Cukoripar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cukoripar az élelmiszeripar egyik fontos ágazata. A cukoripar a cukornád és a cukorrépa feldolgozásával foglalkozik; a gyártás során keletkező melléktermékek a melasz, répafeldolgozás esetén a répaszelet.

Technológia[szerkesztés]

Nádcukor[szerkesztés]

Répacukor[szerkesztés]

Termékek[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A cukor előállítása már az ókorban is ismert volt, azonban nagyüzemi (gépesített) cukorgyártásról csak az ipari forradalom után lehet beszélni.

A cukoripar története[szerkesztés]

A cukoripar létrejöttének ideje a 18. század második felére datálható. Európában ez a cukorrépából való kristálycukor sikeres kifejtésének felfedezéséhez köthető. Az eljárást egy német tudós, bizonyos Andreas Sigismund Marggraf professzor kivitelezte. Európa első répacukorgyárát szintén német területen alapította 1801-ben Cunernben (ma: Konary, Lengyelország) Marggraf tanítványa, Franz Carl Achard, III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával.

A magyarországi cukoripar története[szerkesztés]

A cukoripar termelése az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt legnagyobb részben nemesi nagybirtokokon folyt. Az első cukorgyárat Pálffy herczeg jószágkormányzója Lacsny Miklós létesítette 1830-ban Nagyfödémesen.[1][2] A 19. század közepére hazánkban 63 cukorgyár, illetve cukorfőzde működött. A szabadságharcot követően a nemesség elvesztette a cukoriparban élvezett monopolhelyzetét. Köszönhette ezt a növekvő osztrák befolyásnak a magyar ipar felett (a cukorgyárak zömmel a Kisalföld Duna menti részein jöttek létre), valamint annak, hogy a nemesség a pénztőke-felhalmozódás elégtelensége miatt nem tudott lépést tartani a cukoripari technikában bekövetkezett gyors fejlődéssel s alkalmas szervezete sem volt gépi ipar üzemben tartására.

Az osztrák-magyar kiegyezést követően javultak a cukoripar fejlődésének feltételei: jelentősen meghosszabbodott a belföldi vasúthálózat, fejlődött a mezőgazdaság és a bányászat, új technológiák és gépek jelentek meg a gépiparban. Mindezen tényezők elősegítették a fejlődést, a kedvezőtlen adózási feltételek viszont hátráltatták azt. 1871-ig további nyolc cukorgyár alakult, ezt követően azonban számuk csökkent.

A cukoripar technikai fejlődésének elősegítéséből kivették részüket a hazai feltalálók is. Riedinger Károly találmánya a répaúsztató (enyhe lejtésű cementezett vascsőben forgatta a cukorrépát a répaháztól a mosógépig.

Magyarországon nagyszámú cukorgyár üzemelt:

2008 óta egyedüliként csak a kaposvári cukorgyár üzemel Magyarországon.

Nemzetközi cukoripar[szerkesztés]

Legnagyobb cukortermelő országok 2013/14-ben[szerkesztés]

Ország Termelés
ezer tonna
Alapanyag Megjegyzés
Brazília 37 800 cukornád
India 27 045 cukornád
Kína 13 535 cukornád és cukorrépa 94% cukornádból
Thaiföld 11 333 cukornád
Mexikó 6 383 cukornád
Amerikai Egyesült Államok 5 904 cukorrépa és cukornád 73% cukorrépából
Pakisztán 5 215 cukornád és cukorrépa 99% cukornádból
Franciaország 4 940 cukorrépa tengerentúli területek nélkül
Oroszország 4 550 cukorrépa
Ausztrália 4 400 cukornád
Németország 3 727 cukorrépa
Guatemala 2 852 cukornád
Indonézia 2 800 cukornád
Törökország 2 598 cukorrépa
Fülöp-szigetek 2 465 cukornád
Dél-afrikai Köztársaság 2 435 cukornád
Kolumbia 2 300 cukornád

Európai cukortermelés 2013/14[szerkesztés]

Ország Cukoripari cégek
száma
Répát feldolgozó
cukorgyárak
száma
Finomítók
száma
Répafeldolgozás
tonna/nap
Répafeldolgozás
ezer tonna
Cukortermelés
tonna
Megjegyzés
Ausztria 1 2 24 891 3435 479 328
Belgium 2 3 39 554 4430 777 074
Bulgária 4 4
Csehország 5 7 38 088 3885 539 166
Dánia 1 2 23 458 2768 462 000
Egyesült Királyság 4 1 47 337 8000 1 323 519
Franciaország 5 25 1 283 769 29 512 4 544 275 a tengerentúli területek 5 nádcukorgyára nélkül
Finnország 1 1 1 7206 490 73 800
Görögország 1 3 6109 336 40 196
Hollandia 1 2 47 183 5734 947 676
Horvátország 2 3 18 681 1289 183 722
Lengyelország 4 18 120 763 11 231 1 773 016
Litvánia 2 2 6112 709 109 271
Magyarország 1 1 6881 812 115 649
Németország 4 20 204 558 21 274 3 428 298
Olaszország 4 4 1 48 300 2415 338 014
Portugália 3 1 3 n.a. n.a. 714 az egyetlen répacukorgyár az Azori-szigeteken van
Románia 6 5 2 1064 245 936
Spanyolország 2 5 34 256 2809 448 855
Svédország 1 1 1 19 021 2351 377 700
Szlovákia 2 2 10 833 1170 172 628
Európai Unió összesen 55 111 14 987 600 16 830 837
Bosznia-Hercegovina 1 1
Fehéroroszország 4 4 34 468 4343
Macedónia 1 1 n.a. 350
Moldova 3 3 10 849 1009
Oroszország 19 74 338 974 39 321
Svájc 1 2 18 436 1378
Szerbia 6 6 30 500 2983
Törökország 7 33 n.a. 16 506
Ukrajna 18 45 166 497 10 789
Európa összesen 113 279 15

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Útmutató a cukoripar jó higiéniai gyakorlatához; szerk. Berczeli Attila; Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, Bp., 2007
  • Szerdahelyi Katalin: A magyar cukoripar versenyképességének alakulása a történelem folyamán; szerzői, Bp., 2012 (Z)
  • Bertalan Péter: Egy "keserédes" történet. A magyarországi cukoripar privatizációja a globalizáció és a geopolitika tükrében; Éghajlat, Bp., 2016
  • Borbély Ákos–Monory Zénó–Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar. A cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. A cukorgyártás két évszázada Magyarországon; Akadémiai, Bp., 2013
  • Az európai cukorkvóta kivezetésének hatásai, várható következményei és az ebből eredő lehetőségek; tan. Garay Róbert, Radóczné Kocsis Terézia, Molnár Zsuzsa; AKI, Bp., 2018 (Agrárgazdasági tanulmányok)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]