Sém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sém
Sém
Sém

Született kb. i. e. 2468[1]
Szülei Noé, Ezmara
Halála kb. i. e. 1868[1]


Sém (héber: שֵׁם, görög: Σημ, arab: سام) mint bibliai alak, Noé három fiának egyike volt. Feleségével együtt ő is a bárkában vészelte át az özönvizet. A Biblia tőle származtatja a három nagy népcsoport egyikét, a sémi(ta) (szemita) népeket.

Bár a Korán nem említi, az iszlám hagyomány a próféták közé sorolja.[2]

A Szentírásban leírtak alapján Sém, vagy Szem testvérétől, Kámtól tudomást szerzett, hogy apjuk Noé leitta magát és meztelenül fetreng sátrában. Kám szégyenbe hozta ezáltal apját, hogy elárulta testvéreinek, mire a megbotránkozott Szem és Jáfet takarókat fogtak, arcukat elfordították és gyorsan betakarták apjukat, megóvva őt a további becstelenségtől. Kijózanodását követően Noé megátkozta Kámot, aki látta szégyenletes részegségben, ruha nélkül fetrengeni, de megfeledkezett apja tisztességéről, s helyette elmondta a dolgot a két testvérének. Szemet viszont megáldotta, s Kám utódainak, a kánaáni népeknek alávetettnek kellett lenniük neki és Jáfet utódainak is (Ter 9,20-27).

A Szentírás további könyvei, amelyekben olvasni lehet a zsidók és kánaániak kapcsolatáról, mind ezt az alávetettséget sugallják.

Sém fiai[szerkesztés]

Elám, Asszur, Arpachsád, Lud és Arám.

Forrás[szerkesztés]

  • Biblia
A népcsoportok Iosephus Flavius alapján. Jáfet leszármazottai pirossal, Sém utódai zölddel, Kám leszármazottai kék színnel
  1. ^ a b http://www.jw.org/hu/kiadvanyok/konyvek/valodi-hit/bibliai-idoegyenes/
  2. Historical Dictionary of Prophets in Islam and Judaism, Wheeler, Shem