Tádzsikisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tádzsik Köztársaság
Ҷумҳурии Тоҷикистон
(Dzsumhurii Todzsikiszton)
Tádzsikisztán zászlaja
Tádzsikisztán zászlaja
Tádzsikisztán címere
Tádzsikisztán címere
Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Szurudi milli
Tajikistan (orthographic projection).svg

Fővárosa Dusanbe
é. sz. 38° 33′, k. h. 68° 48′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Emomali Rahmon
Miniszterelnök Kokir Rasulzoda
Hivatalos nyelv tádzsik nyelv
Függetlenség Szovjetuniótól
Kikiáltás 1991. szeptember 9.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint8 921 343 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban98
Becsült8 160 000 fő (2014. január)
Rangsorban98
Népsűrűség56 fő/km²
GDP2006
Összes2,811 milliárd (139)
PPP: 10 510 milliárd
Egy főre jutó522 (159)
PPP: 1494
HDI (2007) 0,673 (122) – közepes
Földrajzi adatok
Terület143 100 km²
Rangsorban 95
Víz0,3%
IdőzónaTJT (UTC+5)
Egyéb adatok
Pénznem tádzsik szomoni (TJS)
Nemzetközi gépkocsijel TJ
Hívószám 992
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.tj
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
  • AS/NZS 3112
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsik Köztársaság témájú médiaállományokat.

Tádzsikisztán térképe

Tádzsikisztán (tádzsik: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) egy tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel. A Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama, mely 1991-ben lett független. A 2020-as évek elején a volt SZU utódállamok közül a legszegényebb.[2]

Délen Afganisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kirgizisztán, keleten Kína határolja. Az ország területének több mint 90%-át hegyek borítják. A lakosság zöme muszlim.

Történelem[szerkesztés]

I. e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tádzsikisztán területe.

A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé. Ennek hatása máig megmaradt: a tádzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, üzbég és orosz jövevényszavakkal bővülve.

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül

Az i. e. 4. század végétől az i. e. 2. század első negyedéig a terület a Baktria része volt. A kínai Han-dinasztiával kapcsolatok épültek ki az i. e. 2. században, akik követet küldtek Baktriába, hogy derítse fel a Kínától nyugatra eső területeket.

A 7. században arabok hozták az iszlámot, amit a kínaiak sikertelenül próbáltak megakadályozni. A Tang-dinasztia (618-907) csapatai 751-ben vereséget szenvedtek a Talasz-folyó menti csatában (a mai Kirgizisztán és Kazahsztán határvidékén). A csata máig tartó következménye, hogy Kína elveszítette befolyását Közép-Ázsia felett.

Később az iráni eredetű Számánida Birodalom (819-999) része lett, majd Horezm (Hvárezm) államához tartozott.

A 13. században Dzsingisz kán vezetésével betörtek a mongolok, megsemmisítették Horezm államát és a lakosság jelentős részét lemészárolták. (Mongol hadjárat Horezm ellen 1219-1221.)

Ezt követően a terület a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság („protektorátus") kezdetéig.

Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné kívántak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.

1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tadzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban maradtak olyan városok, amelyek lakossága azelőtt tádzsik többségű volt, a legjelentősebb Szamarkand és Buhara volt. Az életszínvonal, az oktatás színvonala és az iparosodottság elmaradt a többi szovjet tagállam szintjétől. Az 1980-as években a Szovjetunióban az itteni háztartások voltak legkevésbé képesek megtakarítani, a magasabb jövedelmi csoportokba az itteni háztartások tartoztak legkisebb arányban, itt volt a legkevesebb egyetemi végzettségű ember 1000 fő közül. Az 1980-as évek végén a tádzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tádzsikisztán kikiáltotta függetlenségét.

Szinte azonnal polgárháború tört ki, különböző frakciók harcoltak egymással.[3] Ezeket a frakciókat leginkább arról lehetett megkülönböztetni, hogy melyik családhoz hűek. A polgárháború már az elején olyan szörnyű méreteket öltött, hogy Tádzsikisztán jóformán teljesen összeomlott és az ország számos helyén eluralkodott az anarchia, sőt az 1997-ig zajló harcok mintegy 100 ezer áldozatának többsége ebben az időszakban esett el. Ekkoriban a nem muszlim lakosság, főleg az oroszok és a zsidók menekültek az országból az üldözés és a fokozódó szegénység elől, jobb életkörülményeket remélve Nyugaton vagy más volt szovjet köztársaságban. 1992-ben Emomali Rahmanov került hatalomra és azt máig kezében tartja. A polgárháború idején ő is részt vett az etnikai tisztogatásokban. 1997-ben tűzszünet lépett életbe Rahmanov és ellenzéke, az Egyesült Tádzsik Ellenzék között. 1999-ben békés körülmények között tartottak választásokat. Ez a választás az ellenzék szerint nem volt tisztességes. Rahmanovot a szavazatok hatalmas többségével újraválasztották. Dél-Tádzsikisztánban orosz csapatok állomásoztak 2005 nyaráig, őrizték az afgán határt. A 2001. szeptember 11-i támadás óta amerikai és francia csapatok is állomásoznak az országban.

Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet síita törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.

2021 tavaszán Tádzsikisztán és Kirgizisztán között az Iszfara folyó körüli határvita kapcsán összetűzésekre került sor,[4] amelyben több mint ötven, főként civil jogállású egyén vesztette életét. A tádzsik hadsereg támadásai miatt emberek vesztették el otthonukat és közel negyvenezren kirgiz hagyta el a határmenti térséget.[5]

A tádzsikok és kirgizek között bár tűzszünet jött létre, ennek ellenére a szórványos határvillongások folytatódtak.[6] A határkonfliktus 2022 szeptemberében torkollott újból fegyveres erőszakba. Napokon belül több mint 80-an halt meg.[7]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország területét hegyek borítják; a terület 7%-a van 1000 m alatt, több mint fele 3000 m magasság felett fekszik,[8] csupán északnyugaton és délnyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Az országot alkotó hegyvonulatok:

Legmagasabb pontja a Iszmoilí Szomoní-csúcs (korábban Kommunizmus-csúcs), amelynek magassága 7495 méter.

A Pamírban található Fedcsenko-gleccser Ázsia leghosszabbja 71 kilométeres hosszával.[9]

Vízrajz[szerkesztés]

A hegyi folyók (Pangh/Pandzs, Vahs, Zaravsán) gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelt égövi kontinentális. A nagy magasság miatt gyakori a kemény hideg. A csapadék mindenütt kevés, de a zárt völgyekben félsivatagi körülmények uralkodnak.

Térképen[szerkesztés]

Műholdas kép
Tádzsikisztán (Tádzsikisztán)
Tádzsikisztán domborzati térképe


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Topográfiai és éghajlati tagoltsága folytán növényvilága változatos.

Sivatagi sólyom, az ország nemzeti madara

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Magába foglalja a Pamír-hegység jelentős részét és itt található a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma a Himalája és a Karakorum-hegység után.

Természeti világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO által elismert természeti világörökségi helyszín a Pamír.

Politika[szerkesztés]

Emomali Rahmon tölti be 1994 novembere óta az ország elnöki tisztét, akit 1999-ben, 2006-ban és 2013-ban újraválasztottak erre a posztra. 2020 októberében az autokrata elnököt a szavazatok 90 százalékával újabb hét évre újraválasztották.[10] Az EBESZ és számos más szervezet megfigyelői alapján a választások nem feleltek meg a nemzetközi normáknak, és megjegyezték, hogy azok inkább a választási bizottság és a hatóságok ellenőrzése alatt állnak.[11][12]

A politikai rezsim lényegében tekintélyelvű marad. A megfigyelők és a nemzetközi emberi jogi szervezet szerint szisztematikusan megsértik az állampolgárok jogait, nem független az igazságszolgáltatás, és súlyosan korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. A sajtószabadságot hivatalosan a kormány garantálja, de a független sajtóorgánumok továbbra is korlátozottak.

Az ország elnöke, Emomalii Rahmon
Az elnöki palota

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Tádzsikisztán hivatalosan köztársaság, elnöki rendszerrel.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament – ​​Tádzsikisztán legfelsőbb közgyűlése – gyakorolja.

Politikai pártok[szerkesztés]

Főbb politikai pártok 2020 táján:

  • Tádzsik Népi Demokratikus Párt (Ҳизби халқии демократии Тоҷикистон) - a kormánypárt;
  • Tádzsikisztáni Agrárpárt ;
  • Tádzsikisztáni Demokrata Párt ;
  • Tádzsik Kommunista Párt ;
  • Tádzsikisztáni Gazdasági Reform Párt ;
  • Tádzsikisztáni Szociáldemokrata Párt ;
  • Tádzsikisztáni Szocialista Párt.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az országot két tartomány (вилоят [vilojat], ill. ولایتها;) Hatlon, Szugd; egy autonóm tartomány (вилояти мухтор/vlojati muhtor ill. ولایت مختار) Hegyi-Badahsán és egy fővárosi körzet (Ноҳияҳои тобеъи умҳур ill. ناحیه های تابع جمهوری) Nohijahoi tobei Dzsumhurij alkotja.

Tádzsikisztán közigazgatása
  1. Szugd
  2. Fővárosi körzet (Nohijahoi tobei Dzsumhuri)
  3. Hatlon
  4. Hegyi-Badahsán (autonóm tartomány)

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Tádzsikisztán alapító tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetnek.

Népesség[szerkesztés]

Képek
A főváros, Dusanbe egy része
Tadzsik asszony a gyermekével
Tádzsik nők Dusanbéban
Tajikistan (2540308185).jpg
Писарбача.jpg
Tajikistan (160471406).jpg
Tajikistan-bazaar.jpg
Tádzsik emberek hagyományos viseletben

A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él.

Általános adatok[szerkesztés]

  • Népesség: gyorsan nő, 2022-ben közel 10 millió fő.[13]
  • Népsűrűség: 68 fő/km² (2022)
  • Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
  • Írástudatlanság: 2,3% (1999)

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb városok[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Tádzsikisztán legnépesebb etnikai csoportja a tádzsik, mely az ország lakosságának 79,9%-át teszi ki, beleszámítva ebbe a mintegy 135 ezer pamírit, akik a tádzsik etnikumon belül külön etnográfiai csoportot alkotnak. (A pamíriakat nem számítva a tádzsik etnikum aránya 77,6%.) További jelentős etnikai csoportok az üzbégek (15,3%), az oroszok (1,1%) és a kirgizek (1,1%), valamint 2,6%-nyi egyéb nemzetiségű lakos.[14] Tádzsikisztán nemzeti kisebbségeit két nagy csoportra szokás osztani. Az egyik csoportot az orosz hódítást és a szovjet megszállást megelőzően is a jelenlegi Tádzsikisztán területén élő etnikai csoportok alkotják, ezek az üzbégek és a kirgizek. A másik csoportot az orosz, majd szovjet uralom alatt betelepültek alkotják, ezek főként oroszok. Az 1992–1997 közötti polgárháború során az orosz lakosság nagyobb része elköltözött. A polgárháború a többi nemzetiség esetében nem okozott jelentős változásokat.

Az ország alkotmánya szerint a hivatalos nyelv a tádzsik. Az orosz nyelv az etnikai csoportok közti érintkezés nyelve. Az alkotmány 2. cikkelye garantálja a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát.

Mecset a fővárosban

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Az ország lakosságának zöme, 2010-ben kb. 96%-a muszlim,[15][16] ezen belül elsősorban szunnita muszlim, a maradék síita.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Piackép. Az előtérben egy asszony kenyérfélét árul
Munkások érkeztek a gyapotföldre
Talco.jpg

Tádzsikisztán egy szegény, hegyvidéki ország, amelynek gazdaságát a bányászat, a fémfeldolgozás, a mezőgazdaság és a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásai uralják.[17] Itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a szovjet utódállamok közül. Már a függetlenné válásakor is a volt Szovjetunió legszegényebb országa volt, az 1992-1997-es polgárháború pedig még rontott a helyzetén. A fő iparágához kapcsolódó pamut- és alumíniumexportot érintő bevételi források bizonytalanok, és sebezhetővé teszik a gazdaságát a piaci árakkal szemben.

Élelmiszerének mintegy 70%-át importálja. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak Tádzsikisztán, több mint egymillió tádzsik állampolgár dolgozik külföldön – 90%-uk Oroszországban.[18] A 2010-es években a kivándorlók és vendégmunkások hazautalásai a GDP 30–50%-át tették ki.[19]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Területének kevesebb mint 7%-a szántóföld.[18]

Fő termények:[18] gyapot, gabona, gyümölcs, szőlő, zöldség;

Fő tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske.

Ipar[szerkesztés]

Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. Kiemelhető még az alumínium- és cementgyártás, a növényi olaj előállítása. Iparában főleg kis elavult gyárakban a könnyűipar és az élelmiszer-feldolgozás jellemző.[18]

Bányászat[szerkesztés]

Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. További ásványkincsek: ezüst, arany, urán, volfrám.

Külkereskedelem[szerkesztés]

Fő külkereskedelmi cikkek:[18]

  • Export: alumínium, villamos energia, gyapot, gyümölcsök, növényi olaj, textília
  • Import: kőolajtermékek, gépek és berendezések, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:[20]

Egyéb[szerkesztés]

A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.

A 2008-as közép-ázsiai energiaválság a környező országok közül Tádzsikisztánt sújtotta legjobban.

Közlekedés[szerkesztés]

Az A377-es jelű út Pandzsakent és Dusanbe között

Kultúra[szerkesztés]

Képek a kultúráról
Dusanbe operaháza és színháza
A Nemzeti Múzeum épülete
A Nemzeti Könyvtár
Abdullatif Medreseh.jpg
Hisor ősi kastélya
Tádzsik család a ramadán végét ünnepli
Hagyományos esküvő
Forgó táncos, Dusanbe
Egy férfi a nemzeti ételt, a plov-ot készíti
Asszonyok a hagyományos ruhában
Ifjú házaspárok

Az országban 2007 óta tilos nyilvánosan ünnepelni a születésnapokat, 2013 óta az újévi mulatságok sem engedélyezettek. 2015 óta tilos megünnepelni a karácsonyt az iskolákban.[21]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

2008-ban az oktatásra fordított kiadás a GDP 3,5% volt.[22] Egy UNICEF által támogatott felmérés szerint a lányok körülbelül 25%-a képtelen a szegénység és nemi diszkrimináció miatt a kötelező elemi iskolai oktatásban részt venni,[23] bár általánosságban az írni-olvasni tudás aránya viszonylag magas Tádzsikisztánban.[24]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A helyi konyha sok közös vonást mutat az afganisztáni, iráni és üzbég specialitásokkal, sőt orosz befolyás is érte az idők során. A keleti konyhaművészetben sokfelé elterjedt piláf nevű étel itt is megtalálható, s plov (esetleg os) néven a tádzsikoknak is nemzeti étele. A tádzsik piláf vagy plov rizsből készül aprított sárgarépával és hússal, amit aztán növényi olajban vagy birkazsírban nyílt lángon, egy qazan nevű üstben sütnek meg. Az ételt ebben az edényben hagyományosan az asztal közepére helyezik és abból fogyasztják el közösen.

Egy másik igen jellegzetes tádzsik étel a kurutob, amit egy kurut nevű sós sajtból készítenek. A sajtból golyókat gyúrnak, majd megszárítják, utána vízbe áztatják és ráöntik egy pelyhes tésztafélére, a fatirra, amit vajjal vagy zsírral kennek előtte meg. Ezután olajjal, hagymával és zöldségekkel aranybarnára sütik nyílt lángon.

A kurutob fogyasztása kenyérrel.

Helyi péksüteménykülönlegesség a non nevű lepénykenyér, ami számos más területen jelen van Közép-Ázsiában, illetve Indiában. A hagyomány szerint, ha véletlenül földre esne, akkor az emberek már nem eszik meg, de nem fogyasztják el, hanem kihelyezik az ablakpárkányra, amit a madarak elcsipegetnek, vagy esetleg koldusok ehetik meg szabadon.

A reggeli Tádzsikisztánban hagyományosan a következőből áll: tea, lepénykenyér, kolbászszerű húskészítmény (vagy helyette vaj), tejföl, lekvár és tojás. A nyár folyamán sok bogyós termést, szőlőt, almát, őszibarackot és sárgabarackot fogyasztanak. A gyümölcsökből gyakran főznek kompótot.

Ebédre többféle tésztás, zöldség- és húsleves van, mint a surbo, piti, lagmon és ugro.

Egy-egy régiónak is megvannak a maga ételkülönlegességei, így a török eredetű manti (párolt húsgombóc), az orosz pelmenyi helyi variánsa a tusbera, a szintén török szambusza (töltött zsemle), illetve a beljasi, ami egy kovásztalan tésztaféle és darált hússal van töltve (úgyszintén egy orosz étel helyi változata).

A tejből készült ételek gyakran az előételek szerepét töltik be. Többféle joghurtot és kefirt állítanak elő, illetve van egy kajak nevű magas zsírtartalmú tejkrémjük.

Gyümölcsök tekintetében az első helyen a szőlő, dinnye, gránátalma, szilva, őszibarack, alma, füge és datolya állnak Tádzsikisztánban.

A tea szinte minden étkezésnél jelen van. Gyakran kínálják étkezés közben. A teát illik elfogadni, ugyanis a tádzsikok vendégszeretetük gesztusát fejezik ezzel ki. A teát forrón szolgálják fel fedett porcelánedényben, és kis csészékből isszák, amikhez nincs csészealj, sőt fogantyújuk sincs. A teát rendszerint cukorral ízesítik. Tádzsikisztánban komoly és régi hagyománya van a teaházaknak.

Turizmus[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Tádzsikisztán nemzeti sportja a gustigiri, a hagyományos birkózás egyik formája.[25][26] Egy másik népszerű sport a buzkasi, egy lóháton játszott játék, hasonló mint a póló. Gyakran játsszák a navruz ünnepségeken.[27]

A labdarúgás az egyik legnépszerűbb sportág. A Tádzsik Labdarúgó Szövetség irányítja. Tádzsikisztán labdarúgó-válogatottja FIFA és AFC versenyeken vesz részt. A legjobb klubjai a Tádzsik Ligában versenyeznek.[28]

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

dátum név helyi név megjegyzés
Jan 1 Újév - -
Febr 23 Fegyveres erők napja -
Marc 8 Nemzetközi nőnap - -
Marc 20 – 22 Perzsa újév Navruz -
Ápr 6 A nemzet vezetőjének napja[29] - -
Máj 1 A munka ünnepe - -
Máj 9 A győzelem napja[30] - II. vh. vége
Jún 27 Nemzeti Egység Napja - -
Szept 9 Függetlenség napja - 1991.
Nov 6 Az alkotmány napja - -
Nov 24 A zászló napja
változó Eid al-Fitr Eid-i-Ramazon ramadán vége
változó Eid ul-Adha 70 nappal a ramadán vége után

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tajikistan
A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsikisztán témájú médiaállományokat.
Wikihírek
Wikihírekhez kapcsolódó kategória:
  • Tádzsikisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
  • Henri Alleg: Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Meglepő helyre vezetett Putyin első külföldi útja a háború kitörése óta – Miért fontos Moszkvának a világ egyik legszegényebb országa? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
  3. Az elfelejtett háború - Tádzsikisztán 1992-1997. KatPol blog, 2009. május 2. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  4. Чек ара жаңжалыбы же агрессиябы? эл аралык эксперттердин пикири (BBC)
  5. Civilians Harmed in Kyrgyzstan, Tajikistan Border Clashes (HRW)
  6. Kyrgyz border guard killed in shootout with Tajik forces (Times of India)
  7. One Tajikistan border guard killed in clashes with Kyrgyzstan - RIA (Reuters)
  8. Reader's Digest: Világjárók lexikona → Tádzsikisztán, 1995
  9. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  10. Tajikistan re-elects leader Rahmon with overwhelming majority (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
  11. Change you can't believe in”, 2010. március 4.. [2016. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. március 5.) 
  12. Tajikistan elections criticised by poll watchdog”, 2010. március 1.. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. március 5.) 
  13. https://www.worldometers.info/world-population/tajikistan-population/
  14. A 2000-es népszámlálás adatai szerint.
  15. Religious Composition by Country, 2010–2050 | Pew Research Center Archiválva 2017. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Pewforum.org (2 April 2015). Retrieved on 20 January 2017.
  16. Tajikistan – Pew-Templeton Global Religious Futures Project Archiválva 2017. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Globalreligiousfutures.org. Retrieved on 20 January 2017.
  17. (2022. június 24.) „Tajikistan” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.  
  18. a b c d e Archivált másolat. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  19. Ohayon, Juliette Cleuziou & Isabelle: Ruineux mariages au Tadjikistan (francia nyelven). Le Monde diplomatique, 2017. augusztus 1. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
  20. CIA World Factbook
  21. Betiltják a karácsonyt a tádzsik iskolákban
  22. International Human Development Indicators. Részletes országadatok, 2012. február 22. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  23. http://www.unicef.org/media/media_27308.html Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelvű UNICEF sajtóhír
  24. CIA World Factbook. [2016. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  25. Tajikistan. Bradt Travel Guides, 22. o. (2013). ISBN 978-1-84162-455-6 
  26. Tajikistan National Sport - Gushtigiri, Then And Now (amerikai angol nyelven). Bjj Eastern Europe , 2016. június 30. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  27. Historical Dictionary of Tajikistan. Scarecrow Press, 85. o. (2010. április 27.). ISBN 978-0-8108-7379-7 
  28. Sport in Tajikistan. www.topendsports.com . (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  29. According to the proposed legislation, the public holiday would be called either President's Day or the Day of the Leader of the Nation.. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  30. Tajikistan - National Holidays. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)