítsák Szana'a feletti ellenőrzésüket, hogy felvegyék a versenyt a terjeszkedő Egyiptommal, az Ádeni brit befolyással, valamint a császári olasz és francia befolyással Szomália partjai mentén, különösen Dzsibuti és Berbera városaiban. A szanaai modernizációs reformok azonban még mindig nagyon korlátozottak voltak. [12]

20. század[szerkesztés]

1904-ben, amikor az oszmán befolyás gyengült Jemenben, a zajdi imámok átvették a hatalmat Szanaában. Észak-Jemen függetlenségének biztosítására az imám az elszigetelődés politikáját folytatta, kerülte a nemzetközi és arab világpolitikát, felszámolta a kezdeti liberális mozgalmakat, nem járult hozzá az infrastruktúra fejlesztéséhez sem és bezárta az oszmán lányiskolákat. Az intézkedéseinek következtében Szanaa egyre inkább a kormányellenes szervezetek és az értelmiségi lázadások központjává vált. [12]

Az 1930-as években számos szervezet jött létre a városban, amelyek ellenezték vagy az imám rendszerének reformját. 1936-ra e mozgalmak vezetőinek többségét bebörtönözték.

A II. világháború után Szanaát Ta'izz váltotta fel fővárosként. A legtöbb kormányhivatal ide költözött. A város zsidó lakosságának nagy része pedig Izraelbe emigrált. [13]

1958-as kép, közvetlenül a Bab al-Yaman mellett

Ezután megkezdődött a fokozatos gazdasági és politikai liberalizáció folyamata, de 1961-re Szanaa jelentős tüntetéseknek és zavargásoknak volt tanúja, amelyek gyorsabb reformot és változást követeltek. Az észak-jemeni katonai köztársaságpárti tisztek, akik szimpatizálnak az egyiptomi Gamal Abdel Nasszer kormányával és a pánarabista politikával, 1962 szeptemberében, egy héttel Ahmad halála után puccsot hajtottak végre az imám kormányának megdöntésére. [12] Szanaa újra főváros lett. [13]

Kilátás a Wadi as-Sailah utcára 1988-ban, a háttérben az al-Mahdi mecset minaretjével
Attabari Általános Iskola, Szanaʽa óvárosában

A szomszédos Szaúd-Arábia ellenezte a fejleményeket és aktívan támogatta Észak-Jemen vidéki törzseit, támogatva az ország nagy részét Szanaa városi és nagyrészt köztársaságpárti lakóival. [12] Az észak-jemeni polgárháború a város ősi örökségének jelentős részének megsemmisüléséhez vezetett, és egészen 1968-ig tartott, amikor a szemben álló felek megállapodásra jutottak, [13] létrehozva az elnöki rendszert. Szanaa instabilitása azonban a folyamatos puccsok és politikai merényletek miatt folytatódott, egész a 70-es évekig, amikor az országban a helyzet stabilizálódott. [12]

A polgárháború 1970-ben fejeződött be. [14] Ezután a gazdasági fellendülés időszaka következett, és részben a jemeni munkások hatalmas migrációja az Öböl-államokba, akik rengeteg pénzt küldtek haza.

Az 1980-as évek végétől azonban Jemen is a kőolajtermelő országok sorába lépett, s ez kissé meggyorsította fejlődését. Státuszát Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesülését követően is megőrizte.

21. század[szerkesztés]

Az Arab Liga 2004-ben Szanaát választotta az arab kulturális fővárosnak. 2008-ban elkészült az Al Szaleh mecset, amely egyszerre több mint 40 ezer hívőt tud fogadni.

2011-ben Szana, mint jemeni főváros volt a jemeni forradalom központja, amikor Ali Abdullah Száleh elnököt menesztették. Május és november között a város csatatér lett, amely a 2011-es szanaai csata néven vált ismertté.

2012 májusában öngyilkos merénylő támadása történt, aminek következtében 120 katona vesztette életét.

2014 őszén, a huthi felkelés idején a Hútik átvették Szanaában a hatalmat.

2015. június 12-én a síita lázadók és szövetségeseik ellen a szaúdi vezetésű légicsapások történelmi jelentőségű épületeket romboltak le a főváros közepén. Az UNESCO helyi világörökség része súlyosan megsérült. [15]

2016. október 8-án a szaúdi légicsapások egy szanaai csarnokot vettek célba, ahol éppen temetést tartottak. Legalább 140-en haltak meg és körülbelül 600-an megsebesültek. [16]

2017 májusában a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a kolerajárvány 115 ember halálát okozta, és 8500-an betegedtek meg. [17]

Gazdasága[szerkesztés]

Az 1980-as évek végétől megindult az országban a kőolajtermelés.

Gyáriparát pamut- és szövőipar képezi, mely hazai gyapotot dolgoz fel. A lakosságot a kisipar látta el a legfontosabb közszükségleti cikkekkel. A város kézműipara híres; finom művű ékszereket, bőrárukat és dísztárgyakat, fegyvereket készítenek az itteni kézművesek.

Közlekedés[szerkesztés]

Légi[szerkesztés]

Bővebben: Szanaai nemzetközi repülőtér

Nevezetességek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Szanaa látképe
    Szanaa látképe
  • Several tower houses in Sanaa
    Hagyományos toronyházak
  • Tower houses
    Hagyományos házak
  • Closer view of a single tower house, showing the plaster decoration
    Közelebbi nézet egy egytornyú házról, amelyen a vakolatdísz látható
  • Street scene in the 1960s, showing newer concrete-based architecture
    Utcakép az 1960-as években, amely modern betonalapú építészetet ábrázol
  • Sanaa Archaeological Library, showing a mix of styles: the windows evoke those of old tower houses, while the materials and structure are essentially modern.
    Szanaa Régészeti Könyvtár
  • Contemporary monument in Sanaa, as-Sab'in street
    Modern emlékmű Sanaa-ban, az asz-Szab'in úton

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Yemen's embattled president declares southern base temporary capital”, 2015. március 21.. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  2. ↑ „Yemen's President Hadi declares new 'temporary capital'”, 2015. március 21.. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. március 21.) 
  3. ↑ a b Smith, G.R..szerk.: Bosworth: ṢANʿĀʾ, The Encyclopaedia of Islam, Vol. IX (SAN-SZE). Leiden: Brill, 1–3. o. (1997. április 19.). ISBN 90-04-10422-4. Hozzáférés ideje: 2022. március 18. 
  4. ↑ Bosworth, C. Edmund. Historic Cities of the Islamic World [archivált változat] (angol nyelven). BRILL, 462. o. (2007. április 19.). ISBN 9789047423836. Hozzáférés ideje: 2020. október 16. [archiválás ideje: 2021. április 14.] 
  5. ↑ Albert Jamme, inscriptions from Mahram Bilqis p. 440.
  6. ↑ McLaughlin, Daniel. 3: Sanaʽa, Yemen [archivált változat]. Bradt Travel Guides, 67. o. (2008). ISBN 978-1-8416-2212-5. Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 26. [archiválás ideje: 2023. február 14.] 
  7. ↑ Al-Hamdāni, al-Ḥasan ibn Aḥmad, The Antiquities of South Arabia – The Eighth Book of Al-Iklīl, Oxford University Press 1938, pp. 8–9
  8. ↑ Minaret Building and Apprenticeship in Yemen, by Trevor Marchand, Routledge (27 April 2001), p. 1.
  9. ↑ Aithe, p. 30.
  10. ↑ a b c d Dumper, p. 330.
  11. ↑ a b Bosworth, p. 463.
  12. ↑ a b c d e Dumper, p. 331.
  13. ↑ a b c Ring and Salkin, p. 631.
  14. ↑ Lamprakos (2005. április 19.). „Rethinking Cultural Heritage: Lessons from Sana'a, Yemen”. Traditional Dwellings and Settlements Review 16 (2), 17–37. o. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.)  
  15. ↑ Gubash. „UNESCO Condemns Saudi-Led Airstrike on Yemen's Sanaa Old City”, NBC News, 2015. június 12.. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. október 7.) 
  16. ↑ „Saudi-led coalition admits to bombing Yemen funeral”, The Guardian, 2016. október 15.. [2017. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 3.) 
  17. ↑ „Houthis declares state of emergency in Sanaa over cholera outbreak”, Al Arabiya, 2017. május 14.. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 15.) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sana'a
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanaa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szanaa&oldid=26778482”