Teherán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teherán (تهران)
Teherán
Teherán
Közigazgatás
Ország  Irán
Tartomány Teherán
Polgármester Mohammad Bagher Ghalibaf
Körzethívószám +98 21
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 8 000 000 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1100–1700 m
Terület 658 km²
Időzóna IRST (UTC+3:30)
Elhelyezkedése
Teherán (Irán)
Teherán
Teherán
Pozíció Irán térképén
é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′Koordináták: é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′
Teherán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.

Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.

Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran – azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka – szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán térképe
Hóesés Teheránban

A város az Elburz lábánál, 1100–1700 méteres tengerszint feletti magasságban, egy három oldalról hegyekkel körülvett völgyben, 658 km²-en terül el.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az időjárásban: az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.

A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.


Teherán éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,6 23,0 28,0 32,4 37,0 41,0 43,0 42,0 38,0 33,4 26,0 21,0 43,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 7,9 10,4 15,4 22,1 27,9 33,9 36,6 35,6 31,6 24,4 16,2 10,0 22,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 1,0 5,0 12,0 16,0 22,0 26,0 24,0 21,0 14,0 7,0 2,0 12,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −17,0 −13,0 −8,0 −4,0 2,4 5,0 14,0 13,0 9,0 2,8 −7,0 −13,0 −17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 32 40 30 15 3 2 1 1 10 26 34 232
Havi napsütéses órák száma 166 172 210 267 287 348 366 351 327 278 147 141 3065
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO)


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán térképe 1857-ből
Régi fénykép a Tupkane térről, mielőtt lerombolták

A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.

A város panorámája

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Khomeini-mauzóleum: a lakosság 98%-a ismeri őt. A síita iszlám az állami vallás az országban. A városban élnek még keresztények és buddhisták is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azadi torony, a város szimbolikus nyugati kapuja

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
  • Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
  • Nasr (régi színház)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőnyegmúzeum
  • Archeológiai múzeum
  • A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teheráni utcai forgalma a Mirdamad és Valiasr utcák kereszteződésében

Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.

Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.

Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.

A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.

Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.

Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán légifényképe

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.