Kabul

	Kabul (کابل)
	Kabul látképe
	; Kabul zászlaja
	; Kabul zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Afganisztán
Tartomány	Kabul
Kerületei	18
Alapítás éve	1200
Polgármester	Rohullah Aman
Testvérvárosok	Lista Ankara (2003–); Kazany (2005–); Omaha (2003–); Kansas City (2018–); Isztambul (1992–);
	Népesség
Teljes népesség	4 273 156 fő (2020)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1791 m
Terület	275 km²
– elővárosokkal	425 km²
Időzóna	AST (UTC+4:30)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 34° 31′ 58″, k. h. 69° 09′ 57″Koordináták: é. sz. 34° 31′ 58″, k. h. 69° 09′ 57″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.

Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.^[2]

Földrajz[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.

Kabul éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,8	18,4	26,7	28,7	33,5	36,8	37,7	37,3	35,1	31,6	24,4	20,4	37,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	5,5	12,5	19,2	24,4	30,2	32,1	32,0	28,5	22,4	15,0	8,3	19,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,3	−0,7	6,3	12,8	17,3	22,8	25,0	24,1	19,7	13,1	5,9	0,6	12,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−7,1	−5,7	0,7	6,0	8,8	12,4	15,3	14,3	9,4	3,9	−1,2	−4,7	4,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,5	−24,8	−12,6	−2,1	0,4	3,1	7,5	6,0	1,0	−0,3	−9,4	−18,4	−25,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	34	60	68	72	23	1	6	2	2	3	18	21	310
Havi napsütéses órák száma	177	178	204	232	310	353	356	339	303	282	253	282	3269
Forrás: Hong Kong Observatory

Történelem[szerkesztés]

Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.

1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.

A 19. század elején a britek foglalták el a várost.

1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.

A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.

Demográfia[szerkesztés]

Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,^[3] de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.

A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,^[4]^[5] de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.

A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.

Gazdaság[szerkesztés]

Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.

A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.^[6]

Tálib fegyveres a kabuli repülőtér bejárata mellett (2021. aug.)
(videó)

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek:

Aina TV
Ariana TV
Lamar TV
Shamshad TV
Tolo TV
Afghanistan National TV

Kulturális élet[szerkesztés]

Oktatás, oktatási intézmények[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Kabuli nemzetközi repülőtér

Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.

Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Városkép 1976-ban
Kabul 1982-ben, a szovjet inváziót követően
Éjjeli városkép (2016)
Városkép
A város a magasból
A kabuli bazárban
A Kabuli nemzetközi repülőtér épülete

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ https://nsia.gov.af:8080/wp-content/uploads/2019/06/%D8%A8%D8%B1-%D8%A2%D9%88%D8%B1%D8%AF-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%86%D9%87%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-98.pdf
↑ Gopalakrishnan, Raju. „Once called paradise, now Kabul struggles to cope”, Reuters, 2007. április 16. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.) (angol nyelvű)
↑ National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021.
↑ https://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf
↑ Kabul. Online Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
↑ COMMUNITY SCORECARD OF KABUL MUNICIPALITY 2016. iwaweb.org . [2018. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[cdd9d61909711545540332c57fc4b9b3515dfcdd-1] ttps://nsia.gov.af:8080/wp-content/uploads/2019/06/%D8%A8%D8%B1-%D8%A2%D9%88%D8%B1%D8%AF-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%86%D9%87%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-98.pdf

[2] Gopalakrishnan, Raju. „Once called paradise, now Kabul struggles to cope”, Reuters, 2007. április 16. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.) (angol nyelvű)

[3] National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021.

[4] ttps://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf

[Brit-Kabul-5] Kabul. Online Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)

[iwaweb.org-6] COMMUNITY SCORECARD OF KABUL MUNICIPALITY 2016. iwaweb.org . [2018. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Sablon:Ázsiai fővárosok m v sz Ázsiai fővárosok
	Országok	Abu-Dzabi · Ammán · Ankara · Aşgabat · Asztana · Bagdad · Baku · Bandar Seri Begawan · Bangkok · Bejrút · Biskek · Damaszkusz · Dakka · Dili · Doha · Dusanbe · Iszlámábád · Hanoi · Jakarta · Jereván · Jeruzsálem · Kabul · Katmandu · Kuala Lumpur · Kuvaitváros · Malé · Manáma · Manila · Maszkat · Moszkva · Nepjida · Peking · Phenjan · Phnompen · Rijád · Szanaa · Szingapúr · Szöul · Szrí Dzsajavardhanapura Kótté · Tajpej · Taskent · Tbiliszi · Teherán · Timpu · Tokió · Ulánbátor · Vientián
	Egyéb területek	Episzkopi · Flying Fish Cove · West Island